Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-23 / 91. szám

XIV. évfolyam 9?. szám, HMM 1931 április 23 Csütörtök, ■ Ära 12 fillé aUMWIIMWW' »M :M£»«esfi«amesfDiwBBSßn azerKesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizet é s i árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Ho! van a pénz? Ezt a kérdést vetette föl tegnap a képviselőházban Szilágyi Lajos. Hova rejtették el a pénzt ? Ki rej­tette el? És miért? Ezek a kér­dések tolakodnak már hosszabb idő óta előtérbe és ezekre a kér­désekre eddig válasz, legalább megnyugtató válasz még nem ér­kezett. A szomorú valóság tehát az, hogy : nincs pénz. Nincs. Ezért nem kerülhet sor azoknak az el­határozásoknak és ígéreteknek be­tartására, amelyektől olyan igen sokat vártunk. Vártunk például közmunkákat, amelyek a munkanél­küliségen enyhithetnének, sőt azt meg is szüntethetnék. Ha pénz volna, akkor Zalaegerszegen már építenék a nagy uj kórházat, a polgári iskolát, a pénzügyi palo­tát, sőt a — laktanyát is. És, ha ezek a munkák folyamatban vol­nának, nem volna ebben a vá­rosban egyetlen ember, aki pa­naszkodnék, mert a munkásnak, iparosnak, kereskedőnek volna ke­resete, jutna bőven szórakozásra, könyvre, mindenre. Még talán a színházi terem sem kongna az ürességtől és nem kellene mes­terséges eszközökkel egy előadásra telt házat toborozni, hogy a szín­társulat legalább utánvét nélkül mehessen uj állomáshelyére. Hol van hát a pénz? Ki tud erre a kérdésre megfelelni? Úgy gondoljuk, senki sem. Sőt talán nem is jó, nem is tanácsos ezt firtatni. Ne is kutassuk hát az okokat, amelyek nagyon mélyen- fekvők lehetnek. Ellenben valósít­suk meg azt az elvet, amit any- nyira hangoztatunk, hogy: nem adunk a külföldnek egyetlen fil­lért sem olyan cikkekért, aminő­ket nálunk is gyártanak és nem megyünk külföldre nyaralni, amig a mi fürdő- és nyaralóhelyeink el nem érik a virágzásnak legmaga­sabb fokát. Ha a selyemharisnyák­nak nem lett volna annyira őrültje a magyar közönség, ha a külföldi nyaralás és fürdőzés nem jelen­tene olyan sokat a magyar elő­kelő társaságokban, akkor talán nem is vetődhetett volna föl ez a kérdés: hol van a pénz ? Számít­suk csak évről-évre a behozott lukszus cikkek árát, az évek hosz- szu során át nyaralásra kivitt pénzt és akkor elszörnyüködünk, de kér­dezni nem kérdeznénk. Amikor tehát Szilágyi Lajos fölteszi a kérdést, de arra választ nem kap, gondoljunk arra, hogy a választ már nagyon sokszor megadta az ország közönsége, illetve a közönségnek az a tekin­télyes hányada, amely a hazafisá- got fennen hangoztatja, szereti is hazáját, tehát egyébként jó ma­gyar, csak attól a balga felfogás­tól nem képes megszabadulni, hogy neki különbnek kell látszania a másiknál s azért hord impor­tált selyemharisnyát — azért nya­ral a külföldön. Énnél a kérdésnél is eszünkbe jut a legnagyobb magyarnak in­telme: segíts magadon s az Isten is megsegít. Ne vigyük ki millió- számra pengőnket a külföldre, ha­nem költsük pénzünket itthon, akkor majd jut itthon is, — ha tán nem is mindenre, de minden­esetre többre, m nt ma és akkor nem kiáltunk föl kétségbeesetten: Hónapokkal ezelőtt hirt adtunk már arról, hogy a zalaegerszegi telefonközpont nagy átalakuláson megy át. Bevezetik ugyanis a félautomata (CB) központi telep­rendszert, mely a maga nemében a legtökéletesebb lesz az or­szágban. Ennek a rendszernek lényege az, hogy felhívásnál nem kell csengetni. A hivó fél csak föl­emeli a kagylót, amikor a köz­pontban kigyulad az illető állo­más jelzőlámpája. A hivó be­mondja a kért számot, a köz­hol a pénz? A bajoknak okait keressük először csak magunkban és, ha megtaláljuk, — ami bizo­nyos is, — ne resteljük hibán­kat beismerni s iparkodjunk azt tőlünk telhető igyekezettel kijaví­tani. Hibánk, az van sok; de an­nál kevesebb a beismerés és an­nál több a panasz. pont a dugóval kapcsol és erre a felhívott állomást maga a dugó csengeti föl, mire a hivó állomás lámpája kialszik. Ha azután a felhívott állomás jelentkezik, ak­kor annak a lámpája gyulád ki. Ez a rendszer tehát megköny- [ nyebbiti a központ munkáját, amennyiben a központnak nem kell felhívás után a leesett jelző­táblácskát visszaigazitani (ami a jelenlegi rendszer mellett sok idő- vesztességgel és fáradtsággal jár) és nem is kell a hivott állomásra csengetnie. De megszűnik a hivó állomások idegeskedése is, ami a mostani rendszer mellett a türel­metlen csengetésekben nyilvánul meg. Ha a központ a felhívott állomás lámpáját nem látja ki- gyuladni, visszajelenti, hogy az illető nem jelentkezik. Az uj rendszernek bevezetése most van folyamatban. Most tör­ténnek a központban a nagy át­alakítások, szállítják a gépeket és más berendezéseket s néhány hét múlva már az uj rendszerű köz­pont bonyolítja le a távbeszélő forgalmat. Sajnos azonban, az éjjeli szolgálat kérdése ezzel egyidejűén nem nyerhet megoldást. Arról csak akkor lehet szó, ha meg­történik a falusi központok auto­matizálása. Azzal az úgynevezett falusi (rurál) automata telefonnal most próbálkoznak a főváros kör­nyékén : Martonvásáron, Baracs- kán, Alcsuthon, Szentendrén stb. Ha beválik, megkapja azt azon­nal Zalaegerszeg is és az éjjeli szolgálat kérdése csak ekkor ol­dódik meg. A vármegye nagyobb községében esti 6, vagy 9 óráig működő központok az éjjeli órák­ban bekapcsolódnak a szolgálatot teljesítő zalaegerszegi központba és igy érintkezhetnek bármely ál­lomással. A kicsi és legkisebb községek központjai megszűnnek és még a helyi állomások beszél­getését is a zalaegerszegi köz­pont közvetíti. De beszélhetnek természetesen az ország bármely állomásával. A zalaegerszegi uj központot 1000 előfizetőre és 60 vidéki áramkörre rendezik be. Itt említjük meg, hogy — bár a telefonbeszélgetések száma az uj tarifa miatt alaposan lecsök­kent, az előfizetők táborában mégis emelkedés mutatkozik. Per­sze, mindenki várja, hogy a mi­niszter revízió alá veszi az uj tarifa-rendeletet és megelégszik a „kevés haszon, nagy forgalom“- mai, mely többet eredményez, mint a mai díjszabás. Zalaeger­szeg egyébként a lakosság szám­arányához képest az előfizetőket illetően (2 százalék) első helyen áll a vidéki városok között. A napokban beléptek és illetve be­lépési szándékukat jelentették: Grünfeld Lajos sör- és ásvány- vizkereskedő 66, Lőwenstein Jenő gabonabizományos 152, Steiner József marhakereskedő 216, Hart­mann Ferenc dr. orvos 203 és Szekeres Sándor dr. körorvos 256-os számmal. — A keszthelyi postahivatal május hónapban beköltözik uj he­lyiségébe. Az eddigi postaépület egy részét a város árverés utján bérbe adta. Egy üzlethelyiséget 1200, egyet pedig 1130 pengőért adtak bérbe. A lakásokat és a ki­sebb üzlethelyiségeket egyelőre nem adták bérbe, mivel csak egy- egy jelentkező volt. A bérelt he­lyiségek átalakítását rövidesen megkezdik. Bethlen miniszter elnök ünneplése az egységespártban. Budapest, április 22. Tegnap este az egységespárt pártértekez­leten ünnepelte a jubiláló Bethlen miniszterelnököt. Az értekezleten Pesthy Pál pártelnök köszöntötte a miniszterelnököt és átadta neki a párt ajándékát, egy, 400 olda­las, díszes emlékalbumot. Bethlen miniszterelnök válaszában meleg szavakkal köszönte meg az üd­vözlést. Hangoztatta, hogy az or­szágnak erős kormányzatra van szüksége, majd hitvallást tett a kisgazdapolitika mellett. Az értekezletet követő vacsorán a miniszterelnök ismét beszédet mondott. Rámutatott, hogy világra­szóló csoda volt, hogy az elmúlt tízéves korszakot megusztuk. Há­lával emlékezik meg a nemzetről, amely olyan erős próbát állott ki a tiz év alatt, amely méltó há­borús teljesítményeihez. Az euró­pai helyzettel foglalkozva hang­súlyozta, hogy az az organizmus, amelyet a Népszövetség és a győztes államok között fennálló szövetségesek képeznek, nem ké­pes a világbéke érdekeit szolgálni, mert hiányzik az összes népek egybehangzó akarata és együtt­működése. Tiz éven keresztül szabadon garázdálkodtak a győ­zők a legyőzöttek politikai, kul­turális és anyagi javain, a harma­dik faktor, a szovjet pedig kezeit dörzsölve nevetett a győztesek és legyőzöttek küzdelmének láttára. Ebben a tízéves szellemben az utóbbi években változások álltak be. Olaszország és Anglia kezd­ték észrevenni, hogy a háborús mentalitás állandósítása zsákutcába vezet. Uj politikai organizáció elő­estéjén állunk, amely talán köze­lebb hoz minket az igazság és egyenlőség gondolatához. Ma még nem tudjuk, hogy az uj kialaku­lás újból a régi hatalmi egyen­súly rendszerén, vagy pedig egy másik európai organizáció révén létesül-e, de nekünk egyik eset­ben sincs okunk félni. Ellenke­zőleg nekünk azon kell dolgoz­nunk, hogy teljesen megszűnjék az eddigi európai organizáció és ragyogjon fel annak az igazság­nak az a korszaka, amelyben a magyar igazság is érvényesül. Gazdasági téren is Európa uj megszervezésének küszöbén va­gyunk. Figyelemmel kell kisérni ezt a mozgalmat s dolgoznunk kell atekintetben, hogy az újjáala­kult Európában a magyar igazság is helyet kapjon. — Mi — mondotta a minisz­terelnök — ezt a három igazsá­got követeljük: igazságot az igaz­ságtalanul meggyötörteknek, egyenlőséget az egyenlőtlenségbe taszitottaknak, egyesülést az aka­ratuk ellenére erőszakkal szétsza- kitottaknak. Ez az a számla, me­lyet Magyarország a most újjá­alakuló Európának prezentálni köteles. Zalaegerszeg dicsekedhetik pár hét múlva a vidék legmoder­nebb telefon központjával. Felhiváskos* nem kell csengetni. — Emelkedik az előfizetők száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom