Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-05-13 / 108. szám

2 Zalamegyei Újság S931 május 13. zet lelke égett a házas­ságtól nemzeti voltunk ja­vára. Az ünnepi szónok ezután végig­vezette a hallgatóságot a nemzeti megújhodás munkásainak hatal­mas tevékenységén, majd igy folytatta: — E nagy elhatározások és al­kotások közepette nagy dolgot cselekedett Zala vármegye is, mi­kor táblabirája, Kisfaludy Sándor indítvá­nyára 1828-ban hazafias lelkesedéssel fogadta a Savanyuvizen felállítandó színház gondolatát. Szinte fülembe cseng a köz­gyűlés termében kitört lelkesedés szava, mely megnyitotta az er­szényeket is, mert a megindult gyűjtés oly eredményes volt, hogy a vármegye 1830-ban meg­kereshette Tihany akkori apatu- rát, hogy helyet adjon a fürdőn a magyar színjátszás céljára. — Az apáturhoz intézett meg­keresésben a nemes vármegye ki­jelenti, hogy a nemzeti nyelv pal­lérozásának elősegithetése lebeg szeme elő. — A tihanyi apátur, érdemes reá, hogy nevét is felemlítsük: Horváth Pál megértéssel fogadta a vármegye megkeresését és meg­nyervén a magyar bencés kon­gregáció fejének, a pannonhalmi főapátnak hozzájárulását is, nemcsak helyet adott a játékszín céljára, hanem fát is az építéshez a kapolyi erdőből. A színház épü­lete 1831. julius 2-ára nagyjában felépült s ugyanazon napon meg is nyílt. — Elejtem itt a Savanyuvizen felépült nemzeti játékszín történe­tének fonalát. A vármegye mos­tani vezetősége a nagy ősökhöz méltó hazafisággal avatott kézre bízta a nemzeti játékszín történe­tének megírását s ezzel a csele­kedetével a jelen nyomasztó vi­szonyok közt is nagyszerűen ün­nepli mega színház felállításának centennáriumát. Mert a munkában levő történeti mü nemcsak az in­tézmény eredetét, fejlődését és jelen állapotát fogja megvilágítani, hanem — gondolom — a jövő feladataira is rá fog világítani, arra a feladatra, amelyet a nemes vármegye akkor fog megoldani, amikor hazánk és vármegyénk kedvezőbb gazdasági viszonyok közt megfelelő jólétre fog eljutni. Nem szabad egy pillanatra sem felejtenünk Kisfaludy Sándor igé­jét, hogy a nemes vármegye „a nemzeti játékszín egész intézetét maga tulajdonának vállalta el“ s hogy minden időben ápolgatni, fenntartani és pártfogolni teljes meghatározása és végzése. — T. Közgyűlés! A füredi Sa­vanyuvizen állított nemzeti játék­szín egyik legelső állandó szín­háza volt hazánknak. Nemes Za- lavármegye támogatásával épült, tehát dokumentuma vármegyénk hazafiságának, amellyel nemze­tiségünk javára résztvett az út­törők munkájában. Ha elvonul­tatjuk szemünk előtt a nagy sze­mélyiségeket és alkotásukat, ha meggondoljuk, hogy mindezeknek ragyogó működése feltételezi an­nak a kornak úttörő munkáját, amelyben Zalavármegye hazafi- sága a nemzetiségnek a magyar nyelv pallérozására játékszint emelt: elmondhatjuk a költővel: Szent hazánk, megfizettük mind, amivel tartozánk, s jóleső meg­nyugvással fogadhatjuk elődeink hazafiságának jutalmát; azt, hogy vármegyénk adhatta’a hazának a haza bölcsét, Deák Ferencet. Kérem az Úristent, adjon vármegyénknek mindig egész kézzel bőséges ke­resztény nemzeti szelle­met, hogy a borús jelen­ben és a kétes jövőben is mindig megfizethesse a hazának, amivel tarto­zik. Úgy legyen! Lelkes taps és éljenzés fogadta a pompás beszédet, amelyért Gyömörey György főispán mon­dott meleg hangon köszönetét. A közgyűlés javaslatára kimondotta, hogy a beszédet jegyzőkönyvben örökíti meg. Az alispáni jelentés vitájában Fridrik István a veszett ku­tyák garázdálkodását tette szóvá s az ellen kért hatásos intézke­déseket. Majd azt kérte, hogy az árvapénzekből 8 százalék mellett adjanak kölcsönöket. S z e r e c z József (Nagyhor- ráti) arról szólott, hogy az alis­páni jelentés szerint az elmúlt évnegyedben a gazdasági viszo­nyok nem javultak, de az adók mégis emelkedtek. Fölemlíti kü­lönösen a közmunkaváltságot, mely súlyosan nehezedik a népre. Pedig a folyton emelkedő terhek viselésére nem képes akkor, ami­kor borát értékesíteni nem képes, az állatárak huszonöt százalékkal csökkentek, eladni való gabona pedig már nincs. Ilyen helyzetben inkább le kellene szállítani az adókat. Föliratot javasol a kor­mányhoz az adók leszállítása, a termények értékesithetésének biz­tosítása céljából. P a p p Kálmán (Lickóvadamos) a lickóvadamosi bekötő útnak be­fejezését, valamint a zalatárnok— szentkozmadombjai ut megépítet­ten szakaszának sürgős megépí­tését sürgette, Body Zoltán alispán válaszolt. Veszettség ezidőszerint nincs a vármegyében s ha valahol az je­lentkezik, azonnal foganatosítják a szükséges intézkedéseket. Az árva­pénzeket illetően az árvaszék be­kérte az egyes pénzintézetektől az adatokat. Mihelyt ezek rendelke­zésére állanak, megteszi jelenté­sét a továbbiakra nézve. A köz- munkaváltság leszállítását már öt éve szorgalmazzák, de az csak most kerül törvényhozási intéz­kedés alá. A lickóvadamosi be­kötő utat még az év folyamán befejezik, a másik útszakaszt, mert a megállapított programmba az felvehető nem volt, ideiglene­sen szintén elkészítik, hogy közlekedésre alkalmas le­gyen. Az alispáni jelentést elfogadták. Következett az aljegyzőválasztás. Pályáztak: Somogyi István dr. közigazgatási gyakornok és Kiss József dr. tb. szolgabiró. Leadtak 213 szavazatot, ebből Kiss József dr. 109, Somogyi István dr. 102 szavazatot kapott, 1 szavazat ér­vénytelen, 1 pedig üres volt. így az állást Kiss József dr. nyerte el. Móricz Zsigmond ügyében a közgyűlés minden hoz­zászólás nélkül elfogadta a kis- gyülés javaslatát, mely szerint el­itéli Móricz Zsigmondot nemzet- ellenes támadásáért. Névszerinti szavazással elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a vár­megyei pénzintézetektől 220 ezer pengő fiiggőkölcsönt vesz föl. Ennek kapcsán a főis­pán köszönetét fejezte ki azoknak a bankoknak, amelyek a várme­gyét nehéz helyzetéből kisegitik. Vasárnapról hétfőre virradó éj­szaka borzalmas tűz pusztított Petrivente községben, amely a le- tenyei járásban fekszik. K á 1 e c z István gazda este 9 óra tájban arra lett figyelmes, hogy valami ég az udvaron. Kirohant az ud­varra és akkor látta, hogy a saját és a szomszéd pajtája ég. A két pajtából hatalmas lángnyelvek csap­tak fel és hamarosan tüzes zsa­rátnokok borították el a szomszé­dos házakat és gazdasági épüle­teket. A házakból egymásután ro­hantak ki, álmukból ébredve a lakók, de mire hozzáfogtak az ol­táshoz, már öt porta állott lán­gokban. Az egymás mellé épített házak és pajták egy lángtengert képeztek, mely messze világított az éjszakába. A petriventei tűzoltóság, mivel magában nem tudott a tűzzel meg­birkózni, segítséget kért. Több község tűzoltósága érkezett meg a faluba, de az együttes munká­nak csak kevés eredménye volt. Madrid, május 12. A spanyolor­szági helyzet a vasárnapi zavar­gások óta teljesen elfajult. Hétfőn a vasárnapinál is súlyosabb za­vargások törtek ki, a kommunis­ták és a szélsőséges baloldali ele­mek kerítették irányításuk alá a tömegeket. A kormány ugyan azt jelenti, hogy ura a helyzetnek, az ostromállapot elrendelése azonban arra mutat, hogy csak fegyveres erővel és csak ideiglenesen tudja hatalmát fentartani. Hétfőn a fővárosban kiújultak a zavargások és ennek során tiz kolostort felgyújtottak. A tűzoltók tehetetlenül nézték a lángok ter­jedését. A madridi gyárakban és műhelyekben a munkások sztrájkba léptek. A kormány elrendelte az ostromállapotot. Az utcákon kato­naság őrködik. A külföldre irá­nyuló sajtótáviratokat erősen meg- cenzurázták. Újabban ismét sok monarchista politikus hagyta el az országot. Madrid, május 12. A miniszte­rek tanácskozása a hadügyminisz­tériumban éjjel fél 1 órakor ért véget. A miniszterek távozásuk alkalmával megerősítették azokat a híreket, hogy 80 kommunistát letartóztattak. Sevillában és Bil- baoban szintén zavargások törtek ki. A fővárosban egész éjszaka katonaság őrizte a templomokat és kolostorokat. Madrid, május 12. A gyújtoga­tások következtében 10 zárda ham­vad! el. Elsőnek a jezsuiták házát gyújtották fel. A rendház és a templom elpusztult. A papoknak polgári ruhákba öltözve sikerült A többi pontokat a közgyűlés szintén a kisgyülés javaslatának megfelelően fogadta el. Ennek so­rán Balázs István tb. főszolgabí­rót a VII. fizetési osztályba lép­tették elő. A gyűlés végén Kiss József dr. letette az esküt. A tűzoltók inkább csak arra szo­rítkoztak, hogy a még ki nem gyuladt épületeket megmentsék. A tűz alkalmával megrázó jele­netek játszódtak le. Az álmukból felvert emberek félőrülten szalad­gáltak az égő házak között. Hor­váth József napszámosnak csak a családja volt otthon. Horváthné mélyen aludt kisfiával együtt, mi­kor a tűz kitört. A ház már erő­sen égett a fejük felett, mikor az asszony észrevette a tüzet. Sze­rencsére nem vesztette el fejét, vizes kendőt borított magára és 4 éves fiára, s igy rohant ki a lán­gokból. Mikor kiért a házból, ájul- tan esett össze. A tűz hétfőn délig pusztított, de az üszkös romok még az esti órák­ban is füstölögtek. Végeredmény­ben hat családnak majdnem min­dene odaveszett. A kár megha­ladja a 20 ezer pengőt. A csend­őrségnek az a gyanúja, hogy gyúj­togatás történt. Ebben az irányban most folyik a nyomozás. el menekülniök. A zárdával szomszé­dos ház szintén elégett Elpusztult a jezsuiták nőipari iskolája is. A tüntetők felgyújtották a Szent Te­réz templomot. Egy apáca zárda egészen elpusztult, de a bútorokat sikerült megmenteni. Egy másik apáca zárdát, amelyet szintén fel­gyújtottak, sikerült kiüríteni. A karmeliták zárdája teljesen elham­vadt. A Maravillas utcában a ba­rátok a legkülönbözőbb ruhákban menekültek. Itt a lángok a szom­széd épületre is átcsaptak. A tüzet csak hajnalban tudták eloltani. A Szent Háromság apácazárdát a gyújtogatás előtt kiürítették. London, május 12. A Morning- post megbízható forrásból úgy értesül, hogy a madridi zavargá­sokat Moszkvából pénzelték. Az összegeket a londoni kommunista központ Buenos Airesen át utal­tak ki, mivel Délamerikából köny- nyebben lehet pénzt utalni Spa­nyolországba. A forrongásban délamerikai spanyol kommunisták is résztvetíek, akiket a szovjet azzal az utasítással küldött ki, hogy zavargásokat szítsanak. Madrid, május 12. A kormány utasította a vidéki hatóságokat a zavargások megelőzésére. A köz­lekedés ma ismét megindult. A zavargásokban igen nagy részük volt a kommunistáknak. — Tömeges zálogolások. Mint egyik tapolcai laptársunk írja, a napokban az OTI megbí­zottai Tapolcán 400 zálogolást foganatosítottak közel 50 ezer pengős követelés fejében. Nagy tűz pusztított Petrivente községben. Tíz kolostort és templomot felgyújtottak a zavargások során Madridban. Egyre inkább elfajul a helyzet Spanyolországban. Kihirdették az ostromállapotot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom