Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-10-10 / 236. szám
VÍV. évfolyam 236. szám Ára 12 fillér 1931 Október 10 Szombat. 7»* at Gosztonyi i László plébános 54 Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP galaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A cigányok letelepítése olyan értelemben, hogy rendes polgári élethez és munkához szokjanak, még nem sikerült. Azok az intézkedések, amelyek a cigányok szabad kóborlásainak megszüntetését, állandó lakások építését célozzák, változtattak ugyan a helyzeten, de nem bizonyultak megfelelőknek, elégségeseknek. Igaz, a lakósság felhasználja őket fuvarosoknak, tégla-, vályogvetőknek, építkezéseknél munkásoknak, egy részök muzsikál, de a legtöbben bizony még mindig csak a nomád élet felé hajlanak. És, ha nem is vándorolhatnak most már határról-határra szabadon, mégis nagyban veszélyeztetik a közbiztonságot, amint azt a mindennapi tapasztalatok igazolják. A polgá- riasodásra ugyanis alig mutatnak hajlandóságot, elüldögélnek, lefekszenek munka nélkül, kenyerök megkeresésére ezért a tiltott utakat is használják. A tisztálkodástól irtózkodnak. Nyelvüket, szokásaikat megtartották és élik tovább a maguk különleges életét. Mondhatnék, államot alkotnak az államban. És az ő államukban azután minden cigány ám ! A faj, a nyelv, az erkölcsök! Hogy a cigányok körében olyan nehezen megy a polgáriasodás, annak oka talán nemcsak a faji tulajdonságokban, hanem abban is rejlik, hogy letelepítési helyeiken külön kolóniákba verődnek. Vagy a községek végén, vagy azoktól jó távolságra, de mindig egy csomóban történik letelepitésök, ahol azután megalakulhat az ő külön társadalmuk. Ezek a cigánykolóniák, ha a községek folytatásaként épülnek, díszére sehogy- sem válnak a községeknek s azonfelül nem ritkán melegágyai is sok fertőző betegségnek. Ha pedig távolabb esnek a községtől, mint például Zalaegerszegen is, nagyon nehezen tarthatók féken, mert hiszen nincsenek a hatóságok szemei előtt. Az ilyen különálló cigánytáborokban gyakran terveitek már ki nagyobb bűnöket és gyanútlanul készülhettek elő azoknak végrehajtására is. Addig, amig a cigányok letelepítése körül újabb intézkedések nem történnek, amig megmaradnak a községektől közelebb-távolabb fekvő cigány kolóniák, a cigánytársadalom megszűnéséről, a cigányok polgáriasodásáról nem beszélhetünk. Az együvéterelés alkalmat ad nekik a faji szolidaritás erősítésére, már pedig ez nem más, mint erőteljesebb kifejlődése a világszerte ismert cigányfurfang- nak, amellyel szemben sokszor tehetetlenül állunk. Ilyen furfang volt a csácsi útról való elhelyezés alkalmával annak a hangoztatása, hogy: a gyermekek a távolabbi helyről nem tudnak iskolába járni! A polgáriasodás csak akkor kö- vetkezhetik be, ha a cigányok szétszóródnak és megszűnik a lehetősége annak, hogy egy helyen nagyobb csoportokban lakhassanak. Erre természetesen várnunk kell most már, de meg kell követelni az egy kolónián lakó cigánycsoporttól, hogy házatáját épúgy tartsa rendben, mint a község Budapest, október 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról (kartelekről) szóló törvény végrehajtása céljából a minisztérium három rendeletet adott ki. Az első rendelet a karteltörvényt október 15-ikével életbelépteti. A második rendelet a karteltörvény- ben megszabott bemutatás, bejelentés és nyilvántartás szabályait állapítja meg. A harmadik a kar- telbizottság szervezetéről és müZalaegerszeg város pénzügyi bizottsága tegnap délután Csák Károly dr. elnökletével ülést tartott, amelyen számos tárgyat készített elő a szombati közgyűlésre. A Magyar Nemzeti Szövetség segélyt kér a várostól a revíziós mozgalom céljaira, de a pénzügyi bizottság fedezet hiányában a ké relem teljesitét nem javasolja. A zalaegerszegi ferences rend a templomi padok költségeinek fedezésére kért segélyt. A pénzügyi bizottság fedezet hiányában ugyancsak nem javasolja a segélyt. Nagyobb vita folyt az új elemi iskola tervezési költségeiről. A számvevőség a tervező építésznek előleg címén ezer pengőt utalt ki „rendeletre“. Az utalványozás most jóváhagyás céljából került a bizottság, illetően a közgyűlés elé. A számvevőség jelentette, hogy a képviselőtestület annak idején csak a tervek elkészítésére hatalmazta fel a polgármestert, de nem arra, hogy pénzért készíttessen terveket. Ezt a műszaki tanácsos is elkészíthette volna. Ennélfogva a számvevőség az előleg kifizetését nem tartja előírásszerűnek. Vitéz T a m á s y István dr. h. polgármester ismertette az ügyet. Bejelentette, hogy itt annak az iskolaépületnek a terveiről van szó, amelyet később a katonaság vett át. A polgármester a műszaki tanácsossal készíttette el a terveket s azokat felküldte jóváhagyásra a kultuszminisztériumba. A minisztérium számos kifogást emelve küldte vissza a tervet és azt ajánlotta, hogy a város iskolaépítésben speciálisan jártas építésszel készíttessen terveket. így kapott többi lakói, hogy az udvar, a lakás tiszta legyen, a gyermekek pedig föltétlenül járjanak iskolába. A különféle bűncselekmények megakadályozása céljából továbbra is szigorú hatósági ellenőrzés alatt tartandók a cigányok. ködéséről rendelkezik. A bizottság egy elnökből, egy helyettes elnökből és 9 tagból áll. A bizottságban képviseletet kap a gyáripar, a kisipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az általános fogyasztói érdekeltség és a munkások érdekessége. A kartelbi- zottság a kartelügyfckben bármely hatóság megkeresésére vagy a saját kezdeményezésére véleményt ad. Az ülés nem nyilvános. megbízást 3 ezer pengőért a tervek elkészítésére Hajas István építész. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos hasonló módon ismertette az ügyet és megemlítette, hogy a minisztérium ajánlatának figyelembevétele elősegítette az iskolaépitési ügy sima lebonyolítását. Á r v a y László dr. kifogásolta, hogy a polgármester nem kért felhatalmazást a képviselő- testülettől a tervezési költségek ügyében. Szerinte a polgármestert felelősség terheli. Javasolta, hogy vizsgálják meg, szükség volt-e a Hajas-féle tervekre s aszerint bírálják el a polgármester felelősségének kérdését. Garai Sándornak az a nézete, hogy, mivel a terv a katonaság által átvett épületre vonatkozott, a költségek is a hadügyi kincstárt terhelik. Néhány hozzászólás után a pénzügyi bizottság az épitőbizott- sághoz utalta az ügyet kivizsgálás és annak megfontolása céljából, van-e mód arra, hogy a tervezési költségek viselésére a hadügyi kincstárt hívják fel. Csak e kérdéseknek kivizsgálása után foglal állást az ügyben. A Vass József utca (Petőfi-utca keleti fele) házszámozásának ügyét levették a napirendről takarékos- sági okból. Egy kegydij ügyénél elhatározta a bizottság, hogy méltányos esetekben ugyan hajlandó még a mai súlyos helyzetben is segélyeket javasolni, de szükségesnek tartja, hogy a város vezetősége a segélykérelmek előterjesztésével egyidejűén a környezettanulmányt is beterjessze. Egy Genov nevű bolgár kertész a vágóhíd közelében levő 10 holdas kaszálót kérte konyhakertnek holdanként évi 60 pengő bérért. A bizottság azt javasolja, hogy sürgős pályázatot Írjanak ki és annak alapján adják oda a bérletet. Az Egyházi Ének és Zeneegyesületnek évi 300 pengő megszavazását javasolja a pénzügyi bizottság a Pintér Máté alapítvány terhére. (E díjért az egyesület az alapítólevél értelmében a templomi zenét szolgáltatja). Az evangélikus és református gyülekezetek évi segélyt kértek a várostól. Több felszólalás után a bizottság ematározta, hogy 100—100 pengő segély megszavazását javasolja. Bérleszállitások Ezután számos bérleszáll itási kérelem került a bizottság elé. A Berzsenyi-utcai városi bérház lakói újabb bérleszállitást kértek. A pénzügyi bizottság a takarékossági bizottsággal egyetértőén javasolja, hogy a béreket üjabb 10 százalékkal szállítsák le. A városházi boltbérlők kérelmét nem találja teljesíthetőnek a bizottság. Kivételt tett a Heincz féle kalapüzlettel, s ebben az eset- gen az évi bérnek 840 pengőre való leszállítását javasolja. Az Aggápolda (városi adóhivatal) épületében levő boltbérlők szintén bérleszállitást kértek. Komlós Miksa a Kereskedelmi Kör megbízásából a leszállítás mellett szólalt fel. Hangoztatta, hogy a jelenlegi bérek magasak és méltányos esetben azokat le kell szállítani, mert a mai forgalom már nem birja el a magas béreket. Szerinte Zalaegerszegen az aggápoldai boltbérek magassága idézte elő a boltbér-drága- ságot. A legtöbb házigazda azért nem akar a bérekkel lemenni, mert a városi bérekre hivatkozik. A városnak kötelessége jó -példa val előljárni és a béreket leszállítani. Rigler Mihály szintén javasolta a bérek leszállítását, s kisebb mértékű leszállításhoz hozzájárult Árvay László dr. is. A bizottság javasolja, hogy a Brandl féle üzlet bérét 4 ezer pengőről 3600-ra szállítsák le, a Braun féle üzletét 2410 pengőről 2110 pengőre. A harmadik üzletnél nem javasol leszállítást. A tárgyalást ma délután 4 órakor folytatja a bizottság, s ezúttal sor kerül a takarékossági bi- zotttság javaslatainak megvitatására. Megjelent a karteltörvény végrehajtási utasítása. Élénk vita a pénzügyi bizottságban a városi ház- és üzletbérek leszállításáról. Az uj iskola tervezési költségeinek ugye.
