Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-12 / 263. szám

XSV. évfolyam 263. szám. Ara 12 fillér 1931 November 12 Csütörtök. Iir „ 7tonVi LászW plébános Poliszt. 0°sil ' • Xalacsány esztő: HERBOLY FERENC. , - .cr <*. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizet é s i árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. — M1HWWMIIIHH——BM8—M Nézzünk át egy kicsit déli szomszédunkba és érdeklődjünk az ottani állapotok iránt. A mieinkkel már sokat fog­lalkoztunk és foglalkozunk is még a jövőben. Jugoszláviának majd hároméves diktatúráját Párisból egyszerűen leparancsolták. A belgrádi kor­mány gondoskodott tehát a par- lamentárizmus színpadi kellékei­ről, hogy a hipokrizis fertőjében lubickoló Európának ne fájjon a feje és Franciaország, a gazda­sági nagypapa ne húzza félre a száját. A diktatúrát megszüntették s új választási törvényt dolgoztak ki, melynek alapján vasárnap megválasztották az egységes Jugo­szlávia új szkupcsináját. Monda­nunk sem kell, hogy ez az új szkupcsina mulatságos egy dolog. Törvényhozási jogát az oktrojált alkotmány a minimumra korlá­tozza, képviselői nem élveznek immunitást, a kormányt a király nevezi ki és a parlamentnek semmi köze hozzá, kényesebb kérdések az alkotmány alapján nem kerülhetnek a tisztelt ház elé. • Egyszóval a szkupcsina hatás­köre jóval kisebb, mint egy kö­zönséges tartománygyüiésé, így rendelkezik az alkotmány, ame­lyet a jugoszláv parlamentnek nincs módjában megváltoztatnia. Ez a parlament tehát amolyan fából vaskarika, amelynek megha­tározását igy sűrithetjük formulába: hogyan lehetne a parlamentáris kormányzási formát simán és na­gyobb feltűnés nélkül a diktatúrával összeegyeztetni. Azt azonban meg kell engedni, hogy az új szkupcsina, bármily csekély akciórádiussal rendelkezik is, tagjai számára bi­zonyos hatalmat és érvényesülési lehetőséget biztosit, úgy, hogy a lakosság ambiciózus és hatalomra vágyó tagjai mégis igyekeztek oda bekerülni. Elvégre a hatalom a fontos és mindegy, honnan /ön az. Ez természetesen nem csak Jugoszláviában, hanem mindenütt uralkodó elv. a választásoknál egyedül szók maradtak a negáció álláspont <?kik faji kulturá­lis szempontból is halálos ellen­ségei a belgrádi centralizmusnak. Marinkovics szerb külügymi­niszter egyik választási beszédé­ben védeni próbálta az új rend­szert s kifejtette, miért olyan az, amilyen. Ha jogot adnának — úgymond — Jugoszlávia népeinek arra, hogy mindazt kimondják és követeljék, amit akarnak, akkor annyi államellenes akció kerülne napfényre, hogy Jugoszlávia nem viselné el a rohamot és szétesnék. Ezt nem szabad kockáztatni. Várni kell, amig a jugoszláv egység gondolata megérik s az állam népei egységbe forrnak. Nagyobb szegénységi bizonyit- ványt Jugoszlávia államrendszeré­ről senki sem állíthatott volna ki, mint az erre bizonyára illetékes külügyminiszter. Ámbár az ő szavai után is kétséges marad, vájjon az állami egység legyőzi-e a fajok szétválási törekvéseit és a mesterséges centripeíálís erő tartósan, véglegesen ellensúlyozni képes-e a természetes centrifugá­lis erőt ? Az eddig történtekből bizony nem igen következtethe­tünk egy, alaposan kikristályoso­dott egységes Jugoszláviának meg­születésére, mert a mai korban egy kicsit idejét múlta már az országok egységesítésében az a rendszer, amit a mi megrablóink Budapest, november 11. A képviselőház mai ülésén napirend előtt Esztergályos János szólalt fel és a pécsi bányászsztrájk ügyét tette szóvá. Haladéktalan intézkedést kert a kormánytól. Ezután a pénzügyi jelentések vitáját folytatták. Az első felszó­laló Sándor Pál volt. Nem állítja, hogy a helyzetért kizáróan a Bethlen kormány felelős. A kü­lönböző világjelenségek, a tria­noni szerződés, szomszédaink magatartása mind közreműködtek a mai súlyos válság előidézésében. Ezeket a szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, midőn a Bethlen kormány fele­lősségét keressük. Meg kell azon­ban állapítani, hogy ezek a jelen­ségek egymagukban még nem okozták volna az ország teljes leromlását. A kormánypárt tíz­éves működését elhibázottnak tartja. Bethlen is nagy hibát követett el akkor, amikor csak saját feje után ment. Bethlen rendelkezésére állott a tudás és a hatalom, épen ezért csodálkozik, hogy ilyen tévutakra tévedt. A Bethlen kormány vádaláhelyezését nem helyesli, mert ezzel nem segítünk. Különben is először az egész kormánypártott kellene vád alá helyezni (Nagy zaj a jobb oldalon). Az ország érdeke azt követeli, hogy minden magyar ember összefogjon. Rassay Károly: De nem a bű­nös múlt alapján (Nagy zaj). Váry Albert: A bűnösséget nem önök állapítják meg. (Nagy zaj, az elnök csak a villamos csengő­vel tud rendet teremteni). Váry Albert szólalt fel ezután. Hangoztatta, hogy a mai nehéz helyzet oka elsősorban Trianon, a megbontott gazdasági egységek, egyes államok önző politikája, a világgazdasági válság, drága köl­csönök, a gabonaárak zuhanása, a hosszúlejáratú kölcsönök elma­radása. A Bethlen kormány a vi­lággazdasági helyzet nemismeré­sének, félreértésének és a várat­lan eseményeknek esett áldozatul, de ebben a hibában osztozik a követnek. A szuronyok hegyére épített hatalom a leggyengébb. Horvátországot, Szlavóniát, a ten­gerpartot sohasem kormányozták Belgrádból. Belgrád ezek előtt a részek előtt mindig lenézett volt, mert kulturátíanabb volt, mint amazok. Nem is tűrik sokáig ezek sem, hogy Belgrád kancsukája suhogjon fölöttük. Várni kell, — mi is azt mondjuk, mint Marin­kovics, — ámde nem a jugoszláv egység gondolatának megérését, i hanem a belsejében teljesen rot- i hadt tákolmánynak szétesését. világ majdnem minden kormánya. (Zaj). A többség támogatja a mi­niszterelnököt, ami helytállás a múltért. Nem lenne férfias dolog, ha a többség gyáva módon meg­tagadná a múltat. Utalt arra, hogy a közvélemény sokszor igazság­talan. elfelejti az érdemeket és megtagadja azokat az intézkedé­sijei, melyeket előbb követelt. x\ volt kormánynak nemcsak passzí­vái, de aktívái is vannak, még pedig az aktívák nagyobb szá- muak (Nagy zaj a baloldalon). Figyelemre kell méltatni a bírá­latnál ezeket az aktívákat is. A tízéves kormányzat nagy kulturá­lis és szociális haladást teremtett, s lehetetlen el nem ismerni a külpolitikai sikereket. A jogrend helyreállítása is Bethlen érdeme. (Zaj). Lázár Miklós azt hangoztatta, hogy nem a 33-as bizottságnak, hanem a parlamentnek kellett volna a múlt kormány működésé­nek konzekvenciáit levonnia. Ak­kor nem adták volna meg a fel­hatalmazást, amely a kormányt ismét nagy hatalomhoz juttatta. Elismeri az uj miniszterelnök jó­indulatát, de hibáztatja, hogy az ínség enyhítésére nem hajt végre megfelelő programot. Az ország­ban 1.200.000 agrárproletár nyo­morog vigasztalanul és remény­telenül. Helyesebb volna ezekre költeni a pénzt, mint irredenta címén ál hazafias jelszavakra. (Mozgás). A kisgazdák helyzetét kell javítani. Tudja, hogy ezt a kérdést egyik napró! a másikra nem lehet megoldani, de elő kell készíteni a jövőt három alapon : a földreform, a termelés reformja és a szövetkezetek reformja segít­ségével. Farkas Elemér az előtte szóló­val polemizált és hangoztatta, hogy Lázár kritikája nem volt tárgyila­gos. Az agrárpro'.etárok érdekében sok a tennivaló, de hol van az a kormány, amely ezen a téren többet tett volnh, mint a múlt kor­mány. Helyteleníti Zichy János grófnak tegnapi kijelentését, amely­ben magasabb etikát emlegetett. Zichy János gróf, a keresztény gazdasági és szoci­ális párt vezére talán szintén békebontó, destruktiv és méltó arra, hogy a régi rendszernek ittfelejtett őrszemei megfenyítsék azért, mert rendváltozást követelt ? Ezt cselekedte ugyanis Zichy János a képviselőház keddi ülé­sén. És tudott dolog, hogy Zichy János pártja — kormánytámogató párt. Nagyhatású beszédére kapott választ a ház ülésén, a folyosón, magántársaságokban, lapokban is és ezek a válaszok azt a kérdést rejtik magukban, miért támogatta Zichy János és pártja azt a kor­mányt, melynek rendszere ellen most ennyire kikel ? Zichy azon­ban sejtette, hogy ez a kérdés rögtön előtérbe tolakodik s azért már előre kijelentette azt is, hogy nem tudták, milyeh helyzet elé állította őket az előző kormány. Nem restelte Zichy János gróf azt sem kimondani, hogy : a kor­mányzásban magasabb etikai alapra kell helyezkedni, no, meg azt sem, hogy a józan kritikát nem a szájkosár, hanem a sza­badság biztosítja. — Súlyos ki­jelentések ezek, amelyek magya­rázatot találnak abban a kijelen­tésében, hogy „azok a férfiak, akik a volt kormány helyébe lép­tek, azzal a meggyőződéssel jöttek hogy szakítva a múlttal, tekintet nélkül a múltra, tekintet nélkül minden érzékenységre, tüzzel-vas- sal, minden eszközzel meg fogják menteni azt, amit a nemzet szá­mára egyáltalában menteni lehet“. — Ki tagadhatja, ezek után, hogy a keresztény gazdasági párt nem várt a kormányváltozással együtt gyökeres rendszerváltozást, mert ha ez be nem következik, az egész kormányváltozás csak kö­zönséges operetté devalválódik. Erre pedig ezekben a szomorú időkben semmi szükség sincs. — Zichy János gróf megerősíti azt, amit amúgy is tudtunk, hogy t. i. Bethlen távozásával olyan kép tárult a kormányt támogató pár­tok szemei elé, amitől valósággal visszarettentek, mert sejtelmük sem volt arról, hogy annyira veszedelmes a helyzet. Tiszteletre méltónak tartja az új kormányban helyet foglaló férfiak bátor elha­tározását Zichy gróf, de hozzáte­szi, hogy az elhatározás önmagá­ban véve nem elegendő. — A keresztény gazdasági párt tehát — igenis — gyökeres rendszer- változást várt s mivel az három hónap alatt nem történt meg, sőt Károlyi Gyula gróf, nagyon oda­hajtotta a fejét Bethlenék ölébe, azért tartotta szükségesnek Zichy János gróf pártjának, állásponját igy leszögezni az ország népe előtt. A képviselőház élénk érdeklődés mellett folytatta a pénzügyi jelentések vitáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom