Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-05-13 / 108. szám
X8V évfolyam 108. számi Apa 12 fiilép 1931 május 13 Szerda. 91V i 4 Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány tő: HERBOLY FERENC, uicincsziuseg es Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A városok számára uj háztartási törvényjavaslatot készít élő a belügyminiszter. Az erre vonatkozó tervezetnek előkészítésére a debreceni polgármester nyert megbízatást. A dolog nem szenved késedelmet, mert értesülésünk szerint a tervezettel e hó 15-én már foglalkoznak a minisztériumok és a közigazgatási szakkörök képviselői. A tervezet azonban nemcsak a városok háztartására, hanem szervezésére is kiterjed, ami magától értetődik. A városok ugyanis nehéz helyzetben vannak, ami nem abból következett be, hogy a háztartás vitelében szabálytalanságok történtek. Ha ilyenek előfordultak, a racionális orvosság csak a megtorlás lehet, nem pedig az önkormányzati szervek hatásköreinek csökkentése és a centrális szerv erősítése. Már pedig a miniszter legfőbb orvoslásnak a kormány nagyobbfoku beavatkozását tartja, ami arányosan csökkentené az autonómiát. Ezért van szükség a háztartás rendezésével a szervezés uj módosítására is. Az utóbbi időkben sok magyar város vezetésében merültek föl sajnálatos jelenségek, amelyekből még az országos közvélemény is általánositott és igy folt esett városaink tisztességén. Ez az általánosítás azonban helytelen, mert a bűnöket egyesek követték el s azok ezzel a helyzettel, amelyben a városok vannak semmiféle összeköttetésben nincsenek. Aki gonosz, aki lopni, sikkasztani képes, az sikkaszt, lop akkor is, ha megszüntetik az autonómiát és az egész vonalon behozzák az államosítást. De hiszen nem is erről van szó, hanem a terhek arányosításáról, a túlterhelés megszüntetéséről. Városaink a háború alatt és a háborút közvetlenül kővető időkben alaposan lerongyolódtak. Hozzáfogtak tehát a „rendezke- déshez.“ így például Zalaegerszeg is, mely megunta a falusi életet és várossá akart emelkedni. Akaratának végrehajtásánál egyideig bírta az iramot, azután megrogy- gyant, mert mindig kevesebb lett a pénze. Pénz nélkül pedig még a legokosabb várospolitikus sem tud gazdálkodni. Csak a napokban mutatta ki a városi főszámvevö, mennyi a város künlevősége: ötödfélszázezer pengő, javarészt adóhátralék. Mi ennek az oka? Bizonyosan nem más, mint az általános gazdasági helyzet, amely minden téren pangást eredményezett, a lakósság tehát nem képes adófizetési kötelezettségének eleget tenni. Milyen boldog volna a város, ha ennek az összegnek csak felét is megkaphatná ! Nem akarjuk azt mondani, hogy gazdálkodásunk hibátlan volt; nem. Csak épen rá akarjuk irányítani a figyelmet arra, hogy az egyes városokban lezajlott sajnálatos események nem adhatnak jogot senkinek sem az általánosításra, továbbá, hogy a városok mai helyzetének előidézésében nem maguk a városok a hibásak. Épen ezért nem is lehet orvosZalavármegye törvényhatósági bizottsága Gyömörey György főispán elnökletével ma tartotta tavaszi közgyűlését. A gyűlés iránt a nagy munkaidő ellenére is élénk érdeklődés nyilvánult meg, ami a közgyűlés ünnepi jellegének tulajdonítható. Ünnepélyessé tette a közgyűlést Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök megjelenése és az a körülmény, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága ezen a közgyűlésen emlékezett meg a balatonfüredi színház megnyitásának századik évfordulójáról. Tíz órakor lépett be a közgyűlési terembe Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök Gyömörey György főispán társaságában. A népszerű és Zalában is nagy szeretetnek örvendő megyéspüspököt a bizottsági tagok felállva lelkes éljenzéssel köszöntötték. Gyömörey György főispán ünnepi hangulatban nyitotta meg a gyűlést. Bejelentette, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága Lliratban köszöntötte a jubiláló miniszterelnököt. Méltatta a miniszterelnök munkásságát, majd indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a miniszterelnök érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti. A főispán ezután elparentálta Szentmiklóssy Gyula ny. főszolgabírót, Sebestyén Géza földbirtokost, Müller Miksa műszaki tanácsost, végül bejelentette, hogy Kiss József dr. közigazgatási gyakornokot és Kövess Ferenc dr. oki. gazdát tb. szolgabirákká nevezte ki. Rótt püspök üdvözlése. — Mielőtt tárgysorozatunkra áttérnénk — folytatta a főispán — kedves kötelességemnek teszek eleget, mikor a törvényhatósági bizottság magas vendégét, a veszprémi egyházmegye főpásztorát mélységes tisztelettel köszöntöm és üdvözlöm (.A bizottsági tagok ennél a mondatnál felállva percekig éljenezték és tapsolták a főpásztort) . . ., akinek főhatósága alá Zala vármegye területének nagyrésze tartozik. A veszprémi egyházmegye papsága 900 éven kereszszer az autonómia megszükitése, hanem az állam részéről való hathatósabb támogatás. Városaink sokat, talán fölöslegesen is költöttek, de, — az bizonyos —, hogy megvárosiasodíak. tül hatalmas lelkipásztori és nevelői munkát fejtett ki Zala ősi földjén s megismertette a megyét a nyugati keresztény kultúrával. A veszprémi egyházmegye abba a hazafias és vallásos szellembe kapcsolta bele Zala vármegyét, amely szellemtől Zala nem vált meg még a forradalmak viharaiban sem, amikor minden nemzeti és vallásos érzést az elnyelés veszedelme fenyegetett. Amely nemzetnek van hite és erkölcsi ereje, annak a l nemzetnek számára van feltámadás : ebben a hitben élnek ennek a vármegyének a fiai és erről a hitükről értesítik ebben az ünneplésben a főpásztort. Mikor meleg szeretettel üdvözlöm a veszprémi egyházmegye főpásztorát, arra kérem, továbbra is úgy irányítsa a a zalai föld jeles és hazafias papjainak munkáját, hogy teljes legyen Zala vármegye lakosságában a vallási, erkölcsi és szellemi megújhodás, az alkotmány és a törvények tisztelete és soha ne lankadjon el benne a hit és a Nagy- magyarország iránti vágy. A főispán lelkes szavai után a bizottsági tagok ismét melegen ünnepelték a főpásztort. Megemlékezés a balatonfüredi színházról. Gyömörey György főispán ezután közölte, hogy a vármegye küzönsége a múlt évben elhatározta, hogy az idén meg akar emlékezni a füredi színházról abból az alkalomból, hogy az idén julius 2-án van száz éve a színház megnyitásának. A vármegye a mai nehéz helyzetben nem tartotta helyénvalónak a nagyszabású ünnepséget, ezért elhatározta, hogy a tavaszi közgyűlés keretében emlékezik meg a jubileumról és az alispán felkérésére az emlékbeszéd elmondását Mázy Engelbert dr. tihanyi bencés apát vállalta. Felkérte a főispán az apátot beszédének elmondására. Mázy Engelbert dr. általános figyelem közepette emelkedett szólásra. Elnézést kért, hogy egészségi állapota miatt beszédét úgy olvassa fel, majd hozzá kezdet a jubileum méltatásához. — Nagy idők emlékeit kell felidéznem, — mondotta többek között. — Mélységeket felkavaró és magasságokba emelkedő hazafi- ságnak, alkotó nemzeti szellemnek emlékeit. A keresztény középkor és a ma már sok tekintetben dekrisztianizáltnak mondható újkor mesgyéjén örvénylőén mély hasadék támadt. Az alapjaiban szilárd, termelő' munkában gazdag és termelt javak elterjesztésében tevékeny középkori kultúra legjava részében a szakadékon túl maradt. Innen pedig az európai népeknek Amerika felfedezésével induló gyarmatpolitikája, a renaissance értékeivel együtt felszínre került pogány erkölcs, a hitújítással egységében megbontott és ezzel elgyengült kereszténység, a szabadság igaz .és téves elveinek foglalata, mint politikai rendszer : a liberalizmus, a természettudományok fellendülésével a lelkeken úrrá lett materialisztikus világnézet uj, nem épen isteni gondolatokhoz, hanem inkább emberi ötletekhez igazodó kultúrát teremtett. Ezt a kultúrát, mivel nem a keresztény középkor kulturállapo- tán, hanem neki izmosult egyéni vélekedések süppedékes talaján épült fel, legközelebb csíráztatni kellett. Innen van, hogy a XVI. századtól a XVIII. század második feléig kulturjavak termelésében és a termelt javak elterjeszt tésében sovány esztendők következnek az európai népek kulturális háztartásában. Egyebeket, más nemzeteket elmellőzve, nálunk irodalmi téren a pihenés korszakának szokás ezt az időszakot nevezni. De nemcsak irodalmi téren, kulturális életünk más területein is elszomori- tóan nagy elmaradottság mutatkozik még akkor is, mikor az 50 évvel mindig előttünk járó külföldön már jelentkeznek az uj kultúrának színes virágai és sokszor bizony alkoholos és nikoti- nos, vagyis kábító gyümölcsei. — Ily előzmények után virradt ránk az 1772.. esztendő, a nemzeti felujulás korának hajnalhasadása. Épen elmaradottságunk tudomásulvétele keltett nemzeti létünk nagy temetőjében feltámadást, még pedig nem tulipános, hanem 1772-től 1848-ig és azon túl is tartó nagy ébredést, izzó hazafiságtól éltetett, csodálatosan termékeny nemzeti életerőt. A jeligét: „Hazafiság a nemzetiségnek“ Kisfaludy Sándor nemcsak a maga vármegyéje magyar leikéből irta ki és rótta a balatonfüredi játékszín épületének homlokzatára: az egész nemRótt püspököt ünnepelte és a füredi színház jubileumáról emlékezett meg a vármegye közgyűlése. Mázy Engelbert dr. ünnepi beszéde. — Móricz Zsigmondot a megyegyülés is elítélte.
