Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-10-22 / 246. szám

XIV. évfolyam 246. fixám. Apa 12 fillér 1931 Október 22 Csütörtök. 7»» poliszt. Gosztonyi László plébános 54 útnak Zalacsány Felelős szerkesztő: FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Ott, Keleten. Az élelmes, fürge japA- nép­ség felhasználja azt a reitendes nyomorúságot, ami úrrá lett az egész Európán és Amerikán és egy kis helyzetváltoztatást akar eszközölni ott Keleten. Szűk lett neki szigetországa, hát népfölös­legének számára elhelyezkedést kíván biztosítani a hatalmas ázsiai kontinensen. S mivel legközelebb fekszik hozzá Kína, hát ott akarja lábát megvetni. Mandzsúria Kínának egyik melléktartománya épen odaillenék Japán mellé. Az nem határoz, hogy közöttük ten­ger van. Mert hát ma már nincs távolság és ha esetleg van, az sem akadály. Szóval elég barátságos a hely­zet ott messze Keleten. Dörögnek az ágyuk, hullanak az emberek és erre mifelénk a Népszövetség tanácskozik, mittevő legyen. A vérontást meg kell akadályoznia. Megbízatást ad tehát Angliának, hogy figyelmeztesse a két keleti hatalmasságot a Kellog-paktum rendelkezéseinek betartására. Azt hisszük, kevés foganatja lesz ennek a diplomáciai fellépésnek. Japán bent akar maradni a Nép- szövetségben, de Mandzsúriában is! Ami pedigr alig történhetik meg vér nélkül. És ha Anglia maga nem lesz elég a kis japán hörcsög leszerelésére, hát itt van Francia- ország, Németország, Olaszország, Norvégia. Nagyon helyes. Ámde mi történhetik akkor, ha Japán az öt hatalomra is fütyül és nem vonul ki Mandzsúriából? Talán csak nem rendeznek az európai hatalmak a japán vizeken flotta­demonstrációt? Nem is tart ettől Japán. De tegyük föl, hogy mégis arra kerülne a sor, hogy az európai hatalmak egy csomó hajót küldenének a távol Keletre, Japán felé, mi történhetnék akkor. Itt megint csak eszünkbe jut az a kép, amelyet az egyik magyar vicclap közölt akkor, amikor a kínai boxerlázadás dühöngött. A képen láttunk egy kis kínai gye­reket, aki a tengerpart felől rohant atyjához ezekkel a szavakkal jaj, mi lesz velünk, a hatalmak hadihajói a kikötőkben vannak! (És látszottak is a füstölgő hadi­hajók). Az öreg kínai a legna­gyobb nyugalommal így felelt fiának: Most már teljesen nyugodt vagyok. Hogy fognak azok a hatalmak itt összeveszni — egy­mással ! A hatalmak eme „együttes“ föl­lépésére talán ma is elmondhat­juk azt, amit az öreg boxer mon­dott harminc esztendővel ezelőtt. Az ilyen együttesen végezni szán • dékoit pacifikáció rendesen azzal végződik, hogy a pacifikálók jól elnadrágolják — egymást. A régi Törökországot is addig pacifikái' ták, mig végre egy szép kis bal­káni háború kerekedett belőle, mely meg is ismétlődött és még mindig nincs rend ott. A Népszövetségnek tennie kel­lett és tett is valamit. Csak az most már a kérdés, lesz-e ered­ménye föllépésének és igy sike­rül-e akaratának érvényt is szerezni. Ha igen, akkor tekintélye növe­kedik és számíthat a világ arra, hogy hasonló esetekben hasonló eredmények létesülnek; ha azonban a Népszövetségnek igyekezete si­kertelen marad, akkor annyira meg­rendül iránta a bizalom, hogy nem marad más hátra, mint felosztania. Mert az nem lehet cél, hogy Géni­ben üléseket tartson, ahol min­denről beszélnek, mindent alapo­san meghánynak-vetnek és a vé­gén épen azt nem képesek elérni, amiért tulajdonképen alakult a Népszövetség: a háborút meg­akadályozni. Vagy talán nem ezért alakult volna? Akkor meg minek? Csak a „győzők“ ezidőszerinti birtokállományának biztosítására ? Akkor meg igazán nem várhat­juk, hogy Japán letegye a fegy­vert. A legközelebb majd elválik minden. Talán majd a japán-kinai konfliktus magyarázza meg, miért kell ülésezni Genfben . . . A kormányzóné inségakcióját a főispán irányítja. Az adományokat az adakozás helyén osztják szét. Keresztes-Fischer belügyminisz­tertől terjedelmes rendelet érkezett a főispánokhoz a kormányzóné nyomorenyhitő akciójának széle­sebb körű megszervezéséről. El­mondja rendeletében a belügymi­niszter, hogy a kormányzóné ak­cióját most a vidéken is megszer­vezik és ezt a szervezést a főis­pánokra bízza a kormány. A kor­mányzóné akciója során pénzbeli adományokat is gyűjtenek, azon­ban a mai viszonyokra való te­kintettel fontosabbnak tartják a természetbeni adományok gyűjté­sét. Hangsúlyozza ezután rende­letében a belügyminiszter főké­pen azt, hogy a helyben gyűjtött természetbeni adományok szétosz­tása helyben fog megtörténni. Ez annyit jelent, hogy a Zalaegerszeg­ről érkezett adományokat zala­egerszegiek között osztják ki. Az egyes vármegyei járásokban be­folyó adományokat szintén hely­ben, tehát annak a járásnak ínsé­gesei között osztják ki, ahol az adakozás történt. „A vármegyék járásaiban a fő- szolgabirák vezetik a kormányzóné inségakcióját. Az adományok szét­osztása felől a főispán intézkedik. Végül a belügyminiszter rende­letében maga is rámutat arra, hogy mennyire indokolt a kor­mányzóné akciójának fölkarolása és reményét fejezi ki afölött, hogy a magyar társadalom megértő szív­vel siet a nemes mozgalom támo­gatására. Katolikus sajtóest Keszthelyen. Keszthely, október 21. Igen nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap Keszthelyen a katolikus Legényegyletben a keszthelyi Ka­tolikus sajtóest, melynek külön­leges fényt és jelentőséget az adott, hogy az előadást a katoli­kus sajtó legexponáltabb képvi­selője, Berkes Róbert dr. tartotta, mint a Központi Sajtóvállalat igazgatója. Ez alkalomra a Kato­likus Legényegylet helyiségei zsú­folásig megteltek és nemcsak a kör tagjai, hanem az iparosság és a város minden rendű és rangú társadalma nagy számban volt képviselve. Olt volt az egész pre­montrei tanári kar Berkes Oltó főigazgatóval az élén, ott láttuk a társadalom minden rétegének kép­viselőjét, ami igen jó hatást tett és ami amellett bizonyít, hogy a katolikusság jó vezetés mellett egy pásztor égy akolként, társa­dalmi rangok és születési kivált­ságok félretevésével, csak mint Krisztus tanítványa él egymással és egyik a másikban csak fele­barátját látja. így van rendjén, az ily katolikus megmozdulás a bolsevizmus leghathatósabb ellen­szere. A sajtóestet rövid beszéddel Janzsó Tihamér premontrei kano­nok, a Katolikus Legényegylet szellemi vezetője nyitotta meg, rámutatva arra, hogy ezekkel az estékkel mi a cél. Nem más, mint katolikus életet teremteni és az embereket egymáshoz közelebb hozni, felvilágosítani. Utána Berkes Róbert dr. sza­bad előadásban fejtegette először a Katolikus Legényegyletek jelen­tőségét valláserkölcsi, karitativ alapon, majd rámutatott, hogy ez az intézmény már Keszthelyen is mintegy 50 éves múltra tekinthet vissza. Rátért azután a katolikus sajtó jelentőségére nemzet- és íársadaiomnevelési szempontból. Rámutatott a destruktiv sajtó tö­rekvéseire. Felhozta, hogy a ka­tolikus sajtó színeiben különbözik a többi sajtótól, nem kiván csa­ládok rejtélyeibe behatolni, ott titkokat fellebbenteni, nem kiván hódolni a bűnöknek, féktelensé­geknek, nem magasztalja azokat, hanem törekvése a tisztességes katolikus hírszolgálat, a felvilágo­sítás, a tanítás, a szórakoztatás. E színek miatt talán nem oly ki­áltó és sokak előtt nem kedvelt. De nem is erre törekszik, hanem azt akarja, hogy a katolikus sajtó­orgánum, ha azt a Pater familias az asztalon felejti és a serdülő gyerek azt megtalálva elolvassa, ne legyen a szülőnek szégyen­kezésre oka, hanem inkább ör­vendjen, hogy az az újság jóra tanította gyerekét. Ezzel szemben sajnálattal állapítja meg, hogy még mindig sokan keresik a ki­abáló riportokat és bizalmas tit­kok fellebbentését. Beszélt azután arról, mint ké­szül szellemileg és technikailag egy ilyen nagy napilap, mennyi munkát ad egy ilyen lapnak elő­állítása. Felhívta ezek után a hall­gatóságot az erkölcsi támogatásra, rávilágítva, mennyibe kerül egy- egy lapnak előállítása, terjesztése. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után Janzsó Tihamér tanár mondott köszönetét az előadónak. Rámutatott arra, hogy az egyes lapok mint szolgálják, vagy mint nem szolgálják a katolikus érde­keket. Előadás után tea, majd tánc következett, mely a késői hajnali órákig tartott. Tüntettek a spanyol katolikus diákok. Madrid, október 21. A katoli­kus diákok több egyetemen tün­tettek az alkotmánynak ama cik­kelye ellen, amely eltiltja a szer­zetes rendeket az oktatástól. Rablások. Budapest, október 21. Tegnap délután három fiatalember egy Orczy-úti trafikban megtámadta és fojtogatni kezdte a íulajdo- nosnét, majd kifosztották a pénz­tárt. Áz egyik tettest, Barnák József péksegédet menekülés köz­ben elfogták. Később kézfe került a másik két tettes is Bata Lajos és Máté István pékségét! szemé­lyében. Két fiatalember az esztergomi bazilika kincses kamráját akarta kirabolni. Megtámadták a sekres­tyést, de mikor annak segítségére siettek, elmenekültek. Az egyik támadót menekülés közben elfog­ták, a másik leugrott a bástyáról és eszméletlenül terült el. Állító­lag nem is rablás volt a szándé­kuk, hanem a sekrestyéssel össze­verekedtek a belépődíj miatt. Hagy tűzvész egy erdélyi faluban. Bukarest, október 21. Csik- szentgyörgy község lángokban áll. A községben tegnap délután egy ház kigyuladt és a tűz a nagy szélben rohamosan terjedt. Csíkszeredáról kivonult a tűzoltó­ság és a katonaság, de munkájuk a szél miatt nem vezetett ered­ményre. A lángok az egész falut elpusztulással fenyegetik. Tegnap estig 14 ház égett le a gazdasági épületekkel együtt. A tűz még tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom