Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-11-19 / 269. szám
I!V. évfolyam 269. szám. Ara 12 fillér S93I November 19 Csütörtök. Esassaasana "711 y * •»»» pjiisil- Ooaiowi 54 plébános urnák Zalacsánj . vicius szerkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 'alaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő. de teljesen más viszonyok között, hisz nagyrészét lecsatolt területeinek addig is csak névleg birtokolta. Bármily sajnálatos és érzékeny is volt szövetségeseinknek vesztesége — amit mindenkor őszintén elismerünk, — mégsem oly lesújtó és megsemmisítő, mint a miénk. Ha még befejezésül rámutatunk arra is, hogy Franciaország a versaiüesi békében területének csak 2.6, népességének pedig 4.1 százalékát vesztette el s mégis több mint 40 éven át mily elkeseredettséggel, mily elszántsággal küzdött területeinek visszaszerzéséért, nem rettenve vissza Európa nyugalmának évtizedes megzavarásától, megállapíthatjuk, hogy Magyarország olyan joggal és legkevesebb annyi okkal sürgeti a békeparancs igazságtalan feltételeinek megváltoztatását, — mint amely indokkal még mindig el- lentállanak azok, akik Európa nyugalmát a területi rendelkezé- j sekhez való ragaszkodással kockáztatják. Gaál Gaszton a Bethlen-korszak kormányzati és egyéni hibáiról beszélt a képviselőházban. A központi hatalmak vesztesége. Senki előtt, aki az igazságosság alapján áll, nem lehel vitás, hogy a páriskörnyéki békeparancsok a világtörténelem legkegyetlenebb Ítéletei. S hogy ezeket az ítéleteket azáltal, hogy meghallgatásuk nélkül és erőszakkal kény- szeritették rá a legyőzőitekre, úgy jogilag, mint erkölcsileg a lehető legingatagabb és alig védhető alapra helyezték. Sajnos, a világ közvéleménye nem eléggé tudja azt, hogy a világháború kegyetlenül leigázott népei között is azt az országot sújtotta legjobban, amely ország a legkevésbé felelős a világháborúért. Ez az ország pedig Magyarország, amelyet — miután az adott szóban, a többször megígért wilsoni pontokban bízva, megadta magát, — a trianoni palotában 1920. évi június hó 4-én aláiratott békeszerződéssel ezeréves területének 672 százalékától, népességének 58.3 százalékától, illetve Horvát-Szlavonor* szágok hozzászámitásával területének 71.5 százalékától, népességének 63.6 százalékától fosztották meg. Ez az aránytalanul nagy veszteség indokolja azt, hogy Magyar- ország ebben életlehetőségének megakadályozását látva és érezve, nem nyughatik bele a háborús gyűlölség hatása alatt hozott Ítéletbe s minden alkalmat megragad arra, hogy békés eszközökkel felrázza a népek szunnyadó lelkiismeretét. Annak igazolására, hogy a győztesek Ítélete aránytalanul sújtott bennünket, tegyünk összehasonlítást volt szövetségeseink békefeltételeivel. Ausztria területben 72.6 százalékot, népességben 77.6 százalékot vesztett, ami természetesen ugyancsak súlyos helyzetet teremtett, de ezzel szemben Magyar- ország területéből kapott 4104 km2 területet és 300.000 főnyi lakosságot, másrészt nem lehet elvitatni, Ausztria most elvesztett területeinek nagyrészét csak az utóbbi másfélszáz évben, főleg a magyar korona jogán (Dalmácia, Galicia, Bukovina) szerezte meg s igy a békeparancs által tulajdonképen eredeti területére korlátozták. Ezzel szemben Magyar- ország ezer éven át birtokolt területeit vesztette el. Németország vesztesége — gyarmatairól nem beszélve — még kisebb, mert területének csak 13.0 százalékát, népességének 9.5 százalékát vesztette el. Bulgária területének 9.9, népességének 8.9 százalékát vesztette el, tehát szintén nem oly súlyos veszteség érte, mint bennünket. Törökország pedig területének 61.6, lakosságának 39.6 százaié- káról volt kénytelen lemondani, Budapest, november 18. A képviselőház mai ülésén napirend előtt Niamesny Mihály szólalt fel az inségakció ügyében. Tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha az egységespárt sajnálná a segítséget az ínséget szenvedő munkásoktól. Hangoztatta, hogy az inségakciót maga az egységespárt kezdeményezte. A pénzügyi jelentések vitájának első szónoka G a á 1 Gaszton volt. Az országot mai súlyos helyzetéből — mondotta — nemcsak az egységespártnak, de minden magyar embernek kötelessége kivezetni. A módszerek tekintetében lehetnek eltérések, de a törekvések tisztaságában nem lehet kételkedni. Három válság van : az általános gazdasági válság, melynek következménye az államház- tártási válság és egy nagy poli tikai válság. Az általános válságnak külső és belső okai vannak. A belső okok egyik csoportjába tartoznak a kormányzati cselekmények, a másikba az egyéni hibák. A kormányzati cselekmények Az utóbbi hetekben az adózás kérdése állott az érdeklődés homlokterében a hatóságoknál és a közönségnél egyaránt. A közönség nél először a szükségadó kivetése keltett nem épen kedvező hangulatot, majd enyhülést hozott a közhangulatba az adókamat amnesztia kedvezménye. A adókamat amnesztia és a szükségadó befizetésének határideje is november 16-ikával járt le. Az eredményről még nincsenek pontos adatok, ellenben ismeretes az, hogy mennyi adó befizetését várták november 16-ig a közönségtől a pénzügyi hatóságok. csoportjából ki kell emelni a túladóztatást, az adótörvény hibás voltát, a kíméletlen behajtást, a hibás kereskedelmi és vámpolitikát, az elhibázott iparosítási politikát, amelynek csődje már bekövetkezett, továbbá a vasút agrár- ellenes politikáját. Egyéni hibák: a túlköltekezés, a belföldi és külföldi eladósodás. Az államháztartás válságának egyik föoka az államot fentartó rétegek teherbíró képességének csökkenése, a másik ok a bürökratizmus túlméretezése a kettős fizetések, az álláshalmozás, a túlságos centralizálás és főleg a költségvetés túlméretezése. A politikai válság ezekből a hibákból és részben ezektől függetlenül keletkezett. Szakítást követelt a múlt rendszerével gazdasági, államháztartási és politikai tekintetben. Végül azt kivánta, hogy jelentsük be a 1 Népszövetségnek, hogy külföldi adósságainkat nem tudjuk fizetni, továbbá kivánta a belföldi fizetési eszközök szaporítását, mert ma mindenki fizetésképtelen. Zalában várták mindenekelőtt a 109 százalékos adóhátralék befizetését, továbbá a szükségadó lerovását. A szükségadót a ház- és a jövedelemadó után vetették ki részben az idei, részben a jövő évre. Zala megyében az idei évben esedékes házszükségadó 178,479 P, a jövedelemadó után kivetett szükségadó pedig 224.673 pengő. Az utóbbi szükségadóból fedezi a kormány az inségakció szükségleteit, s mivei Zala megyében ez a szükségadó 224 ezer pengő, nálunk nem okozna semmi nehézséget az inségakció lebonyolítása, ha az adó egész összegét Zalának juttatná a kormány. A zalai városokban a szükségadó kivetett ösz- szege a következő: Zalaegerszegen a ház szükségadó 27.278 P, a jövedelem szükségadó 28.395 pengő. Nagykanizsán a ház szükségadó 71.954 pengő, a jövedelem szükségadó 45.483 pengő. Mint már megírtuk, az adófizetés eredményéi sem a szükségadóra, sem a rendes adókra vonatkozóan nem lehet még tudni. Csak következtetni lehet, hogy a sok felhívásnak és még inkább a kamatamnesztiának eredményekép novemberben megjavult az adófizetési készség. Például Zalaegerszegen november elsejétől bezáróan 16-ig elég kedvező az adófizetés. Ez idő alatt az összes köztartozásokból együttesen 150 ezer pengő folyt be. Különösen az amnesztia utolsó napjaiban fizették be tömegesen az adókat. November 14-én 30 ezer, november 16-án pedig 40 ezer pengő folyt be. Kimutathatólag 13 ezer pengő az az összeg, amit a zalaegerszegi nagyadózók kifejezetten a kamatamnesztia hatása alatt fizettek meg, de valószínűen lényegesen többet fizettek hasonló okból. Nincs pontos adat arról sem,, hogy mennyit fizettek be a szükségadókra, de feltehető, hogy jelentékeny összegeket, már csak azért is, mert a pénzügyi hatóságoknak utasításuk van, hogy a befizetett adókat elsősorban a szükségadókra számolják el. A kamatamnesztia hatásáról és a szükségadók befizetéséről előreláthatóan a közigazgatási bizottság decemberi ülésén ismerjük meg a pontos adatokat. Politikai szilánkok. Nagy várakozás előzte meg Apponyi Albert gróf keddi parlamenti felszólalását Sokan azt várták, hogy elitéli, mások meg, hogy felmagasztalja Bethlen politikáját. Ezeknek várakozását természetesen nem elégítette ki a nemzet pátriárkájának beszéde. Apponyi Albert gróf bölcs mér- sékletességgel, teljesen pártatlanul beszélt. Bírálatának három lényeges pontja volt: Az első az, hogy Károlyi miniszterelnöktől nem várható, hogy egészen új politikát kezdjen, mert ez csak új választás mellett volna lehetséges. Ám a jelenlegi választói törvény alapján új választások — az ország reputációja érdekében — nem kívánatosak. De, ha meg is maiad a parlament a mai összetételében, a demokratikus haladás tekintetében eltérést kell mutatnia a kormánynak a múlt kormány irányától. A második: A nemzet hangulatának kifejezésre kell jutnia a parlamentben Ezzel kimondotta tehát, hogy a mai parlament nem felel meg a nemzet hangulatának. Rendszerváltozásra van Négysiázexer pengő Zala megyében az idén esedékes szükségadó. Zaiaegerssesien 150 ezer* pengő adót fizettek be november első felében.
