Zalamegyei Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 208-227. szám)

1931-09-22 / 220. szám

2 Zal&megyei Újság 1931 szeptember 22. A rendőrség elfogott egy pincért, akit egy leány a biatorbágyi merénylettel vádol. A leány szerint a pincér két német emberre! együtt hajtotta végre a merényletet. Budapest, szeptember 21. A biator­bágyi merénylet nyomozásában vasár­nap éjszaka érdekes fordulat állott be. A rendőrségen jelentkezett vasárnap egy Hably Julia vidéki leány, ad el­mondotta, hogy a merénylet előtti na­pon Óbudán találkozott egy pin­cérrel, régi ismerősével, akivel egy- időben közös háztartásban is élt. A pincér hívta, hogy jöjjön vele és két külföldi barátjával egy kirándulásra. Szombaton találkozott is A pincérrel és két németül beszélő társával. Társaságukban volt egy parasztasszony is. Szombaton este mind az öten fel­szállottak a gráci személyvonatra. Nem gondolt merényletre, de azt tudta, hogy a pincér, mióta állás nélkül maradt, összeköttetésben állott külföldi kom munistákkal. Előadta a leány, hogy Torbágyon leszállónak és elindultak a viadukt felé. Őt és a parasztasszonyt leültették a völgyben, a három férli pedig felkapaszkodott a vashidra. Husz- szu ideig dolgoztak, majd lementek hozzájuk. Nemsokára megérkezett a bécsi gyorsvonat, s alig robogott a hidra a mozdony, nagy robbanás hal látszott, majd a vonat egy része le­zuhant. A társaság, hogy a gyanút el­kerüljék, résztvett a mentésben. Csak délelőtt távoztak Torbágyról, de előbb megfenyegették a két nőt, hogy el ne merjék mondani a történteket. Hably Júlia szerint a tettesek vascsőben he­lyezték el a robbanóanyagot, amit a merénylet után négy nappal a csend­őrök meg is találtak. Hogy a leány ki­jelentésének alaposságáról meggyőződ­jenek, a detektívek kétszer is a hely­színére vezették. A leány pontosan megmutatta a robbanás helyét és a bokrot, ahol a pokolgépet előkészítet­ték. A leány vallomása alapján előállí­tották a menyecskét is. Megállapították, hogy a pincér utóljára az Országház pincében volt alkalmazásban és au­gusztusban maradt állás nélkül. Ekkor Torbágy közelében egy községbe költözött. Még az est folyamán előál­lították a pincér bátyját, aki szintén pincér. Ez kijelentette, hogy semmit sem tud és fivérét hetek óta nem látta. Az éj folyamán detektívek mentek abba a községbe, ahol a , pincér lakik és sikerült megtalálniok.Ál mából verték fel. Mikor közölték vele, hogy mivel gya­núsítják, halálsápadt lett és tagadta, hogy része lenne a merényletben. Asz- szonyi bosszúnak minősítette az egész vádat, szerinte a leány azért akarja tönkre tenni, mert elhagyta. Hangoz tatta, hogy tökéletes alibit tud iga­zolni. A pincért a rendőrségre vitték, ahol az éjt egyik cellában töltötte. Egy pil­lanatra sem aludt el, hanem fel-alá jár­kált cellájában Reggel 9 órakor lehaj­tott fővel ment Hetényi főkapitányhe­lyettes elé. A szomszéd szobában volt Hably Julia, aki határozottan mondotta: — A szemébe vágom neki, hogy ő robbantotta fel a vonatot. Ő volt a tet­tes a két némettel együtt. A rendőrség feltevése szerint nem a pincér követte el a merényletet, csak útmutatással szolgált a minden valószínűség szerint Németországból érkezett vörös terroristáknak, a pincér­től iráspróbát is vesznek. A párisi rendőrség ma értesítette a főkapitányságot, hogy Leipnik Márton két hónapja kiköltözött párisi lakásá­ból és azóta nyoma veszett. Párisban az agitátorképző iskola hallgatója volt. A Szovjet mozgósítást rendelt el a mandzsuriai határon. A kínai csapatok ellentámadásba kezdtek. Nanking, szeptember 21. A ki- nai külügyminiszter újabb jegyzé­ket intézett a japán kormányhoz. Ebben az elfoglalt területek azon­nali kiürítését és a staíusquo visz- szaállitását követeli. A mandzsuriai események miatt a kinai kormány a szerdai napot a „nemzeti meg­aláztatás napjának“ minősítette. Ezen a napon a mulatók zárva lesznek. London, szeptember 21. Csang- Cso-Lin marsall kijelentette, hogy Mukden elfoglalása hadi ténynek tekintendő. Newyorki jelentés sze­rint a szovjet mozgósította a vö­rös hadsereget az orosz-mandzsu határon, mert nem akarja tűrni, hogy .Mandzsúriában a japán be­folyás tovább növekedjék. Mosz­kvai jelentés szerint a szovjet he­lyettes külügyi népbiztos hosszas tanácskozást folytatott a japán nagykövettel. Tokió, szeptember 2!. A mand­zsujából érkező jelentések alapján attól lehet tartani, hogy Csang- Csun körül a helyzet súlyosabbra fordult. A kiríni kinai hadtest, amely a kinai hadsereg legerősebb egysége, a japán csapatok meg­semmisítésére törekszik. A kiríni hadtest Csiento felé nyomul előre. A japán hadvezetőség megerősí­téseket küldött a veszélyeztetett területekre. Agyonütötte a mostohaatyját. Három évi fegj^házat kapott a mostohafiú. A zalaegerszegi kir. ügyészség ] szándékos emberöléssel vádolta Németh Imre nemestördemici kádársegédet, mert mostohaaty­ját, Csonka Kálmánt folyó év jú­nius 11-én vasdoronggal agyon­ütötte. Ebben az ügyben ma tar­tották meg a főtárgyalást, amelyet Czikó János kúriai biró, törvény- széki elnök vezetett. Vádlott az elnök kérdéseire el­mondja, hogy mostohaanyja ritkán volt józan s a kérdéses napon is már a reggeli órákban sokat ivott. Ebéd alatt ismételten összeveszett családjával s édesanyja föl is ug­rott az asztaltól, hogy menekül­jön részeg férje elől. Csonka utána ugrott, majd felkapott az asztalról egy, levessel telt tányért j és azt a fiúhoz vágta. Ö is mene­külni akart, de mivel anyja egy kissé behúzta maga után az ajtót, ő ott megszorult s mostohaatyja késsel támadt rá. Ijedtében fel­kapta a konyha sarkában álló, mintegy 80 cm. hosszú vasdoron­got, hogy a szúrást azzal elhárítsa. Akkor azonban mostohaatyja a sok itattól már erősen dülöngött s igy az elhárító ütés halántékon érte. Ő ezután eltávozott. Tagadja, hogy mostohaatyját megölni, vagy csak megütni is akarta volna. Első tanúként a vádlott anyját, özv. Csonka Kálmánnét hallgatta ki a bíróság, mert hajlandónak nyilatkozott vallomástételre. Hosz­szasan beszél arról, hogy 1922- ben ment férjhez Csonka Kálmán­hoz, akivel két esztendeig béké­ben élt, de azután pokol volt az életök. Az utolsó ebéd alkalmá­val férje késsel fenyegetőzött, hadonászott és őt balkezén meg is sértette. Mikor menekülése után visszatért, férjét a kamarában félig karjára dőlve eszméletlenül találta, homlokán sárgás-zöldes duzzadás volt s több ízben hányt. Többed- magával bevitték a szobába. A fiú meg csak sirf. Ezután Rónafalvi Albin dr. badacsonytomaji körorvost hall­gatták ki, aki régebben figyelmez­tette Csonkát az iszákosság követ­kezményeire. Most is őt hívták ki. Az ágyon teljesen eszméletle­nül találta Csonkát s a homlok­daganatot meg is tapogatta, de elhitte, amit hozzátartozói mon­dottak, hogy t. i. Csonka elesett és erősen megütötte magát. Mind­azonáltal egy kissé gyanúsnak tűnt föl előtte a dolog és azzal távozott, hogy, ha másnapra nem javul Csonka helyzete, ismét hív­ják ki őt. Handléry üyula dr. tapolcai járásorvos orvosszakértő vélemé­nye szerint nagy erővel ható megütődés kellett a halál előidé­zéséhez. Ő is koponyatörést és agyrázkódást állapított meg. Leg­alább háromszori ütés történt. A bíróság kérdéseire elmondja, hogy sokszor erősen sérült agy is vé­gezhet olyan funciókat, mintha teljesen egészséges volna. Lódner Nándor dr. tapolcai körorvos, aki a boncolást végezte, a halál okát illetően mindenben egyezően vall Handléry dr-ral. Több tanú kihallgatása, a vád- és védőbeszédek elhangzása után a bíróság bűnösnek mondotta ki Németh Imrét erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében s ezért, az enyhítő körülmények figyelembevételével 3 évi fegyházbüntetésre és 3 évi politikai jogvesztésre Ítélte őt. Az Ítélet ellen úgy a vádlott és vé­dője, mint az ügyész is fölebbezett. Újjá alakult a zalaegerszegi önkéntes tüzoltótestulet. A zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését élénk érdeklődés mellett. Boschán Gyula elnök megnyitó beszé­dében visszatekintett az egyesület szép múltjára. Megemlítette, hogy a zala­egerszegi egyesület annyira jelentős volt, hogy itt tartották az országos gyűlést és kiállítást is. A háború óta hanyatlás mutatkozott az önkéntes tűz­oltóságnál, s az év elején az volt a helyzet, hogy a testületet érdeklődés hiányában meg kell szüntetni. Az utolsó pillanatban megoldást találtak és most örömmel állapítja meg, hogy az egye­sületnek számos uj működő tagja van. A megnyitó beszéd után a 38 uj mű­ködő tag letette a fogadalmat. Boschán elnök újabb beszédet mondott és ebben kitartásra buzdította az uj tagokat, akik túlnyomó részben fiatal erők. A zárószámadás elfogadása után a tisztujitást tartották meg. Elnökké ismét Boschán Gyulát választották meg. Al- elnök lett Fangler Béla, titkár Schmidt Lajos, pénztáros Schupfenhauer Frigyes, szertáros Lendvay Pál, ügyész Hollós Ferenc dr., orvos Németh János dr. Választmányi tagok; Mózes László, Heigli János, Léránt István, Del Colle Vince, Repeczky Ferenc, Góczán János, Polcza Elemér, Őri Alajos, Wéber Emil, Szécsényi István, Varga György, Szőke József, Bakány Kálmán, Czobor Mátyás, Fülöp László dr., Mayer István, Fodor István, D. Horváth Imre, Szász Sándor, Hegyi Kálmán, Fatér Ferenc, Fridrik István, Fangler Béla. Kovács Károly bankigazgató, Kaszter Ödön dr., Mihálovics Géza. Az önkéntes tűzoltóság parancsnokává egyhangúan Mózes László hivatásos tűzoltóparancsnokot választották meg, A kisebb ügyek tárgyalása után el­határozták, hogy a tüzoltózenekart most nem állítják fel, mivel ezt az egyesület anyagi helyzete nem engedi meg Vé­gül Fangler Béla üdvözölte meleg sza­vakkal az elnököt, mint a tűzoltó ügyek 1 lelkes barátját. A közönség nem tud, vagy nem akap megválni possz szokásától Veszedelmes esés a gyümőlcshiilladék miatt. Eddig csak fegyelmezetlenség­nek neveztük azt az eléggé el nem Ítélhető rossz szokást, hogy a közönség a legnagyobb lelki­nyugalommal dobálja el a gyalog­járókon a gyümölcshulladékokat annak ellenére, hogy ismeri ennek a szokásnak veszedelmes követ­kezményeit. Most azonban már kénytelenek vagyunk a „fegyel­mezetlenség“ elnevezést „lelket- lenség“-gel fölcserélni, mert, ami­kor tudjuk, hogy cselekedetünk­kel másnak kellemetlenséget, kárt, sőt veszedelmet okozhatunk és« mégsem tartózkodunk annak el­követésétől, akkor igazán lelket­lenek vagyunk. Szombaton a déli órákban a Tüttősy-utcának egyik háza előtt egy hölgy almacsutkára lépett s úgy elvágódott, hogy szinte megrémültek azok, akik szemtanúi voltak a szerencsétlenségnek. Valóban csodálatos, hogy komo­lyabb baj nem származhatott ebből az „eset“-ből. Mivel — mint már számtalan­szor irtuk, — nem állítható min­den ház elé rendőr, saját érde­kében kérjük a közönséget, vál­laljon rendőri szerepet legalább annyiban, hogy a gyümölcshul­ladékokat eldobáló egyéneket je­lentse föl. Néhány nyilvánosságra hozott szigorú büntetés majd észretériti a meggondolatlanokat, a lelketleneket. Ernsat miniszter három­havi fizetései adta az inségakcióra. Budapest, szeptember 21. Ernszt Sándor népjóléti miniszter az inségakcióra 3 havi illetményeit ajánlotta fel, ami körülbelül hat­ezer pengőnek felel meg. A kor­mányzón! inségakciójára a mi­niszterelnök 3 ezer pengőt, Dréher Jenő gyáros 30 ezer pengőt adományozott. Nagy földrengés Japánban. London, szeptember 21. Tokiói jelentés szerint Saitamo kerületben heves földrengés pusztított. Eddig 9 halottról és 500 sebesültről ér­kezett jelentés, de az áldozatok száma valószínűen emelkedni fog. Sok épület összeomlott. Newyorki jelentés szerint az Egyesültállamok egyes vidékein ugyancsak föld­rengés volt, de a kár nem jelen­tős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom