Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-10-07 / 233. szám
I *ttf. évfolyam 233. sv£m, Ära 12 fillér 8931 Október 7 Szerda, Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. .. 1111................ 1 1 ■ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefont 28. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A jSv3 évnek uralkodó plánétáját nem a csilla gok között, hanem itt lent, a földön találjuk meg a takarékoskodás képében. Ennek a jegyében történnek most a nagy előkészü letek, hogy mire az új esztendő elérkezik, addig már belegyakorolja magát az egész világ a takarékoskodásba s úgy mehessen tovább minden a maga utján. A takarékosság erényét gyakorolni kötelességünk. Ez ellen senki sem szólhat. Nem is szól senki sem, mert ennek az erénynek gyakorlása is dicséretére válik az embernek. A most divatba jött, ránkerőltetett takarékoskodás azonban nagyon gondolkodóba ejti az emberi. De nem azon gondolkodunk, hogy nekünk, mindenünkből kifosztott, erős vérveszteséget szenvedett magyaroknak miért kell takarékoskodnunk, hanem az tűnik föl előttünk különösnek, miért adódott elő olyan helyzet, mely az egész világot takarékoskodásra kényszerűi. Ma sincs több ember a földön, ma sem müveinek kevesebb szántóföldet, nem bányásznak, ipari téren n'eríT termelnek kevesebbet, mint háború előtt és akkor nem kellett szigorú törvényekkel a* népeket takarékoskodásra szorítani, mint ma. Anglia királya, aki egyben a mesés Indiának császára is, maga áll takarékoskodásával népe elé, hogy kövessék példáját. Pedig Angliának gazdasági helyzetével egy napon még csak említeni sem lehetett a mi helyzetünket, még akkor sem, amikor a legboldogabbaknak mondhattuk magunkat! És ime, most Anglia, a világháború egyik győztese, királyának vezetése mellett áldoz a legnagyobb takarékoskodás oltárán! .A többi országok sem tudnak kitérni a takarékoskodás elől. De ez a takarékoskodás — tudjuk — nagyon különbözik a régebben ismert takarékoskodástól. A mai takarékoskodás valami új nevet érdemelne már, mert lényegesen eltér, mint mondottuk, — elődjétől. És erősen előtérbe tolakodik a kérdés: tulajdonképen miért is kell most annyira takarékoskodnunk, nekünk, magyaroknak, ép úgy, mint más nemzeteknek? Hova lettek azok a javak, amelyek rendelkezésünkre állottak s amelyekből mégis csak jutott mindenkinek annyi, hogy nem kellett törvényes eszközökkel kényszeríteni az embereket takarékoskodásra ? Elrejtette azokat a javakat az emberi önzés. Aki birta, az marta. Az nem ismerte és nem ismeri még most sem — nemcsak a takarékosságot, de még más erényt sem. Az csak a saját javát tekinti, mással nem törődik és most kéjjel szemléli, mennyire az ő kegyelmétől függnek még a gazdag országok és népek is. Az aranynak felhalmozásával valósággal rabigába döntötte ez az egy ország a népeket s amig ennek az aranynak diktatúráját meg nem törik, addig hiába próbálkoznak bármivel is. Addig takarékoskodhaíik még hat- ványozottabb méretekben az egész világ, nem lesz annak más eredménye, csak a nyugtalanság. Ezt az élettelen tömeget, ezt a bálványt kell ledönteni és aklíor felszabadulnak mindazok a javak, Már csak öt nap választja el a magyar katolikusságot attól a felemelő pillanattól, amikor október 10-én összeül a magyar katolikusok parlamentje, a XXII ik Országos Katolikus Nagygyűlés. Az egész világ pénzügyi és gazdasági. katasztrófák idejét véii át. Senki sem találja a kiutat, hogy raiképen lehetne ebből a nagy világősszeomlásból népeket és nemzeteket kivezetni. Ennek a szörnyű gazdasági és pénzügyi válságnak, a napról-napra fokozódott gondoknak, szörnyű munkanélküliségnek problémája Magyarországon talán még kétszeresen nagyobb, mint máshol. Utat és módot keres majd a XXII-ik Országos Katolikus Nagygyűlés és szónokai irányt adnak, hogy miképen kell a magyar katoíi- kusságnak összefognia, hogy egyrészt az ország pénzügyi és gazdasági helyzetén segítve legyen, másrészt, hogy a bolsevizmus mind erősebben mutatkozó feltöréseit elfojtsa. A magyar katoli- kusságnak ebben az évben meg kell mutatnia azt, hogy a nemzet legerősebb oszlopa. A magyar katolikusságnak meg kell mutatnia, hogy van benne erő és élniaka- rási vágy. Az erőnek és az akaratnak a A Délivasut államosításával kapcsolatban nagy változások állanak be a Dunántúl s különösen vármegyénk közlekedésügyében. Ezek a változások természetesen csak előnyére válnak az egész vidéknek, mert egységes igazgatás mellett minden vonal menetrendjének összeállításánál sokkal inkább lesznek figyelembevehetők és kielégíthetők az egyes partikuláris érdekek is, mint ma, amikor háamelyeknek rendeltetése az össz- einberiséget szolgálni, akkor majd nem lesz az meberiség kénytelen behazudni, hogy világválság van s azért kell nyomorognia. Nincs világválság ! De van megtörhető önzés. Tessék ezt okos intézkedésekkel legyűrni és elérkezik a felszabadulás ideje. Lássunk egyszer már tisztán, beszéljünk okosan és cselekedjünk céltudatosan! kifejezője lesz tehát a XXII-ik Országos Katolikus Nagygyűlés, amelyen Serédi bíboros hercegprímás, Apponyi Albert gróf, Angelo Rótta pápai nuncius, Ernszt Sándor kultuszminiszter, Czettler Jenő a képviselőház alelnöke, Glattfel- der Gyula Csanádi püspök, Wolff Károly a főudvarnagyi biróság elnöke, Angyal Pál egyetemi tanár, Schmidt Sándor bányaigaz- gaíó, Andrássy Kálmán máv. üzletvezetőhelyettes, Huszár Károly v. miniszterelnök, Bőle Kornél domokosrendi prior és Vargha Theodorik ferencrendi házfőnök mondanak beszédet. A vidéki résztvevők az összes vasútvonalakon menetdijkedvez- ményben részesülnek. A tagsági jegy ára 2 pengő, a vasúti utazásra érvényes igazolvány ára pedig 50 fillér. A Nagygyűlés legkiemelkedőbb fénypontja az október 11 én lezajló eukarisztikus körmenet lesz. A körmenet rendezősége közel százezer ember részvételére számit. Az Országos Katolikus Szövetség (Budapest, IV., Ferenciek tere 7.) ezúton hívja fel a magyar katolikusságot, hogy minél nagyobb tömegben jöjjenek fel a XXII ik Országos Katolikus Nagygyűlésre. rom érdekeltség rendelkezik a vonalak fölött. Bennünket, zalaegerszegieket, de, — mivel székhely is vagyunk, — a vármegye összlakosságát is legjobban érdeklik a kisfaludpusz- tai viszonyok. Azért, tudniillik, mert azoknak megszüntetése elsőrangú érdeke úgy a Máv. nak, mint a közönségnek. Várhatjuk is, hogy még a mai súlyos gazdasági válság idején is, haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket a celldömölk—rédicsi vonalnak Szentiván állomásra való bevezetése érdekében, amikor Kis- faludpuszta állomás az összekötőrendszerrel együtt a múlté lesz. A Zalaegerszeg—budapesti viszonylatban is kell változásnak történnie, legalább is annyiban, hogy a Tapolcán át vezető út megrövidül. Nem volna ugyanis semmi értelme annak, hogy az úgynevezett balatoni vasút Szabad- battyánnál kitérjen Börgöndön át Pusztaszabolcsra s ott a kaposvári (budapest—fiumei) vonalba torkoljék. A balatoni érdekek föltétlenül megkívánják, hogy ez a vonal Székesfehérváron át vezessen Budapestre. Ezzel Zalaegerszeg—Kelenföld 245 kilóméteres út lesz, mig ma Puszta- szabolcson át 257 km., a nyereség tehát 12 km. Ez is valami. Tehát ezt használná a vármegyének túlnyomó része, mert Kanizsán át 274, Győrön át pedig 271 km. az út Kelenföldig. Kelenföldről azután, — ha megtartják a budai, jelenlegi délivasúti állomást — 8 km-es szárnyvonal bonyolítaná le a forgalmat Kelenföld és Buda között. Azonban nem ez lenne mégsem a legrövidebb út Zalaegerszegről s általában a celidömölki vonal valamint a zalavölgyi vonal északi szakasza mellett lakók részére Budapestre, hanem a boba— Veszprém—Székesfehérvár—kelenföldi, mert ennek hossza innen csak 232 km. Szombathely is ezt az útat választaná Budapest felé és ez a múlt évben már szerepelt is, mint olyan máv-déli kombinált vonal. És ezt ki is használnák kellőképen, minek következtében Celldömölk és Győr között lenne gyengébb a forgalom. Ha azután megtörténhetnék a celldömölk— rédicsi vonalnak első rangusitása, vagy csak másodosztályú fővonallá való alakítása is, akkor ez a bobai vonal örvendene Dunántúlon a legnagyobb forgalomnak, mert vármegyénknek egész nyugati része, Vas- és Veszprém- megyék, valamint Stájerország ezt használná budapesti útjául. Úgy gondoljuk, hogy a májusi menetrendet már ennek megfelelően állítja össze a Máv. Segítséget akarnak nyújtani a jegybankoknak. Newyork, október 6. A Federal Reserve Bank rövidesen mentési tervezetet terjeszt elő a bázeli nemzetközi Banknak. A tervezet szerint Amerika és Franciaország a Nemzetközi Banknak egymillió dollár kölcsönt adnak, amelynek kétharmad részét Amerika, egy- harmadát Franciaország viselné. A Nemzetközi Bank e fedezet alapján aranyigazolványokat adna kölcsön a nehézségekkel kőzdő jegybankoknak. A katolikus Magyarország hitvallása lesz a XXII-ik nagygyűlés. Százezer ember részvételére számítanak az október IMki országos eukarisztikus kSrmeneten. A vidékiek féiáru menetdijkedvezményben fissatí. sü'nek a vasúton. Milyen következményei lehetnek a Délivasut államosításának 7 Dunántúl közlekedési viszonyai változásokat &%«envednek.
