Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-03-08 / 55. szám

ing* évffsSyflgim 55. szám, manmmnm Ära 12 fii lés® ^332 Március 8 Kedd. ;Szt. Gosztonyi LászlcV^ V- gj|' || mifliiirtiif iiili AA AAA ’ (H DJSÄG szerKesztöság 83 Kiaűóliívaíal: ZaiaBgersssg, Szsclisnyi-ter 4. Telefon: 128 szám. — FíóüüiadóMyatal: Kesztlielv, Petö-n. 9. Felelős szerkesztői HFRBQLY FERENC. i irmiirr~rrririirmTir"nr~ n i' ~m ........íi i 'ii ■ imiiniimii i mim m m ; PO LITIKAI NA P I L A P Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Marconi a válságról. Egyiptomi piramisokat rakhat­nánk össze azokból a könyvekből és cikkekből, amelyek a világvái ság okait kutatják. Teológusok, szociológusok, politikusok, köz­gazdászok versengve nyilatkoznak föltevéseikről, elgondolásaikról, amelyekkel az emberiség mai szörnyű tragédiájának okait akar­ják föltárni. Két álláspont áll egymással szemben: az erkölcsi és a gazda­sági elv. Az utóbbiak egyoldalúan a háború folytán beállt gépi túl­termelést, Oroszország és Kina kikapcsolódását a fogyasztásból és még néhány ezer egyéb gaz­dasági okot jelölnek meg a vál­ság inditó okául. Az erkölcsi elv képviselői ezzel ellentétben az emberben magában keresik a gaz­dasági összeomlás okait. Nagyon érdekes tünet, hogy olyan kiváló tudós és világhíres technikai szaktekintély, mint Mar­coni, a drótnélküli táviró feltalá­lója, a világválság okául szintén az ember erkölcsi sülyedését je­löli meg. Mint az olasz királyi akadémia elnöke, legutóbb megjelent tanul­mányában feltűnést keltő nyilat­kozatot tesz. Legelőször is megállapítja, hogy a válságnak okai oly bonyolultak, hogy azok az átlag emberi tudás és megítélés határain túl kere­sendők. Mégis következtetni lehet ezekre az okokra. A világkrizis okait magában az emberben kell keres­nünk. Hiszen a föld ma terméke­nyebb, mint valaha. A Teremtő annyi nyersanyagot nyújt az em­bernek, mint soha — és mégis milliók éheznek, mig a termény­fölösleget a tengerbe szórják. Eze­ket a vérlázitó állapotokat a mai emberben lakó pesszimizmus és önzés szüli. A természet — az Isten törvé­nyei nem tűrik, hogy valaki bol­dog legyen a boldogtalanok és elégedett az elégedetlenek között. Az embernek, — ha a pesszimiz­must és az önzést nagyrészt ki­küszöbölné magából, — a tudo­mány csodálatos módon segítsé­gére jönne. A kémiai és technikai találmányok most még elképzel­hetetlen lehetőségeket nyújtanak majd az ember boldogulására. Csak azt kell szem előtt tartani, hogy nem az ember van a gépért, hanem a gépnek kell lennie az emberért. A gépeknek ez a túl- tengése is szorosan összefügg az emberi önzéssel : kevesek akar­nak milliókon uralkodni milliók verejtékéből; vagy másoknak a munkanélküliséggel felidézett nyo­morából akarnak maguknak arany­hegyeket összehalmozni. Az élet színvonalának emelke­dését Marconi a jövőben is a tu­dománytól várja. De hozzáteszi, hogy megelégedett életet a mun­kán kivüi csak az Istenben való hit nyújthat. Ezzel Marconi eltalálta a sokak­tól hőn tagadott lényegei: az em­beriség a válságot csak az igaz Budapest, március 7. A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti : Walkó Lajos külügyminiszter rövid tar­tózkodásra Rómába, Qenfbe és Párisba utazott. Utazásának célja, hogy a dunai államokkal kapcso latban felmerült tervről személyes érdeklődés utján közvetlen tájé­koztatást nyerjen. Ez a félhivatalos közlemény politikai körökben nagy feltűnést keltett. Mint ismeretes, a leg­utóbbi napokban Franciaország kez­deményező lépést tett Ausztria, Magyarország és a kisantant ál­lamok gazdasági szövetsége érde­kében, s ebbe a kezdeményezésbe bizonyos irányban Olaszország, és Anglia is belekapcsolódtak. Az osztrák és német kormány már nyilatkoztak is a kérdésről olyan irányban, hogy Németország ki­A zalaegerszegi Önkéntes Tűz­oltó Egyesület vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Boschán Gyula elnöklete mellett a városháza nagy­termében rendes évi közgyűlést tartott a tagok élénk érdeklődése mellett. Boschán Gyula elnök meg­nyitójában azt fejtegette, hogy a világon minden széptet jót, nemeset a szeretet hozott lére. A szeretet­nek három momentuma : az isten­szeretet, hazaszeretet és felebaráti szeretet. Mindegyiknek találó pél­dákkal adta szép magyarázatát. A szeretet lelkesíti a tűzoltót is, hogy felebarátainak életét, vagyo­nát megőrizze. A dicső múltra visszatekintő zalaegerszegi önkén­tes tüzoltóegyesület, azonban az utóbbi évek folyamán annyira legyengült, összezsugorodott, hogy már a feloszlástól lehetett tartani. Ám mégis arról kellett meggyő­ződni, hogy van erő, akarat, kö­telességtudás, áldozatkészség, s ennek köszönhető, hogy az egyesület új érőre kapott s min­den viszontagság közepette is megállja helyét. Kitartásra, a kö­telesség teljesítésére hívja föl a tűzoltóságot, de kötelességét lel­kiismeretesen kell teljesítenie mindenkinek, mert csak igy le­szünk képesek szegény megcson­kított hazánkat régi dicsőségébe I vallásosságon alapuló erkölcsi el­vékkel tudja kiküszöbölni. Ha a „dolgozni !“ jelszóhoz, már tudni­illik eléje megint odateszi a két- ezgréves intelmet: „imádkozzál !“ kapcsolásával a szövetséget nem tartják megvalósiihatónak. A ma­gyar kormány eddig nem nyilat­kozott a tervről, most azonban — úgy látszik — aktív módon be­lekapcsolódik a tárgyalásokba. Gratz Gusztáv volt külügymi­niszter Walkó utazásáról a követ­kezőket mondotta: — A külügyminiszter váratlan elutazását igen nagy jelentőségű­nek tartom. Kétségtelen, hogy ezek után rövidesen sor kerül a genfi nemzetközi konferencia összeülé- sére, amennyiben a kisantant po­litikusai és Ausztria megbízottai is utrakelnek Genf felé. Ez eset­ben a reánk és a középeurópai államokra oly ólomsullyal nehe­zedő válság leküzdésére megtör­ténnének az előkészítő lépések. visszaállítani, amikor ismét a Kárpátoktól az Adriáig terjed Magyarország. Az éljenzéssel fogadott beszéd után L é n á r t h István alparancs- nok fölolvasta az évi jelentést, mely azzal kezdődik, hogy az egyesület 1874-ben alakult meg, de tán soha oly válságos hely­zetben nem volt, mint a legutóbbi pár év alatt. Sikerült azonban nagy erőfeszítések árán a múlt év második felében az egyesüle­tet új életre kelteni. Toboroztak 30 új, fiatal tagot a működő csapat fölállításához, a ruházatot és fölszerelést kiegészítették úgy, hogy most a 42 főt számláló csa­pat el van látva a legszüksége­sebb ruhával és fölszereléssel. A múlt év augusztusától vasárnap reggelenkint 31 gyakorlat és el­méleti oktatás volt; január végén egy heti gyakorlat, melyen 26 önkéntes vett részt, kik gyakor­lati vizsgát tettek. A bajtársi szel­lem ápolására karácsonykor és még négy ízben tartottak össze­jövetelt. A folyó év elején tag- gyüjtést indítottak s ezidén már több, mint 400 új pártoló tag lépett be az egyesületbe évi 4 pengős tagsági díjjal. Bár ez ör­vendetes eiedmény, ámde a vá­rosnak közel 1500 háztulajdonosa közül eddig mégis alig 300 tagja csak az egyesületnek. Remélik azonban, hogy a közeljövőben még többen lépnek a tagok so­rába, ha átérzik az elsőrangú közérdeket szolgáló intézmény rendkívüli fontosságát. Az 1931. évi városi szubvencióból egy vil­lamos tűzjelző szirénát szereltek föl. A titkár és pénztáros a lak­tanyában levő hivatalos helyiség­ben minden pénteken délután 4—7-ig hivatalos órákat tartanak. A jelentés végül köszönetét mond a közönségnek és a helyi sajtó­nak a támogatásért. A közgyűlés a jelentést helyes­lőén tudomásul vette, majd rá­tértek a számadásokra és költségvetésre. Schupfenhauer Frigyes pénztáros jelentése szerint az 1931. zárószámadás 1764-96 P bevételt, 1060’60 P kiadást tüntet föl, pénz­tári maradvány tehát 704-66 P, a segélyalapnál 995-06 P bevétellel szemben 70 P kiadás mutatkozik, a megtakarítás tehát itt 925-11 P. Az 1933. évi költségelőirányzat 6000 P kiadás, melyre fedezetül a városi hozzájárulás szolgál. Aiapszabálymódositás is szükségessé vált. A közgyűlés az elnök javaslatára ezzel a vá­lasztmányt bízza meg s a javas­lat rendkívüli közgyűlés elé kerül. Öreg tűzoltók kitüntetése. Hegyi Kálmán indítványára Heigli János, Bita Lajos és Tor­nyos Mátyás tiszteknek ötévtize­des tűzoltói munkájokért köszö­netét fejezi ki a közgyűlés, őket tiszteletbeli örökös tisztekké ki­nevezte és lépéseket tesz aziránt, hogy kitüntetésben részesüljenek, Tisztújitás. Ezután Boschán Gyula elnök bejelentette, hogy a tisztikar meg­bízatása lejárt. Amikor tehát úgy a maga, mint tiszttársai nevében a megbízatást visszaadja a köz­gyűlésnek, köszönetét mond az eddigi bizalomért és felhívja a közgyűlést a tisztújitás megejté- sére. A közgyűlés közfelkiáltással választott. Elnök lett ismét Bo­schán Gyula, alelnök : dr. Kasz- ter Ödön, titkár: Schmidt János, pénztárnok : Schupfenhauer Fri­gyes, parancsnok: Mózes László, alparancsnok: Léránth István, szakaszparancsnok: Fodor István, tb. szakaszparancsnok, zászlótartó: Bakány Kálmán, ügyész : ifj. Ár- vay László dr., orvos : dr. Németh János, szertáros : Hegyi Kálmán. Választmányi tagok :'B0dy Zoltán, Czobor Mátyás, Bedő Vendel, Fangler Béla, Fatér Ferenc, Fülöp László dr., Heigli János, Holczer Jenő, Horváth István, Is^vánfi József dr., Kováts Ferenc, Kováts Károly, Lendvay Pál, Mayer Ist­ván, R. Mérő Géza, vitéz Nyi- lasy Ferenc, Őri Alajos, Repeczky Ferenc, Simon József asztalos, Szász Sándor, Szilágyi Mihály, Walkó külügyminiszter a Duna-kanfóderáció ügyében Rómába, Genf be és Párisba utasait. Új életre kelt a zalaegerszegi Önkéntes Tüzoltóegyesület. Beszámoló a vasárnapi közgyűlésen. — Tisztújitás. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom