Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-26 / 275. szám

2 Zalamegyei Újság 1931 november 26. Moszkva álarc nélkül. Ilyen címen Douillet József volt oroszországi belga követ könyvet adott ki, amely többek között egy tanóra-jelenetet vázol. A jelenet egy szovjet iskolában játszódik le s kitűnik belőle, mily ördögi mó­don folyik a szovjetben a gyerme­kek elistentelenitésének munkája. íme a tanóra-jeienet szóról- szóra Douillet előadásában : — Körülbelül fél tiz tájban léptem be az iskola épületbe s azonnal egy osztályba mentem, ahol az oktatás ép megkezdődött. — Egy asztal előtt, amely a katedrát helyettesítette, egy nyolc- kilenc éves fiúcska állott két fel­nőtt ember között, az egyik a tanító volt, a másik pedig annak a kommunista „cellának“ a tit­kára, amely alá az iskola tartozott. — íme a párbeszéd, amely leg­ott kifejlődött: Tanító: Te, Wanja, mondd csak, szoktál-e Istenhez imád­kozni ? Gyermek : Igen, elvtárs, imád­kozom. Tanító: S megadja az Isten mindazt, amit tőle kérsz? A gyermek hallgat. Tanító: Nos, akkor csak kérd most azonnal az Istent, hogy ad­jon neked kenyeret. Hiszen ugy-e éhes vagy, Wanja ? Gyermek: Ó, de milyen na­gyon éhes ! Tanító : Akkor csak imádkoz­zál mindjárt, talán ad neked va­lamit a jó Isten. — A gyermek kissé vonakodva letérdelt, kezecskéjével keresztet vetett, ismételten földre hajtotta fejét, amint azt otthon szüleitől látta s azután imádkozni kezdett. Tiszta, egyszerű jámborsága meg­ható volt. De a kél fekete holló, aki mellette leselkedett, vagy két perc múlva félbeszakította imáját és kérdezi : — No, Wanja, adott-e neked a te istened kenyeret ? — A gyermek, kinek könnyes volt a szeme, nem tudta, hogy mit is akarnak tőle, de rosszat sejtve igy felelt : — Nem, elvtárs, a jó Isten ne­kem nem adott semmit. — No, most látod — mondja a tanító, — hogy hogyan is áll a dolog az Istennel, Sokkal okosabban tennéd, ha Isten helyett, ehhez az elvtárshoz, (rámutatott a kommunista titkárra) fordulnál kéréseddel. Mondd csak : kérlek elvtárs, adj nekem kenyeret. Meglátod, hogy ő neked adni is fog! Az éhes gyermek engedelmesen ismétli a szavakat: — Kérlek, elvtárs, adj nekem kenyeret! — Látod, — szólt a kommu­nista, — azt mindjárt meg kellett volna tenned. Ha tőlem kértél volna, már rég adtam volna kenyeret: te azonban Istenhez imádkozol. Láttad-e már Istent? Nem! Mert hisz nem is létezik. — Erre bőrkabátja zsebéből kenyeret vesz ki s azt a siró gyermeknek nyújtja. Beismerem, hogy alig volt meg az erőm, hogy ezt a jelenetet, amelynek néma és tehe­tetlen tanúja voltam, végighall­gassam. Hisz nem ált hatalmam­ban, azt a szegény gyermeket e két barbár kezéből kiszabadítani. „Magyar Karácsonyt“ rendezzünk az elmaradt „Magyar Hét“ helyett ebben ax dfixftendohen! Amit a múlt század első felé­ben Kossuth Lajos hirdetett, amit e század elején a tulipán moz­galma terjesztett: a magyar áruk, termelvények és gyártmányok terjesztését, azt az utóbbi eszten­dőkben rendezett „Magyar Hét“ iparkodott a magyar közönség szivében meggyökereztetni. Ebben az évben azoban elmaradt a „Magyar Hét“ s most abban az irányban indult országos mozga­lom, hogy rendezzünk „Magyar Karácsonyit. Ha karácsonyra* még tudunk valamit vásárolni (és talán tudunk), legyen az a holmi magyar. Becsüljük a ma­gunkét és vásároljuk azt. Pénzügyi mérlegünk egyensú­lyának kibillentéséhez minden esetre hozzájárult az a körülmény, hogy sok idegen áru jött be a külföldről s az árukért sok ma­gyar pengő gurult a külföldre. Legalább ezen változtassunk, mert az itthon maradt pénz izmositja a hazai ipart, felvirágoztatja a hazai kereskedelmet és kenyeret ad sok munkátlannak is. Az új mozgalom azt a gondo­latot akarja tehát beszivárogtatni a köztudatba, hogy magyar árut vásároljunk, amit mi még azzal is megtoldunk, hogy, a magyar ipari terméke­ket itthon, városunkban szerezzük be, mert első­rendű kötelességünk azok­nak a javán munkálkodni, akik a város terheit viselik. Mi feleslegesnek tartunk ebben a kérdésben minden értekezletet, minden gyűlést s a gyűléseken nagyhangú fogadkozásokat. Értse meg mindenki, mivel tartozik ha­zájának, mivel tartozik saját vá­rosának s igy határozza el, hogy karácsonyi vásárlásainál teljesen figyelmen kívül hagyja a külföldi árukat. Ezzel eleget tesz a „pár­toljuk a hazai ipart“ és „pártoljuk a helyi ipart“ hazafias elvnek. Az igazságot kell megerősíteni, nem az erőszakot — mondotta Grandi. Newyork, november 25. Grandi olasz külügyminiszter az amerikai külügyi társaság lakomáján be­szédet mondott. Hangoztatta, hogy bármi legyen is a háborús pénz­ügyi kötelezettségek problémájá­nak végső fejleménye, Olaszor • szág mindig a legnagylelkübb megoldást támogatja. A leszerelést illetően Olaszország a katonai költségvetések és a fegyverke­zések legalacsonyabb leszállítását pártolja, feltéve hogy a leszerelés a nemzetek katonai ereje között méltányos egyensúlyt biztosit. A megértés egyedüli alapja az igaz­ságosság. Amig egyes nemzetek az önzés politikáját követik, addig lesznek népek, melyeknek kezébe a kétségbeesés fegyvert ad. Az elégedetlenség és nyugtalanság veszélyét csak az igazság paran­csainak követésével, nem pedig a. megtorlás anyagi eszközei nek szilárdításával lehet elhárí­tani. Az igazságot kell megerősí­teni, nem az erőszakot. Igazság alatt nem az egyezmények töm­kelegét, hanem a viselkedésünket szabályozó erkölcsi vezéreszmét és az együttműködés szellemét kell érteni. Németfalu rémes éjszakája. Vasárnap éjjel nagy tűz ütött ki és 20 ezer pengőnél nagyobb kárt okozott. Vasárnap éjjel fél i 1 órakor harangkongás és rémes kiáltozá­sok verték fel álmából Zalanémet- falu lakósságát. „Tűz van“ — hangzott a község minden részé­ben. Az álmukból fölrettent embe­rek kirohantak az utcára, melyet hatalmas lángok világítottak meg. Nagy János gazdának cseréppel fedett pajtája állott lángokban. Az ott felhalmozott nagymenyiségü száraz kukoricaszár gyuladt meg és égett. A lakósok nyomban ol­táshoz láttak, de mire a fecsken­dező megérkezett, addig már a pajtában levő cséplőgép és a paj­tával összeépített magtár is égett. Az oltási munkálatok nagy erő- megfeszitést kívántak és a mun­kának legalább annyi eredménye lett, hogy a szomszédos zsuppos épületeket és szalmakazlakat meg­mentették. A kár azonban igy is meghaladja a 20 ezer pengőt, de — szerencsére — biztosítás révén megtérül. A hatóságok erélyes nyomozást vezettek be a tűz okának kiderí­tésére. Feltevések szerint gyújto­gatás okozta a tüzet. Egy repülőgép mentette meg az expressvonsitot a katasztrófától. London, november 25. A chi- chago-denveri expressvonat moz- monyvezetője a mozdony előtt hirtelen lebukó repülőgépre lett figyelmessé. A pilóta kétségbe­esetten integetett. A mozdonyve­zető megállította a vonatot és ek­kor a pilóta, Harold Nyman kö­zölte vele, hogy a vonattól né­hány száz yardnyira a vonaltól egy vasúti híd lángban áll, A pilóta lélekjelenléte rettenetes ka­tasztrófát hárított el. FlarlA utca 35 számú L^iílUU sarokház. Területe 168 □-öl. Öt kis lakás van rajta. Hozzá tartozik 515 Q-öl területű belsőség, mely utcanyitással ház­helyül értékesíthető. Évi bérjövedelem 1000—1200 Pengő. Felvilágosit: Vörös György Prohászka u. 5. A zalabaksai leventemulatság. Néhány esztendővel ezelőtt utó­piával határos dolog volt Zala- baksán leventeéletről beszélni, mig végül N a g y Miklós tanító vette át főoktatoi minőségben az egyesület vezetését s ez a tettvágy - gyal tele fiatalember R o n c h e 11 i Gáspár hercegi erdőmester, levente­egyleti elnökkel karöltve szinte máról holnapra mintacsapatot és virágzó egyesületi életet teremtett az addig csak közönyt burjánzó talajon. Ez a gondolat ötlött eszünkbe a zalabaksai levente egyesületnek szinielőadássai kapcsolatos tánc- mulatságán. A minden nemes akciónak élén álló Ronchetti Gás* pár védnöksége alatt megtartott estély mozgósította nemcsak Za- labaksa,. hanem az egész járás intelligenciáját. Megjelent ott Viz- kelety Árpád dr. főszolgabíró, vitéz Csete Antal dr. szolgabiró, Medura József dr. járási tisztiorvos, vitéz Biró Ignác dr. járási test- nevelési vezető, vitéz Győrffy László százados, a lentii vámőr­tisztikar, Krenner Jenő hgi főmér­nök, leverne egyleti elnök, Kovács László dr. gyógyszerész alel nők a lentii levente egylet képviseletében, úgyszintén sokan a járás jegyzői és tanítói közül. Az előadás és a táncmulatság teljes mértékben ki is érdemelte az előlegezétt jóindulatot. A lel­kes műkedvelő gárda Nagy Mik­lós tanító és Grasanovits Gézáné tanítónő betanításában és rende­zésében, nagy felkészültséggel adta elő vitéz Peleskei János: „Férjhez megy a biró lánya“ c. színmüvet. Minden szereplő any- nyira megkapóan jó alakítást pro­dukált, hogy külön megdicsérni szinte senkit sem lehet. Az előa­dás után a fél járás fiatalsága reggelig táncolt s a megjelentek azzal a jóleső érzéssel oszlottak szét, hogy a zalabaksai ievente egylet vezetése jó kezekben van. _________________________fok.) El járás indult egy község elöljárósága ellen a magyar Himnusz miatt. Prága, november 25. A Narodny Listy jelenti: A rimaszombati ál­lamügyészség bűnvádi eljárást in­dított Galambos község elöljáró­sága ellen, mivel a biróválasztás után az elöljáróság a magyar Him­nuszt énekelte. A köztársaság vé­delméről szóló törvény alapján a község egész elöljárósága ellen a legszigorúbban fognak eljárni. Még nem találták meg Siftert. Budapest, november 25. A Pe­tőfi-utcai bankrablás elmenekült tettesét, Sifter Mihályt a rendőr­ség nagy aparátussal keresi. Hétfő dél óta a detektívek szünet nél­kül felkeresik azokat a helyeket, ahol Sifter barátai és ismerősei laknak, de eddig az ideig nem sikerült a bandita nyomára akadni. Tamás Istvánt a rendőrségen le­tartóztatták, de még nem adják át az ügyészségnek, mert szükség van útmutatásaira Sifter kutatásá­nál. — Öngyilkos gazda. Horváth Ferenc 26 éves cserszegtomaji gazda öngyilkossági szándékból a vízgyűjtő gödörbe vetette ma­gát és meghalt. Tettét gyógyít­hatatlan betegsége miatt követte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom