Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-11-27 / 276. szám
XIV' éwfolya m 276o Ara 12 filSén 1931 November1 27 Péntek. 7M 1«» Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány 54 BYEI ÚJSÁG esztő: HERBOLY FERENC. ____es Kiadóhivatal: Za laegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2-4ü pengő negyedévre 7*20 pengő. Különleges és kivételes jellegűek a mandzsuriai események, — mondja a Népszövetség, — azért nem sikerült még ez- ideig a japán-kinai konfliktust elsimítania. Jól fontoljuk meg: különleges és kivételes ! De vájjon miért ? Ázsia keleti részében is olyan emberek vannak, mint itt, nálunk, csak egy kicsit sárgábbak és ferdébb szemállásúak. Azonban épen úgy halnak meg, mint akár Európában, akár Amerikában. Ha jól megfontoljuk te hát azt a kijelentést, hogy a mandzsuriai események különlegesek és kivételesek, könnyen megtudhatjuk a valóságot. És ez az, hogy : a Népszövetség gyenge arra a célra, amelyért — a világ szemében — alakult, vagyis a háborús viszályok megszüntetésére ; ellenben nagyon erős abban, — amit óvatosan rejteget, — de, ami tulajdonképeni célja : a győzők érdekeinek, különösen pedig a rablóit kincseknek védelme. Épen ezért, ha bekövetkezik az, amitől alaposan tartani lehet, hogy t. i. a háborús veszedelem más térre is átcsap, amit tisztán csak csak a Népszövetséget terheli a felelősség, mert tekintélyét eljátszotta akkor , amikor nyíltan kimutatta, hogy semmi más, mint egy betéti társaság, amely — bár jói tudja, hogy az európai óriási bajoknak egyesületi gyógyító eszköze a békerevizió, — nemcsak, hogy törekszik ennek keresztülvitelére, de megborzong, ha ezt a szót hallja : revízió. Nyugodtan kimondhatjuk tehát, hogy a mandzsuriai viszonyok sem nem kü lönlegesek, sem nem kivételesek, hanem — igenis — gyenge a Népszövetség, melynek tekintélyét^) alaposan megingatta mandzsuriai sikerteiensége. És a sikertelenségnek, mondjuk tehetetlenségnek leplezésére kell azt mondania, hogy ott Keleten „különleges és kivételes“ a helyzet. No igen. Elvégre is azt csak nem mondhatja, hogy fütyülnek rá a háborús felek. Minek is mondaná, mikor olyan jól tudja azt mindenki. Zsákutcába került a világ legmagasabb fóruma. Csődöt mondott minden tudománya mindjárt a legelső alkalommal. És bármenynyire szépiígeti is a dolgot, ez a sikertelenség precedensül szolgál, mert, ha valaki más verekedni, háborúskodni akar, épen úgy fütyül majd a magas testületre, mint most a két keleti nép. A magas fórum bizony nem tölt be más szerepet, mint tanácsokat osztogat egynéhány kisebb, agyongyötört országnak és azután, ha a jótanács nem használ, hát — valahogyan csak lesz, meri úgy még sohasem volt, hogy valahogyan ne lett volna. Az igazat megvallva, nem is számított arra senki sem, hogy szavának fölemelésével a Népszövetség csak egy picike kis eredményt is érjen el Keleten. Japántól, bár egyik oszlopos tagja a Népszövetségnek, hamarosan megkaphatja azt a választ, hogy csináljon a magas Népszövetség rendet először otthon, a szomszédban, ahol épen ő maga rontotta el a helyzetet. Győzze meg először önmagát, javítsa ki azokat a veszedelmeket termő hibákat, amelyeket a békekonferencia, tehát a Népszövetség — más néven — elkövetett. És ezt teljes f joggal dobhatná oda Japán. Mert ; a Népszövetségnek, ha nevére méltó akar lenni, első sorban a kiáltó igazságtalanságokat kellene megszüntetnie. Nem volna szabad tűrnie, hogy egy ezeréves állam, melynek oly gyönyörű történelme s oly virágzó kultúrája van, öt részre marcangolva szenvedjen immár 13 év óta. Amig a Népszövetség ezt tűri, nem szólhat bele a mandzsuriai és azokhoz hasonlatos eseményekbe. Addig nem számíthat tekintélyre, amint azt mostani szégyenteljes sikertelensége igazolja. Óriási nehézségek a vármegye háztartásában. A szükségletnek tized r*észe áll csak rendelkezésre. — Három hónap alatt 1.096 lélekkel szaporodott a vármegye lakossága. — A mezőgazdaság helyzete rosszabbodik. — Útépítések a megyében. Zala vármegye augusztus-novemberi helyzetéről most készült el az alispán jelentése. A jelentés első része az általános gazdasági válsággal és a vármegyének ezzel kapcsolatos intézkedéseivel foglalkozik. Jelenti az ‘ alispán, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága és köz- igazgatási bizottsága számos fel- terjesztést intézett a kormányhoz a helyzet orvoslása érdekében. Kérte a megye a mezőgazdasági és kisipari termelés megerősítését, a végrehajtásoknak egy évre való felfüggesztését, a gazdahitelek megoldását, a vidéki pénzintézetek hitelellátását. A kormány azóta több intézkedést tett e kérelmek teljesítése tekintetében. Ilyen volt az adóamnesztia, a hitelellátás némi javítása. Rámutat a jelentés, hogy a vidéki pénzintézetek megerősítéséhez nem elegendő az intézetek hitelellátása, hanem gon doskodni kell a betétek meghagyásáról. E téren a megye szintért lépéseket tett. Káros a közhitei szempontjából, hogy az intézetek adósai köz.üi többen akkor sem fizetik tartozásukat, ha erre képesek volnának. A vármegyéi bán» nehézségei. Nehézségeket okoz a gazdasági válság a vármegye háztartásában. Nevezetesen: az adóK lassú befizetése miatt nagy probléma a községi alkalmazottak és a nyugdíjasok illetményeinek folyósítása. A nyugdíjasok novemberi illetményeiket. csak késéssel kapták meg, a községi alkalmazónak novemberi illetményeit pedig még nem is lehetett folyósítani. Erre való tekintettel az alispán felterjesztést intézett a belügyminiszterhez és ebben rámutatott, hogy a községi alkalmazottak hátralékos novemberi illetményeire, valamint a községi alkalmazottak decemberi illetményeire együttesen 175. 36 pengő, mig a december elsején esedékes nyugellátásokra 42 500 pengő volna szükséges, tehát ösz- szesen 218.236 pengő az összes szükséglet. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a jelen pillanatban a vármegyei háztartási alapban 10.991.86 pengő, a községi alkalmazottak fizetési alapjában pedig í 1.943.36 pengő, összesen tehát csak 22.935,22 pengő fedezet áll rendelkezésre. Áz alispán arra kérte a belügyminisztert, hogy a hiányzó 195.301 pengő fedezetére a vármegyének újból nyújtson segítséget. Folyó hó 24*én az alispán személyesen is eljárt ebben az ügyben és oly Ígéretet kapott, hogy a vármegyét a kormány segíteni fogja. Visszatérve az adózás kérdésére, ismételten hangoztatja az alispán azt az álláspontját, hogy a fizetni nem akaró adózókkal szemben szigorúan kell eljárni, a fizetni nem tudók pedig joggal számií- hatnak a méltányosságra. Beszámol a jelentés az inség- akció ügyében eddig tett és már legnagyobbrészt ismeretes intézkedésekről. A kormány a megye részére 120 vagon inséggabonát engedélyezett. Ebből a buzameny- nyiségből november, illetve december hóra engedélyezett 3.100 mázsa kiutalása folyamatban van és december elsejétől kezdve az ínséges lakosság lisztszükséglete biztosítva lesz. A közegészségügyi állagotok. Beszámol a jelentés a közegészségügyi viszonyok kedvező alakulásáról. Gyermekbénulási eset a megye területén 9 esetben fordult elő kedvező gyógyulással. Újabb intézkedések történtek a trachoma leküzdésére. A me . üresedett íőtszerdahelyi trachomaorvosi állásra Gálffy Aladár dr. budapesti orvost nevezte ki a népjóléti miniszter. Rendezték a lentii járás intenzív trachomakezelését is, amennyiben a lentii és csesz- tregi körorvosok trachoma kiképzésben részesültek és a járás területén szükséges trachoma kezelőnő alkalmazása iránt is felterjesztést tettek. A vármegye területén van 242 lelenc, dajkaságba adott gyermek 148, elmebeteg és hülye 365, siketnéma, vak és nyomorék 545r a közsegélyre szorultak Lszáma 1.252, a keresetképtelen árvák száma 964. A vármegye népesedési viszonyai augusztus elsejétől október végéig a következőkép alakultak r születés 2.321, halálozás 1.225,. szaporodás 1.096. A mezőgazdaság helyzete. Részletes adatokat tartalmaz a jelentés a mezőgazdaság állapotáról. A vetőmagakció során a megyében kiosztottak ösz- szesen 967 mázsa búzát és 579 mázsa rozsot. Járásonként a kiosztott meny- nyiség a következő (elől a búza, második helyen a rozs mennyisége) alsólendvai járás 40—50, balatonfüredi 323—218, keszthelyi 80-85, sümegi 80—30, tapolcai 261 — 113, zalaegerszegi 69—31 mázsa, zalaszentgróti járás 52 mázsa rozs. A fenmaradt kisebb mennyiséget a letenyei és kanizsai járásban osztották ki. A mezőgazdaság helyzetét súlyossá teszik a rossz terményárak, a takarmányhiány és a gyenge állatárak. Nagy a különbség az egészen gyenge és az egészen jó állatokért fizetett árak között, ami ismét csak arra mutat, hogy a minőség megjavítása az állatállománynál nagy érdeke a gazdáknak, A mezőgazdasági munká» sok helyzete fokozatosan súlyosbodó irányzatot mutat, ami természetes következménye a mezőgazdasági üzemek kaíaszíro fális helyzetének. Félő, hogy, ha a gazdasági helyzet nem javul, annak a pár ezernyi munkástö megnek, amely évente Zalából más vármegyékbe szokott elmenni, a jövő évi elhelyezkedése igen nehéz lesz. Végül megállapítja a jelentés, hogy a vármegyei traktor felhasználásával 62 kilométernyi utat állítottak helyre. A bekötő utak építése a folyó évben teljes erővel folyt és ezideig 6í kilometer készült eh Teljesen befejezték az akali, a dörgicsei, a balatonszőllősi, a váliusi, i kerkaíótfalu-kutfeji, a lispei, a szépéinek}, a nagybakónak!, a gutorfölde-karácsonvfai, az egeraracsai, az orosztonyi, a mihályfa- óhidi, a kisgörbő-sümeg- csehi, a kövágóőrs-köveskáli, a
