Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-12-25 / 299. szám
1931 december 25. Zalamegyei Újság Barátokat kell Göcsejnek, hogy fellendülhessen A göcsej vidéki intelligencia alakítsa meg a „Göcseji Egyesület‘'-et. Göcsejnek is voltak és vannak s rajongói. Ép úgy, mint a Balatonnak, az Alföldnek, a Tátrának, a tengernek s minden szépnek. Csak az a baj, hogy pártfogói, barátai nincsenek. S miért nincsenek ? Könnyű erre megfelelni : mert nem ismerik. Amit pedig nem ismer az ember, azt nem is szerethet Nem ismerik Göcsejt azérí, mert szépségei nem kiabálnak, nem tolakodnak, hanem szerényen meghúzódnak s várják, mig fölébred és megnyilvánul irántuk az érdeklődés. Akadtak rajongói Göcsejnek a közelmúltban is, akik fel-felhivták erre a szépségekben gazdag vidékre a figyelmet, de az érdeklő dés nem volt állandó és igy még mais az ismeretlen tájak között szerepel a Göcsejvidék. Különös, hogy ma, mikor bús elzártságunkban egymás után tárják föl hazánknak eddig rejtett kincseit, épen a Göcsej marad csak elha- gyatottságban továbbra is. A Pilis és Bakony vidékével Nagymagyar- szágban nem törődtek. Aki ezeknek a vidékeknek szépségeit látta, még csak meg sem mert emlékezni azokról, mert attól tartott, hogy lenézik, megszólják, sőt talán ki is nevetik, ha a Pilist, a Bakonyt a szépségek között emlegeti. No és mi lett volna a sorsa annak, aki Göcsej felől mondott volna valami szépet és jót?! A Pilisnek és Bakonynak rajongói azonban szereztek végre barátokat is ennek a két vidéknek. És most tudja csak az ország népe, hogy mit vétett Dunántúlnak eme két pompás vidéke ellen. Most már a turisták is figyelemre méltatják a Bakonyt a Pilissel együtt. Reklámfüzetek is jelentek már meg ezekről. Csak a Göcsej- vidékről hallgat még minden. E felől nem igen mernek föltételezni valamit. Göcsejtől nem a rablók ijesztették vissza a népet, hanem kulturátlanságának a hire. Utjai nem voltak, városokkal nem dicsekedhetett, vasútja is elég későn épült, az is csak vicinális volt (ma is az) s mint ilyen, elég sok tréfára szolgáltatott anyagot. Népe felől tudtak annyit, hogy becsületes, munkás, vallásos, hazafias érzésű és békés természetű, de a kultúrával hadilábon áll. Hát ez az utóbbi megjegyzés sértően valótlan, mert a göcseji nép vágyódott mindig és vágyódik a kultúra után — amit az utóbbi évek folyamán az iskolaépítés terén hozott áldozatai fényesen igazolnak, — de nem törődtek vele, nem hallották s még kevésbé hallgátták meg kérő szavát. Ahol ut nem vezet, ahol iskola nincs, ott nem lel tanyára a kultúra. Ez igaz. De, hogy Göcsej ilyen maradt majdnem napjainkig, annak okait Göcsejen kívül találjuk. A helyzetben most már valamelyes változás állott be az ut- és iskolaépítés révén. Göcsej most már nem megközelíthetetlen, nem kulturátlan. Azonban még nem kapta meg mindazt, amit megérdemelne. Ha több irányban szaladgálnának az autóbuszok, — mint ahogy tervezték is, — akkor rohamosan javulna a helyzet, mert a göcseji nép kiléphetne szűk környezetéből s terményeit jobban értékesíthetné ; viszont a környező vidék lakosságának alkalma nyílnék Göcsejt megtekinteni, megismerni, megszeretni és szépségeiben gyönyörködni. így Göcsej felé fordulna a figyelem és érdeklődés, amely nem enyésznék el egyik napról a másikra, mivel az autóbuszokon kényelmesen megközelíthető volna a szép vidék. Látogatottsága igy emelkednék. Két-három év múlva már senki sem beszélne a vad, az elhanyagolt, a kulturátlan, — hanem a szép Göcsejről. De Göcsejnek magának is meg kell mozdulnia, hogy — fölfedezhető legyen. Göcsej intelligenciájára vár az a föladat, hogy összeállva egyesületet alkosson, melynek egyedüli feladata lenne Göcsej propagálása. Természetes, hogy a vármegye vezetőségének erősen támogatnia kellene ennek az egyesületnek törekvéseit és a munkából alaposan ki kellene vennie a részét Zalaegerszeg városának is mégpedig azért, mert egyedüli város a Göcsej vidéken, másrészt pedig, mert a vidéknek föllendülésével föllendülne idegenforgalma, ipara, kereskedelme. A göcsejvidéki intelligencia lépjen tehát érintkezésbe a város és a vármegye vezetőségével, a turistakörökkel s megyei és fővárosi lapok utján adjon minél gyakrabban ismertetést a vidékről. Sok példa van a göcsejiek előtt arra, hogyan lettek ismertekké az országnak jelentéktelen falvai s hogyan lettek ezekből kedvelt nyaralóhelyek. Fontos a turistaköröknek megnyerése. Ma már ugyanis értékelik a turisták az olyan vidéket is, ahol nincsenek sziklahasadékok, tengerszemek, ezer métert meghaladó hegycsúcsuk. Göcsej ismerősei, rajongói keressenek barátokat Göcsejnek. Hf. Jótékonysági akció karácsony előtt. A város ínségeseinek ellátása. A város ínségeseinek megsegítése a múlt évhez hasonlóan ez- idén is közvetetlenül a karácsonyi ünnepek előtt kezdődött. A városi inségiroda Czobor László közgyám vezetése mellett a beérkezett adatokat pontosan földolgozta s mivel rendelkezésre állottak a szükséges anyagiak is, a karácsonyi segélyezéseket minden fennakadás nélkül lebonyolította. A szeretet ünnepén tehát a város Ínségesei megkapták azt, amit az állam és társadalom juttathatott nekik. A munkaképes munkanélkülieknek 70 százaléka állott munkába az előző héten. A többiek részint betegség, részint más okok miatt nem láthattak a mérnöki hivatal által kijelölt munkához. Karácsonyra az inségiroda kiosztott összesen 13.400 kg lisztet, 150 kg zsírt, 40.000 kg burgonyát, 22.000 kg tűzifát, 460 kg húst. A városi népkonyha naponként 160 adag ebédet oszt ki. A városi inségiroda felkérésére a Szociális Miszió Társulat a Horthy Miklósné inségakció kere tében összegyűjtött és ki is osztott 65 db fehérruhát 116 db egyes ruhadarabot, 45 pár cipőt, 70 darab ruha- és más szükségleti dolgokat. A jótékonysági egyesületek az inségiroda utján kiosztottak 100 pár gyermekcipőt, 300 női ruhadarabot, 25 pár csizmát, 30 férfi ruhát, 400 db alsó férfiruhát; ezen- felől több száz szeretet csomagot. Zalaegerszeg városa hivatalosan ilyen jótékonysági akciót bonyolított le karácsony előtt. S ha mindéhez hozzászámítjuk azt is, amit ettől az akciótól függetlenül cse lekedtek egyes jólelküek, akkor bátran és büszkén elmondhatjuk, hogy Zalaegerszeg városa az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában az elsők között áll s az Ínségesekkel utolsó falatját is megosztja. A karácsonyi népszokások reformra várnak. Vissza kell adni ezeknek régi szépségeit. Az őskereszténység idejéből származó karácsonyi népszokások napjainkban egyre veszítenek szépségűkből s igy jelentőségökből és értékökből is. Pedig kár volna, ha ezek a szokások feledékeny- ségbe mennének, mert karácsony csodás misztériuma teremtette meg azokat, tehát vallásos célt szolgálnak. Vidékenként eltérést mutatnak ugyan ezek a népszokások, de lényegben mind egyezők. Megfelelő reformokkal visszaállíthatnék a karácsonyi népszokásoknak régi szépségeit, sőt nagyobb keretet is biztosíthatnánk azoknak. Hogy a nép szereti e szokásokat, bizonyítja az, hogy divatban, szokásban vannak, sőt egyes helyeken elmaradhatatlanok. A nép megköveteli, hogy a serdülő gyermekek betlehemet, meg háromkirályokat járjanak. Több helyen nemcsak betlehemKamatmentes és fel nem mondható kölcsön uj építkezésre és a már meglévő saját ház kamattehertől való mentesítésére. Nincs lakbér, nincs kamatfizetés, csak évk 6 %-os tőketörlesztés kötelező. Díjtalan tájékoztatás levélben, vagy személyesen délután 3—5-ig Zalamegyei vezéiképviselők: Berényi Sándor Kossuth Lajos utca 12 és Varga András építőmester Andrássy-tér 8 Keszthely. 4916 Karácsonyi és újévi képeslapok nagy választéka a ■ j,Z T Í D í KőnyvKereskedésbeii V Zalaegerszeg. 4876 és háromkirályjárás van, hanem karácsony éjjelén, az éjféli mise első harangszója előtt kibocsátják az utcára a háziállatokat, ostorokkal pattogtatnak és kürtőinek. Ez a szokás azonban kezdi „idejét múlni“. A felnőttek körében még babonás szokások is divatoznak, de ezekkel — szerencsére — már csak nagyritkán találkozhatunk. És, ha a vallásos vonatkozású szokásokat ápoljuk, reformáljuk, a babona rövid néhány év múlva teljesen a múlté lesz. A betlehemjárás volt eddig a legkedvesebb karácsonyi népszokás, karácsonyi játék. Rövidke kis színdarab, mit 4—5 fiú játszik. Az egyik az angyal, aki a deszkából összetákolt kis templomkát viszi. A templomkában karácsonyi képek láthatók. A pásztorok „játszanak“, karácsonyi énekeket énekelnek. De, hogy mennyire nem törődik senki ezzel a kis játékkat, az kitetszik abból is, hogy a „szereplők“ néha olyasmit is megengednek maguknak, ami épenséggel nem illik a karácsonyi hangulathoz, továbbá, hogy még a legismertebb karácsonyi éneket, a „Mennyből az angyal “-t sem tudják. Ahova bekopogtat a betlehemes társaság, ott rendesen néhány fillért kapnak (hiszen azért járnak), sok helyen azonban bort is adnak nekik, leitatják őket. így azután nem is várhatunk tőlük olyan viselkedést, mely összeillenék karácsonnyal. A betlehemjárást vidékünkön a háromkirályok követik. A „három bölcs“ kalapjára színes papírból készült koronát helyez s az egyik viszi a csillagot. Ez az egész jelmez és fölszerelés. A csillag középnagyságú szita kerete, színes papírral díszítve. Előrészét is ilyen papír zárja el, de rajta kivágva másszinü papírból: G. M. B. Belső részén gyertya ég s igy, akinek bemutatják, jól láthatja a három király neveinek kezdőbetűit. Az egész kinyújtható tartón áll s amikor a háromkirályok énekében ehez a kitételhez érnek: „szép jel és szép csillag“ — a csillagot előrenyujtják. Ez a szokás általánosabb, mint a betlehemjárás. Ezeket a szokásokat kellene tehát valamiképen megreformálni talán az iskolák, vagy a népművelési munkálatok révén. Valóságos kis mozgó színház alakulna igy minden faluban, sőt a városokban is és ezeknek a szokásoknak a salaktól való megtisztítása nagy hatással lehetne a nép vallásos érzületének fokozására. Falusi. ELADÓ Zalaegerszegen, a Rákosi Viktor utcában 3 szoba, előszoba, konyha és éléskamrából álló ház. Cim a kiadóban. 4898
