Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-07 / 259. szám

1931 November 7 Szombat XIV* évfolyam 259. txám. Hr*a 12 fiilép __-«.luaeg es kiadóhivatal: Za laegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szóm POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Maradjunk csak itta, Kalifornia, az örök tavasz ha­zája, ma a világsportolásnak a Mekkája. A Los-Angelesban ren­dezendő olimpiai játékok vonzzák oda most a sporthiveket. Valóban nem utolsó élvezet lenne Európa megdermedt atmoszférája helyett egyenyhetadó óceáni utazás után az örökvirágzás országának főváro­sában a hazai nyomor gondjait felejteni. Deltát Európa szegény, nagyon szegény ahoz, hogy sport- kedvelőinek ezt az élvezetes ki­rándulást finanszírozza. Mert tu­dott dolog, hogy mint a háború­hoz, a sportkirándulásokhoz is háromszor is pénz és ismét csak pénz kell. "Tudják ezt nagyon jól a kül­föld sportkörei is. Sőt jobban ta­lán, mint mi. Azért a legtehető­sebb államok sportolói egymás­után mondanak le a los-angelesi olimpiászról. Legutóbb a legstabi­labb valuta, a sveici frank hazá­jának, Helvéciának sportolói is hasonló értelemben határoztak. Egyszerűen azért, mert a sveici kormány tudtul adta, hogy sport­kirándulásra nincs pénze. A mi hazai sportolóink 25 tagú társaság kiküldetését hatá­rozták el s ennek a társaságnak útiköltsége és az egyéb velejáró kiadások circa 100.000 pengő összeget igényelne. Mivel az illetékes sportegyesületek ilyen összeggel erre a célra nem ren­delkeznek, természetes, a finan­szírozásnak az államkasszából kellene kikerülnie, legalább isn agy részben. És ezzel jutott el a kérdés a közérdek szférájába. Mert — bo­csánatot kérek, — ha Svájcnak ma nincs pénze oiimpiászra, hát nálunk még álomnak is sok egy percre is az ilyen elgondolás. Ná­lunk, hol épen most folyik a nagy konzílium beteg pénzügyeink fö­lött, hol a pauperizmus rettentő terjedése jogos aggodalommal tölt el minden igaz magyart, akkor ilyen nagy nemzetközi luxus-cécóra még gondolni is túlmerész fantá­zia és illúziókban ringatózásra mutatna. Ezt még abban az eset­ben is megengedhetetlennek tar­tanánk, ha az illetékes sportkörök saját tárcájok körében is elegendő fedezettel rendelkeznének erre a célra, mert ezzel is csak valutánk gyengítését mozdítanák elő. Arról azonban, hogy állami hozzájáru­lással érjék el sportolóink ezt a kétségtelen ritka sportélvezetet, még csak gondolni sem lehet. A pazarló kulturfölény költeke­zésnek nálunk egyszersminden- korra vége! — Úgy ismerjük a kultuszminisztert, Ernszt Sándor doktort, hogy nagyon is tud szá­molni a helyzet adottságaival s az ország nagyon is, sőt túlságo­san is igénybevett teherbíró ké­pességével, hogy a különben szép és élvezetes útra az ország kasz- szájából nem utal ki egy fillért sem. Maradjanak sportolóink a?ért csak itthon s konzerválják erőiket s spori kedvüket arra a nagy oiimpiászra, melyet előbb-utóbb úgyis le kel! játszanunk a ma­gyar jövőért, ha a világ végéig ebben a mostani példátlan nyo­morúságban maradni s abban nyomorultul elpusztulni nem akarunk ! Németh János. Az ujságpapip-g^ác felállítása érdekében megindult mozgalom egyre erősbődik* A napokban szóvátetlük a ha­zai újságpapirgyár fölállításának kérdését, mégpedig abból az al­kalomból, hogy egyik, helybeli előkelő bankféifiú megoldhatónak találná azt s az ügyben kérdést is intézett hozzánk. Mi lapunk út­ján adtunk választ a kérdésre, hogy a város vezetőségének és a nagyközönségnek figyelmét ráirá­nyítsuk a dologra, mert hiszen arról van szó, hogy ez a gyár Zalaegerszegen létesüljön. Azóta több oldalról is intéztek hozzánk kérdést, de most már olyan formában, hogy: mikorra várható a gyár fölállítása. Vagyis bizonyosra veszik, hogy a moz­galom nem alszik el csirájában, mert hát — bank veszi a kezébe azt. Természetes, hogy a banktól mindenki többet vár, mint akár a várostól, akár egyesektől és kü­lönösen ma várnak sokat, mert a bankok pénze elhelyezkedést ke­res. Biztosan pedig "csak ott he- lyezkedhetik el, ahol továbbra is a bank'kezében marad. Az érdeklődőknek tehát csak azt mondhatjuk, hogy a bank ko­molyan foglalkozik az üggyel és mivel rendelkezik épülettel is, hajtóerővel is, minden lehetőt el­követ, hogy igyekezetét siker ko­ronázza. A polgármestertől már be is szerezték az ügyre vonatko­zó aktákat, amelyek között legfon­tosabbak természetesen a polgár- mesternek illetékes helyekre tett fölterjesztései, valamint az ezekre érkezett válaszok. Azt hisszük, hogy azok a kedvezőtlen válaszok, amelyek a polgármesteri fölter­jesztésekre érkeztek, nem veszik e! kedvét a banknak, hanem a bank megy a maga útján s amennyiben kivihetőnek találja a tervet, úgy saját erejéből, minden külső támogatás nélkül meg is csinálja a gyárat. Az bizonyos, hogy, ha kellőképen megalapozza azt, arra ráfizetni nem fog. És amig egyrészt sok embernek biz­tosit keresetet, városunknak pedig forgalmat, az ország gazdasági életét is kedvezően befolyásolja, mert nem keil még újságpapírért is külföldre menni. Valóban kívá­natos lenne, hogy ez a terv mi­előbb váljék valóra. Hatalmas pénzkészletek hevernek a holland bankokban. Aranyat ásnak el a hollandiai keitekben» Mig a világháború Hollandia szempontjából végeredményben jó üzlet volt, a font árfolyamesése sokkal kedvezőtlenebb kihatással van a holland gazdasági életre. A főzelékexport Anglia felé egé­szen megbénult, viszont a Japán­ból importált ruhaszövetek 25 százalékkal megdrágultak, mert a japán gyáros már nem fontban, hanem yenben számláz. Talán ez a két véglet jellemzi a legjobban azt a bizonytalanságot, amely Hollandiában uralkodik és való­ságos felszámolási lázat idézett elő. November elseje Hollandiá­ban a legfontosabb fizetési határ­idők egyike. A likvidációs láz te­hát abban nyilvánul meg, hogy erre a határidőre a legnagyobb arányú tőkefelmondások történtek. A belföldön csak úgy, mint a külföldön, úgyszólván minden köl­csönt felmondtak és még a leg­nagyobb pénzintézetek sem haj­landók követeléseiket prolongálni. Elképzelhető, hogy milyen súlyos bonyodalmakat okoz ez a járvány. Kölcsönt nem lehet kapni, miköz­ben a hollandi bankok pénztárai- ben szédületes összegek hevernek kamatozatlanul, úgyhogy takarék- betétekért úgyszólván nem is fi­zetnek kamatot A holland nem­zeti bank óriási követelések felett rendelkezik. A bankjegyforgalom mégis igen magas, jóval több egy milliárd hollandi forintnál. De az aranykészlet is rendkívül nagy, a legutóbbi kimutatás sze­rint már 820 millió hollandi fo­rint, ami csaknem 80 százalékban fedezi a bankjegyforgalmat és az aranykincs hétről hétre növekedik. Ha az egyik oldalon állandóan szállítják is el az aranyat, a má­sik oldalon még nagyobb mennyi­ségben özönlik be. Szóval humorosan hat, hogy ugyanazok a repülőgépek, ame­lyeken az aranyat Amsterdamból Párisba viszik, vissza is arannyal megrakodva jönnek. Mig a tőke érthetően oda áramlik, ahol a legnagyobbak a kamatozási lehe­tőségek, Amsterdamba akkor is ömlik a pénz, amikor alig nyújt kamatozási lehetőséget. Ennek a különös lehetőségnek az a ma­gyarázata, hogy Amsterdamot tart­ják most a pénz elhelyezésére a legbiztosabb helynek. Ebből ter­mészetszerűen annak kellene kö­vetkeznie, hogy a hollandi pénz értéke csökkenjen. Ezzel szemben a hollandi forint a svájci frank mellett az egyetlen, amely az aranyparitás fölött áll. A nagy­bankok aranygyüjtését utánozzák a magánosok is, s az egyik amsterdami bank prospektusában ez a rendkívül jellemző ajánlat olvasható : „Köztudomásra hozzuk, hogy mindazoknak, akik kertjükben aranykincset akarnak elásni, vagy vánkosuk alá arany takarékper­selyt akarnak helyezni, az ehhez szükséges anyagot aranyrud, aranyfont, vagy aranydollár for­májában a legméltányosabb áron minden mennyiségben szállítha­tunk. A határtalan lehetőségeknek ebben az idejében nem kell külö­nösen hangsúlyozni ennek az ajánlatnak előnyét“. Nem kell külön kiemelni, hogy az aranyfelhalmozást és a tőke­szaporulatot igen jelentékeny részben segítette elő a más országokból ide menekülő pénz. És miután itt minden a logika törvényei ellenére történik, a ta­karékbetétek nagy emelkedése és a belföldi hitelszükséglet nagy csökkenése dacáca a bankkamat­láb felemelését várják, noha min­den jel annak leszállítását indo­kolná. Harcok a japánok és kínaiak koiőff. Tokió, november 6. A Nonni folyó hídfőjénél heves harcok foly­tak a kínai és japán csapatok között s ennek során mindkét fél érzékeny veszteséget szenvedett. Japán hivatalos körök meg van­nak győződve, hogy kínai részről egyelőre nem következik be újabb támadás. Az Egyesültállamok nagykövete jegyzéket adott át a japán külügyminiszternek, ennek tartalmát azonban még titokban tartják. Voroszilov szovjet főpa­rancsnok megcáfolta az orosz csapatösszevonások hírét és kije­lentette, hogy a Szovjet egyik fél javára sem avatkozik a konflik­tusba. As uj sng©l kormánya London, november 6. A válasz­tás eredményeképen az angol nemzeti kormányt átalakították. Miniszterelnök továbbra is Mac­donald. A kabinet tagjai között 11 konzervatív, 5 liberális és 4 nemzeti szocialista.

Next

/
Oldalképek
Tartalom