Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-11-12 / 263. szám
XSV. évfolyam 263. szám. Ara 12 fillér 1931 November 12 Csütörtök. Iir „ 7tonVi LászW plébános Poliszt. 0°sil ' • Xalacsány esztő: HERBOLY FERENC. , - .cr <*. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizet é s i árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. — M1HWWMIIIHH——BM8—M Nézzünk át egy kicsit déli szomszédunkba és érdeklődjünk az ottani állapotok iránt. A mieinkkel már sokat foglalkoztunk és foglalkozunk is még a jövőben. Jugoszláviának majd hároméves diktatúráját Párisból egyszerűen leparancsolták. A belgrádi kormány gondoskodott tehát a par- lamentárizmus színpadi kellékeiről, hogy a hipokrizis fertőjében lubickoló Európának ne fájjon a feje és Franciaország, a gazdasági nagypapa ne húzza félre a száját. A diktatúrát megszüntették s új választási törvényt dolgoztak ki, melynek alapján vasárnap megválasztották az egységes Jugoszlávia új szkupcsináját. Mondanunk sem kell, hogy ez az új szkupcsina mulatságos egy dolog. Törvényhozási jogát az oktrojált alkotmány a minimumra korlátozza, képviselői nem élveznek immunitást, a kormányt a király nevezi ki és a parlamentnek semmi köze hozzá, kényesebb kérdések az alkotmány alapján nem kerülhetnek a tisztelt ház elé. • Egyszóval a szkupcsina hatásköre jóval kisebb, mint egy közönséges tartománygyüiésé, így rendelkezik az alkotmány, amelyet a jugoszláv parlamentnek nincs módjában megváltoztatnia. Ez a parlament tehát amolyan fából vaskarika, amelynek meghatározását igy sűrithetjük formulába: hogyan lehetne a parlamentáris kormányzási formát simán és nagyobb feltűnés nélkül a diktatúrával összeegyeztetni. Azt azonban meg kell engedni, hogy az új szkupcsina, bármily csekély akciórádiussal rendelkezik is, tagjai számára bizonyos hatalmat és érvényesülési lehetőséget biztosit, úgy, hogy a lakosság ambiciózus és hatalomra vágyó tagjai mégis igyekeztek oda bekerülni. Elvégre a hatalom a fontos és mindegy, honnan /ön az. Ez természetesen nem csak Jugoszláviában, hanem mindenütt uralkodó elv. a választásoknál egyedül szók maradtak a negáció álláspont <?kik faji kulturális szempontból is halálos ellenségei a belgrádi centralizmusnak. Marinkovics szerb külügyminiszter egyik választási beszédében védeni próbálta az új rendszert s kifejtette, miért olyan az, amilyen. Ha jogot adnának — úgymond — Jugoszlávia népeinek arra, hogy mindazt kimondják és követeljék, amit akarnak, akkor annyi államellenes akció kerülne napfényre, hogy Jugoszlávia nem viselné el a rohamot és szétesnék. Ezt nem szabad kockáztatni. Várni kell, amig a jugoszláv egység gondolata megérik s az állam népei egységbe forrnak. Nagyobb szegénységi bizonyit- ványt Jugoszlávia államrendszeréről senki sem állíthatott volna ki, mint az erre bizonyára illetékes külügyminiszter. Ámbár az ő szavai után is kétséges marad, vájjon az állami egység legyőzi-e a fajok szétválási törekvéseit és a mesterséges centripeíálís erő tartósan, véglegesen ellensúlyozni képes-e a természetes centrifugális erőt ? Az eddig történtekből bizony nem igen következtethetünk egy, alaposan kikristályosodott egységes Jugoszláviának megszületésére, mert a mai korban egy kicsit idejét múlta már az országok egységesítésében az a rendszer, amit a mi megrablóink Budapest, november 11. A képviselőház mai ülésén napirend előtt Esztergályos János szólalt fel és a pécsi bányászsztrájk ügyét tette szóvá. Haladéktalan intézkedést kert a kormánytól. Ezután a pénzügyi jelentések vitáját folytatták. Az első felszólaló Sándor Pál volt. Nem állítja, hogy a helyzetért kizáróan a Bethlen kormány felelős. A különböző világjelenségek, a trianoni szerződés, szomszédaink magatartása mind közreműködtek a mai súlyos válság előidézésében. Ezeket a szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, midőn a Bethlen kormány felelősségét keressük. Meg kell azonban állapítani, hogy ezek a jelenségek egymagukban még nem okozták volna az ország teljes leromlását. A kormánypárt tízéves működését elhibázottnak tartja. Bethlen is nagy hibát követett el akkor, amikor csak saját feje után ment. Bethlen rendelkezésére állott a tudás és a hatalom, épen ezért csodálkozik, hogy ilyen tévutakra tévedt. A Bethlen kormány vádaláhelyezését nem helyesli, mert ezzel nem segítünk. Különben is először az egész kormánypártott kellene vád alá helyezni (Nagy zaj a jobb oldalon). Az ország érdeke azt követeli, hogy minden magyar ember összefogjon. Rassay Károly: De nem a bűnös múlt alapján (Nagy zaj). Váry Albert: A bűnösséget nem önök állapítják meg. (Nagy zaj, az elnök csak a villamos csengővel tud rendet teremteni). Váry Albert szólalt fel ezután. Hangoztatta, hogy a mai nehéz helyzet oka elsősorban Trianon, a megbontott gazdasági egységek, egyes államok önző politikája, a világgazdasági válság, drága kölcsönök, a gabonaárak zuhanása, a hosszúlejáratú kölcsönök elmaradása. A Bethlen kormány a világgazdasági helyzet nemismerésének, félreértésének és a váratlan eseményeknek esett áldozatul, de ebben a hibában osztozik a követnek. A szuronyok hegyére épített hatalom a leggyengébb. Horvátországot, Szlavóniát, a tengerpartot sohasem kormányozták Belgrádból. Belgrád ezek előtt a részek előtt mindig lenézett volt, mert kulturátíanabb volt, mint amazok. Nem is tűrik sokáig ezek sem, hogy Belgrád kancsukája suhogjon fölöttük. Várni kell, — mi is azt mondjuk, mint Marinkovics, — ámde nem a jugoszláv egység gondolatának megérését, i hanem a belsejében teljesen rot- i hadt tákolmánynak szétesését. világ majdnem minden kormánya. (Zaj). A többség támogatja a miniszterelnököt, ami helytállás a múltért. Nem lenne férfias dolog, ha a többség gyáva módon megtagadná a múltat. Utalt arra, hogy a közvélemény sokszor igazságtalan. elfelejti az érdemeket és megtagadja azokat az intézkedésijei, melyeket előbb követelt. x\ volt kormánynak nemcsak passzívái, de aktívái is vannak, még pedig az aktívák nagyobb szá- muak (Nagy zaj a baloldalon). Figyelemre kell méltatni a bírálatnál ezeket az aktívákat is. A tízéves kormányzat nagy kulturális és szociális haladást teremtett, s lehetetlen el nem ismerni a külpolitikai sikereket. A jogrend helyreállítása is Bethlen érdeme. (Zaj). Lázár Miklós azt hangoztatta, hogy nem a 33-as bizottságnak, hanem a parlamentnek kellett volna a múlt kormány működésének konzekvenciáit levonnia. Akkor nem adták volna meg a felhatalmazást, amely a kormányt ismét nagy hatalomhoz juttatta. Elismeri az uj miniszterelnök jóindulatát, de hibáztatja, hogy az ínség enyhítésére nem hajt végre megfelelő programot. Az országban 1.200.000 agrárproletár nyomorog vigasztalanul és reménytelenül. Helyesebb volna ezekre költeni a pénzt, mint irredenta címén ál hazafias jelszavakra. (Mozgás). A kisgazdák helyzetét kell javítani. Tudja, hogy ezt a kérdést egyik napró! a másikra nem lehet megoldani, de elő kell készíteni a jövőt három alapon : a földreform, a termelés reformja és a szövetkezetek reformja segítségével. Farkas Elemér az előtte szólóval polemizált és hangoztatta, hogy Lázár kritikája nem volt tárgyilagos. Az agrárpro'.etárok érdekében sok a tennivaló, de hol van az a kormány, amely ezen a téren többet tett volnh, mint a múlt kormány. Helyteleníti Zichy János grófnak tegnapi kijelentését, amelyben magasabb etikát emlegetett. Zichy János gróf, a keresztény gazdasági és szociális párt vezére talán szintén békebontó, destruktiv és méltó arra, hogy a régi rendszernek ittfelejtett őrszemei megfenyítsék azért, mert rendváltozást követelt ? Ezt cselekedte ugyanis Zichy János a képviselőház keddi ülésén. És tudott dolog, hogy Zichy János pártja — kormánytámogató párt. Nagyhatású beszédére kapott választ a ház ülésén, a folyosón, magántársaságokban, lapokban is és ezek a válaszok azt a kérdést rejtik magukban, miért támogatta Zichy János és pártja azt a kormányt, melynek rendszere ellen most ennyire kikel ? Zichy azonban sejtette, hogy ez a kérdés rögtön előtérbe tolakodik s azért már előre kijelentette azt is, hogy nem tudták, milyeh helyzet elé állította őket az előző kormány. Nem restelte Zichy János gróf azt sem kimondani, hogy : a kormányzásban magasabb etikai alapra kell helyezkedni, no, meg azt sem, hogy a józan kritikát nem a szájkosár, hanem a szabadság biztosítja. — Súlyos kijelentések ezek, amelyek magyarázatot találnak abban a kijelentésében, hogy „azok a férfiak, akik a volt kormány helyébe léptek, azzal a meggyőződéssel jöttek hogy szakítva a múlttal, tekintet nélkül a múltra, tekintet nélkül minden érzékenységre, tüzzel-vas- sal, minden eszközzel meg fogják menteni azt, amit a nemzet számára egyáltalában menteni lehet“. — Ki tagadhatja, ezek után, hogy a keresztény gazdasági párt nem várt a kormányváltozással együtt gyökeres rendszerváltozást, mert ha ez be nem következik, az egész kormányváltozás csak közönséges operetté devalválódik. Erre pedig ezekben a szomorú időkben semmi szükség sincs. — Zichy János gróf megerősíti azt, amit amúgy is tudtunk, hogy t. i. Bethlen távozásával olyan kép tárult a kormányt támogató pártok szemei elé, amitől valósággal visszarettentek, mert sejtelmük sem volt arról, hogy annyira veszedelmes a helyzet. Tiszteletre méltónak tartja az új kormányban helyet foglaló férfiak bátor elhatározását Zichy gróf, de hozzáteszi, hogy az elhatározás önmagában véve nem elegendő. — A keresztény gazdasági párt tehát — igenis — gyökeres rendszer- változást várt s mivel az három hónap alatt nem történt meg, sőt Károlyi Gyula gróf, nagyon odahajtotta a fejét Bethlenék ölébe, azért tartotta szükségesnek Zichy János gróf pártjának, állásponját igy leszögezni az ország népe előtt. A képviselőház élénk érdeklődés mellett folytatta a pénzügyi jelentések vitáját.
