Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-18 / 268. szám

XIV. évfolyam 268. szám. 1931 November 18 Szerda, főtiszt. Gosztonyi László p 54 reielös szerkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztős íjr As kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szé ..renyi;-tér4. Telefon: 128, szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Ä választói törvény és a tisztviselők fizetésrendezése abban hasonlítanak egymáshoz, he iy egyik sem kelt sohasem megelégedést. Nálunk szembeöt­lően voit ez a kettő mindig rossz s akármelyik ponton vizsgáltuk azokat, a hibát mindenütt azon­nal felismerhettük. Azonban most hagyjuk a tisztviselői fizetéseket, amelyekkel — tudjuk — akkor és azt cselekszenek, amikor és amit akarnak. Majd a legközelebb lesz alkalmunk azokkal ismét foglal­kozni. Vessünk hát inkább egy pillantást a választói törvényre. A régi, úgynevezett békebeli választói törvény rettenetes hibák­ban szenvedett. Hibás volt a cen­zus megállapítása, a nyilt szava­zás megadta a lehetőséget arra, hogy becsületes meggyőződésért óriási kellemetlenségek és károk zúduljanak a szavazókra. Hány tisztviselői áthelyezés, kedvezmé­nyek, sőt jogok megvonása volt a válasz egy- egy szavazatra! Hányszor avatkoztak be hatósá­gok a törvény nyilt tilalma elle­nére a választásokba ! És hány­szor történt meg, hogy, amikor már elmúltak a választások, fari­zeus képpel épen azok kifogásol­ták, sőt ítélték el a meg nem en­gedett beavatkozást, akinek na­gyon is kedvökre való volt ez a beavatkozás ! És azután milyen kerületi be­osztások voltak ! Nálunk, Zalá­ban is láttuk szép példáját a le­hetetlennél- lehetetlenebb kerületi beosztásnak. Szentpéterur, Gétye, Pacsa, sőt Esztergály is Kanizsán szavaztak, mig a minden tekin­tetben Kanizsára gravitáló Ga­lambok, Kiskomárom, Komárváros .^keszthelyi kerületbe tartoztak. De a kerületek nagysága is ször­nyű eltéréseket mutatott. Amig Erdélyben 250—300 választót Számlált egy-egy kerület (persze nemzetiségi), addig az Alföldnek a negyvennyolcból nem engedő lakossága 16 ezeres választói ke­rületeket is alkotott. Annyi sza­vazattal tehát, amennyi az Alföl­dön egy (természetesen) ellenzéki képviselőt adott, nemzetiségi vi­dékeken nyolcat-tizet lehetett a kormány párija részére biztosítani. A kis nemzetiségi kerületek kormánypárti képviselői amit csak leheteti, megszereztek, kieszkö­zöltek kerületeiknek, az ellenzéki alföldi népes kerületek pedig nem estek a kormányok érdeklődési körébe. Azt hisszük, hogy az Al­föld és Göcsej iskolai viszonyai bizonyították ezt a legélénkebben. Gondoltak e a régi kormányok valamikor erre a szegény Göcsej- vidékre, — Zalaegerszegre ? Nem vált-e szégyenére Zala megye székvárosának az, hogy a csak valamirevaló falvakban is különb iskolaépületek voltak, mint itt. Csak most kapott egy rendes, iskolának való épületet a népok­tatás céljaira. A úgynevezett köz­ponti iskola is csak arra jó, hogy rajta szemlélhessük, hova és ho gyan nem szabad iskolát építeni. De épültek Zalában szép is­kolaépületek a Muraközben. Per­sze ezek ma egytől egyig a szer- bek tulajdonai, mint ahogy az oláhoké az erdélyi, a cseheké pedig a felvidéki paloiaszerü és jól fölszerelt iskolák. Bizonyosfokú lelkiismeretlenség kellett ahoz a kormányok részé­ről, hogy teljesen elhanyagolták i az ellenzéki kerületeket. Mintha i A Máv igazgatósága már vég­érvényesen döntött a január hó 1 -ével átvételre kerülő déli vasúti vonalhálózat adminisztratív hova- tartózandósága felöl. Az üzletve zetőségekkel közöltek szerint a budapest—nagykanizsa—ország­határt fővonal a budapesti, az ágfalva—szombathe iy—nagykani­zsai vonal pedig a szombathelyi üzletvezetőség fenhatósága alá kerül. Ezzel szemben a szombathelyi üzletvezetöség elveszíti a börgönd­Zalavármegye közigazgatási bi­zottsága a bankzáriat feloldása alkalmából felirt a kereskedelem­ügyi és a pénzügyminiszterekhez annak érdekében, hogy a bank­betétek felszabadításával kapcso­latosan a vidéki hitelintézetek oly mérvű hitelekkel láttassanak el a Nemzeti Bank részérői, hogy az intézetek ne legyenek kénytelenek a mezőgazdasági és ipari 'vferftie- lést, valamint a kereskedelmet a kölcsönök felmondásával zaklatni és hogy ne kényszerüljenek a ki­helyezett kölcsöneiket peres utón érvényesíteni. Ez a vidéki rnező gazdaság, ipar és kereskedelem teljes tönkretételét és kihatásaiban kiszámíthatatlan kellemetlenségeket idézne elő. A kereskedelemügyi miniszter a feliratra érintkezésbe lépett a pénzügyminiszterrel, hogy a vi­déki ipar és kereskedelem hitel- ellátásának zavartalanságát bizto: sitsa és kérte, hogy ennek meg­felelően a vidéki pénzintézetek a szükséges hitelekkel elláttassanak. A pénzügyminiszter teljes egé­szében honorálta a kérelmet és megfelelő intézkedésekkel gondos­kodott arról, hogy a vidéki inté­zetek régebbi hiteleit nemcsak, az, aki nem találta helyesnek a kormánypárti politikát, hazaáruló lett volna, aki nem méltó még arra sem, hogy járható útat és tisztességes, emberhez méltó is­kolaépületet kapjon. A hatalom képviselői igen gyakran ugyanis úgy fogták föl a dolgot, hogy a más politikai nézetet vallók érde­meiknek mindama javaknak élve­zetére, amelyek az állampolgárok pénzéből tevődnek össze, azokból termelődnek. Furcsa magyarázata ez az állampolgári jogoknak és kötelességeknek, az bizonyos ... tapolcai valamint a tapolca-keszt­helyi, végül a keszthely—balaton­szentgyörgyi vonalakat, amely vo­nalak ugyancsak a budapesti üz­letvezetőségnek lesznek aláren­delve. A fenti rendelkezés pontot tesz arra a sok mende-mondára, amely- lyel a fővárosi és egyes helyi la- p»k hasábjain az. utóbbi időben | oly sűrűn találkoztunk és amely j kombinációk csakaz érdekelt} vas- I utas-személyzet nyugtalanitására i voltak alkalmasak. hogy feniartotiák, hanem azokat még fel is emelték. így a betét­felmondások folytán a kötelezett­ségeknek a vidéki intézetek za­vartalanul megfelelhettek. A kereskedelemügyi miniszter pedig a pénzügyminiszter felké­résére most utasította a kereske­delmi és iparkamarákat hogy az ipar és kereskedelem hitellel való ellátásának zavartalanságát tartva szem előtt, hassanak oda, hogy a kamara tagjai saját jól felfogott érdekükben betéteiket gazdasági szükségleteik kielégítésének és az életfentartásuk igényeinek mérvé­hez képest vegyék csak igénybe s azon tulmenőleg azokat ne von­ják el. Továbbá pedig azok az adós iparosok és kereskedők, akik fizetésképességük adottsága foly­tán képesek fizetni, a fennálló tartozásaikat megfelelően fizessék, illetve törlesszék. A kamara a kereskedelemügyi miniszter rendelkezéséhez képest felhívja ezért a kereskedőket és iparosokat, hogy saját érdekükben a megjelölt módon járjanak el betéteik igénybevételénél, vala­mint adósságuk törlesztésénél. A munkanélküli segélyek ügye a Házban. Budapest, november 17. A képviselőház mai ülésén napirend előtt a szövetkezetek ügyét tették szóvá. Kenéz kereskedelmi mi­niszter válaszában védelmébe vette a szövetkezeteket. A köz­üzemekről szólva kijelentette, hogy az irracionális üzemeket megszünteti. Kertész Miklós szó- vátette, hogy a kormány néhány cégnek akarja csak megengedni, hogy az ország ásványolaj szük­ségletét ellássa. Szilágyi Lajos a munkanélküliek segélyezésének ügyében szólalt fel. Megemlítette, hogy egyik lap híradása szerint a szakszervezeti tagok készpénzben kapják a munkanélküli segélyt. Habár ezt a hirt megcáfolták, mégis aggódik, mi lesz azokkal a tizezrekkel, akik nem tartoznak a szakszervezetek kötelékéoe. Rassay Károly: Mi lesz az orvosokkal és a többi szellemi munkással ? Weltner Jakab: Azokon segít a reakció. Rassay: Az, hogy ön itt van, mutatja, hogy nincs reakció! Peyer Károly: Az, hogy ön itt van, mulatja, hogy volt reakció ! Rassay: Engem nem lehet terrorizálni. Szilágyi Lajos: Tiltakozott az ellen, hogy a nyomor kezelé­sében bizonyos rangsort állapít­sanak meg. Kérdi a kormányt, megmarad-e álláspontján, hogy munkanélküli segélyt készpénz formájában nem adnak ? (Nagy zaj a szocialistáknál). Esztergályos: A képvi- selő ur rendőrkardokkal akarja elintézni a kérdést. Ez ostobaság. Szilágyi Lajos : Eddig nem gondolta senki, hogy a szakszer­vezetek jótékony alakulatok, ellen­ben azt hittük, politikai érdekeket szolgálnak. K a b ó k Lajos : Ez hazugság! Az elnök ezért rendreutasitotta Kabókot. Szilágyi végül ismét tilta­kozott a munkanélküli segély készpénz formája ellen. Ernszt miniszter válaszában megállapította, hogy szó sincs munkanélküli segélyről, csak az történik, hogy a fővárosban más elvek szerint bonyolítják le az ínség akciót, mint a vidéken, mert nem lehet búzát osztani a városi munkásság között. A szakszerve­zetek 150 ezer pengőt kapnak az akció keretében, s ennek kiosztá­sát szigorúan ellenőrzik. Más szervezetek szintén nagy össze geket kapnak. A Déli Vasút államosítása. Milyen vonafakai csatáinak és mit vészit a szombathelyi üzleivezetőség. Zala megye kívánságára a kormány biztosította a vidéki bankok hitelellátását. Ä kamara felhívása a kereskedőkhöz és iparosakhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom