Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-10 / 261. szám

XIV, évfolyam 261. «ám/ Ára 12 fillér 1931 November 20 Kedd. líra Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák 54 jzerifesztoseg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon • 128. szám Zaiao szerkesztő: HERBOLY FERENC. ni. ...mm. imammnmu PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ■hu smaKaa9awKSfiaM&3K4ur^.au&inv Előfizetési árak : egy hónapra 2,40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Négy illés egyfolytában a vármegyén. Hárem ülésen jóformán nem is eseU másról sxó, moot a natiy Ínségből és a bajok orvoslásáról* 109 száz «ti'ék az ® dóhátratélk. .Ma az ütések napja volt a vár­megyén. Délelőtt 9 órakor a vármegyei egészségügyi bizottság ülésezett Thassy Kris­tóf dr. tvh. biz. tag, bizottsági elnök vezetése mellett. Ennek az ülés­nek egyetlen tárgya volt: Spatina Irma ok!, gyógyszerész kérelme Páka községben gyógyszertár fel­állításának engedélyezése tárgyá­ban. A bizottság a körülmények alapos mérlegelése után a kére­lem elutasítását javasolta a köz­gyűlésnek. A következő három ülésen Gyö- mörey György főispán elnökölt. A főispán fél 10 kor nyitotta meg a kisgyülést. A Hiszekegy elmondása után a főispán bejelentette, hogy Mester- házy Jenő indítványt kíván tenni és interpellációt intézni az alis­pánhoz. A kisgyüiés az engedélyt megadta és Mesterházy csak in­terpellációját terjesztette elő. Inter­pellációjában szóvátette, hogy van­nak rendelkezések, melyek különb­séget tesznek gazda és gazda kö­zött. Vázolja a mai sanyarú gaz­dasági helyzetet, megemlíti, hogy most szigorú adóbehajtás követ­kezik és tanácsot kér az alispán­tól, hogyan tegyenek eleget az adózók adófizetési kötelezettsé­geiknek ? B ő d y Zoltán alispán azt vála­szolta, hogy az adókivetés és be­hajtás a „ pénzügyi hatóságokra tartozik. Öt a kérdés csak annyi­ban iljeti, hogy a községek a hoz­zájárulási összeget befizessék, mert csak igy tudja a vármegyei admi­nisztrációt biztosítani. Havonként 120 ezer pengőre van szüksége. Bár Zala megye több segélyt kap, mint más megye, mégsem képes kötelezettségeinek eleget tenni. Ma érkezett épen 80 ezer pengős rend­kívüli segély, de ebből csak a jegyzői nyugdijakat tudja 12—15 kivételével kifizetni, mig a jegy­zőknek csak októberi illetményeire telik az összegből. A kormány be­látással van az adózókkal szem­ben, de belátással kell lenniökaz adózóknak is, hogy az állam és vár­megye eleget tehessenek felada­taiknak. Tudomása van arról, hogy Garabonc és Becsehely vidékén izgatnak az adófizetés ellen. Ez pedig nem engedhető meg. Brúzsa Gyula dr. min. tan. pénzügyigazgató arra kéri Mester- házyt, hogy, ha tudomására jut­nak esetek, hogy különbséget tesznek adózó és adózó között, erről tegyen neki jelentést. Vannak, akik tudnának adót fizetni és még sem fizetnek. Ezért van ma a megyében 109 százalékos adóhát­ralék. Az adózóknak 25—30 szá­zaléka fizethetne. .A konok nem- fizetőkkel szemben szigorú eljárást kell alkalmazni. Mesterházy válaszában megjegyzi, hogy nem a pénzügyi hatóságok, hanem a 33 as bizott­ság tesz különbséget adózó és adózó között. Ö csak tanácsot kért az alispántól, mii csináljanak, hogy fizetni tudjanak, mert el- adnivalójuk nincs, ami van, an­nak nincs ára, bankkölcsönökhöz senki sem juthat : mittevő legyen hát a közönség ? Hozzászólott a kérdéshez Gyö- m ö r e y György főispán is, aki a bajoknak főokát a világhelyzet­ben látja. Horváth Gergely ajánlotta, hogy kérelmezzék az adófizetési kedvezménynek novem­ber 15-én túl, legalább december 31-ig való meghosszabbítását. Erre a kérdésre a főispán meg­jegyezte, hogy a kérdésről már tárgyaltak s annak érdekében a közigazgatási bizottság intéz majd fölterjesztést a kormányhoz. Ezután áttértek a kisgyüiés napirendjének tárgyalására. A kis- gyülés az egyes tárgyakat vita nélkül, az előadók javaslatai sze­rint fogadla el. Elutasította a köz­egészségügyi bizottság javaslatá­nak értelmében a pákái gyógy­szertár felállítása iránt beterjesz­tett kérelmet. Brand Sándor dr. főjegyző ismertette a földmivelési minisz­ternek az inségbúza kiosztásáról szóló leiratát, amelyet nemrégi­ben ismertettünk. A miniszter négy téli hónapra bizonyos búza- mennyiséget ad a vármegye Ínsé­geseinek ellátására, de a búza árát boletta nélkül a vármegye fizeti. Havi fejadag 10 kg búza, vagy ennek kiőrléséből nyerendő lisztmennyiség. A főispán bekérte az adatokat és azokból megálla­pították, hogy a megyében kerek 27 ezer ember szorul erre az el­látásra és ezek szerint mintegy 120 vágón búzára volna szükség, mely 72 ezer pengő értéket kép­visel. A kisgyüiés hálával vette tudo­másul a miniszter rendelkezését s elhatározta, hogy búza helyett lisztet oszt ki, a korpát pedig az 1 — 10 holdas gazdáknak adják el 8 pengős árban. Ha azonban a kisgazdák nem vásárolnák meg azt január 1-ig, akkor bárki is kaphasson abból 9 pengőért. A korpából igy 20—22 ezer pengős bevétel volna remélhető, a tör­vényhatóságnak tehát csak 50—52 ezer pengőjébe kerülne a liszt; viszont azonban a liszt kiosztása ellenében 168 ezer pengő értékű munkát végeztethetne a megye. Négy nagy malomvállalatíal tár­gyaltak az őrletés ügyében, mert a mai világban ebeknél nagyobb a garancia, hogy — nem men­nek tönkre. A négy malomválla- Ét : a Ganz-Danubius (Nagyka­nizsa), Böhm malom (Kaszaháza), Zaíavő'gyi Iparművek (Zalaszent- grót), Keszler Mór (Tüskeszení- péter). A főjegyző ismertette a malomvállalaíokkal kötött meg­állapodásokat, amiket a kisgyüiés eívben elfogadott, de utasította az alispánt, hogy újabb tárgyaláso­kat kezdjen a malmokkal, kedve­zőbb föltételek elérhetése céljából. Sándor Zsigmond műszaki főtanácsos tett ezután arról jelen­tést, milyen munkákat teljesítené­nek a segélyezendők a búzase­géllyel szemben. Leginkább a kavics-kitermelés kínálkozik ilyen közmunkának az egyes községek­ben, valamint az útjavítások. A községekre és városokra nézve nagy eredmény háramlik ebből, mert sok, feltétlenül elvégzendő ipunkát teljesíthetnek igy anélkül, hogy költségvetéseiket újabb ki­adásokkal terhelnék meg. A kisgyüiés fél 12 óra tájban fejeződött be s rövid szünet után a főispán megnyitotta a közigazgatási bizottság ülését. Brand Sándor dr. főjegyző a közbiztonsági Thassy Gábor dr. tiszti főorvos pedig a köz­egészségügyi állapotokról tettek jelentést. A közbiztonsági állapotok javultak, a közegészségügyiek azonban romlottak. Több helyen járványszerüen léptek föl a gyer­mekbetegségek. B r u z s a Gyula dr. min. tan. pénzügyigazgató jelentette, hogy a vármegyében a ténylegesen esedékessé vált adóhátralék 109 százalék. Kéri 112 község elöljá­róságával szemben a felelősséget kimondani, mert ezekben a köz­ségekben a hátralék 40 százalék­nál magasabb. A főispán itt javasolta, Írjanak föl, hogy az adóamnesztiát no­vember 15-én túl hosszabbítsák meg. Eddig ugyanis az a rende­let van érvényben, hogy aki no­vember 15-ig adóját teljesen be­fizeti, annak az összes késedelmi kamatokat elengedik. Malatinszky Ferenc fölter­jesztést indítványoz, melyben fi­gyelmeztessék a 33-as bizottsá­got és a kormányt a lehetetlen gazdasági helyzetre. Ennek olyan rettenetes következményei lehet­nek, hogy azokat semmiféle ké­sőbbi intézkedéssel jóvátenni nem lehet. Szentkirályi Dezső Mala­tinszky felszólalására hivatkozás­sal lehetetlenségnek tartja a mai viszonyok között a felelősség ki­mondását. A pénzügyigazgató javaslatát a I felelősség kimondását a bízott- ■ ság elvetette, Malatinszky Ferenc javaslatát azonban elfogadta. A .műszaki főtanácsos, a gazda­sági felügyelő, a kir. tanfelügyelő és a kir. ügyészségi elnök jelen­tését a bizottság hozzászólás nél­kül tudomásul vette és a főispán az ülést déli 12 órakor feloszlatta. Segítő Bizottság. Negyedik ülés volt a Törvény- haíósi Segítő Bizottság ülése, amelyet jóval 12 óra után nyitott meg a főispán. Nagyhatású be­szédben vázolta a mai helyzetet, mely újból életrehivta a segélye­zést. Megemlékezett arról, hogy a kormány megindította a segély­akciót, melynek irányításával őt bízta meg. A kormányzóné őfő- méltósága társadalmi úton ipar­kodik a nyomort enyhíteni. Annak a reményének adott ki­fejezést, hogy azoknak segítségé­vel, akik a múlt évben is közre­működtek a segélyezés munkájá­ban, s ez idén is ugyanolyan oda­adással segítik őt ennek a nagy­jelentőségű szociális feladat tel­jesítésében és Isten segítségével sikerül is a feladatokat megoldani. Ismertette ezután nagyjában a szükséges tennivalókat. Az inség­búza kérdésében közölte azokat, amelyek a kisgyülésen szóbake- rültek. A főszolgabirák megalakít­ják a járási segítő bizottságokat s a gyűjtés e hó 15-én megkez­dődik. A két megyei városban azoban másnemű segélyezésre is szükség van. A népjóléti minisz­tertől a két város részére 109.091 pengőt kér, melyből Zalaeger­szegre és Nagykanizsára 40—40 ezer pengő esnék, a többit a keszthelyi, tapolcai és sümegi, zalaszentgróti és pacsai ínségesek kapnák. Zalaegerszegen 3000 egyén szorul segélyre. Brand Sándor dr. főjegyző felolvasta a főispánnak a népjó­léti minisi'terhez intézett fölter­jesztését, amit a bizottság helyes­nek talált. Az eredményekről a következő ülésen számolnak be. Gyömörey György főispán az akcióban való szives részvé­telre buzdította a bizottság tagjait. A kormányzóné akciója révén összegyűlt adományokból a megye Ínségesei nagyobb arányban ré­szesülnek. Malatinszky Ferenc azt kívánja, hogy a megye lakossá­gára kivetett s befizetett inség- adóból nagyobb összeg jusson a megyei inségakcióra. Kevésnek tartja a Keszthely, Sümeg, Ta­polca, Zalaszentgrót és Pacsa ínségesei részére szánt összeget. A főispán erre megkérte a ta­gokat, hogy a tényleges szükség­letekhez képest tegyenek javasla­tokat, amelyeket mindenkor kellő elbírálásban részesítenek. Ezzel a. Segítő Bizottság első ülése be is fejeződött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom