Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-19 / 88. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 április 19. Egy élet. Azt hiszem, őt mindenki ismeri. Ki ne ismerné? — Nincs neve, nem is fontos. Vagy talán igen sok neve van. — Minden reggel látni 8 óra előtt, amint fekete kabátjában, esernyővel, feltúrt nadrággal megy hivatala felé s újságot olvas. Még aki sosem látta, az is tudja róla, hogy egy szegény, egyszerű kis „beamter“. — Pont nyolckor bent ül az Íróasztala mellett s mint egy gép, úgy végzi a munkáját. Hivatala után elmegy a kaszinóba, kicsit politizál, kiolvassa az újságokat s este korán lefekszik. Higgadt, nyugadt, a végleiekig óvatos, mindig megnézi a barométert és a hőmérőt. Napjai egyformán telnek. Felhúzott ernyővel ballag most a téli város zsibongásában s a hulló, hatalmas hópelyhek hangtalan neszében. Két különböző világ: az ő lelke és környezete. Visszagondol ifjuaágára, — Kívül tél — belül tavasz. — Napfényes pázsit, gyönyörű virágok, ifjú szív, tervek, célok. — A levegő tele van dallal, illattal. Vidám, harsogó dallal, gyermekkacagással. Élet. Friss, pezsdülő, tudatlan, buta; nem tudja mi lesz, hogy lesz, de reméli, hiszi, hogy jó lesz. — Órákat töltött el künn, az erdők tisztásain, vagy esetleg ligeti padokon ceruzával, papírral a kezében. Verseket faragott, novellákat, elbeszéléseket, — irocs- kált, szerette az irodalmat s gondolta, hogy még majd sokra viszi. De a sors keze más irányba mutatott. A tavasz nyárba fordult; jöttek a nehéz órák. Kívül minden napsugár, tenniszezők, fürdőzők hangos zaja töltötte be a tikkadt, .nyomasztó levegőt s bent, egy kis íróasztalnál verejtékezve kereste kenyerét egy fáradt . . . félbemaradt költő. — Tollának percegése szabályosan zengett, mint az óraketyegés. Dolgozott, — de szivében dobogott egy refrén, egy gondolat. Ezt le kell írni! Ki kívánkozott belőle. Pa- pirszeletet ráncigáit elő s irt kusza betűkkel: „Sok szép terv, sok szép cél a homályba sülyedt. A nehéz munkában dolgos kezünk ernyedt. Éld hát a világod, hajszolj csak jót, szépet, Óra, perc elsuhan... oly rövid az élet.“ Majd összeszabta a papirost: nem jó ! Azt hitte, jobb lesz. — Munkásunk másolt tovább... tovább. De az óra ketyegett mégis, az idő haladt mégis. Egy leirt oldalból kettő lett, kettőből tiz, száz, ezer. Egy ősz hajszálából kettő lett, kettőből tiz, száz, ezer. Felocsúdik gondolataiból s ballag tovább. Nagy, fekete parap- liját vastagon borítja a hó, alig bírja már el szegény. De még mindig él. Ezen mintha még maga is csodálkoznék. Él. De nem azért, mintha lenne még valami célja, valami öröme ebben az életben. A vándor is — 8—10 órai gyalogolás után — csak megy-megy kedvetlenül, gépiesen s nem mer megállni, mert fél, hogy összeesik. Ő is csak él... megszokásból. Tavasz van ismét. Nincs már se fekete kabát, se ernyő, se újság... csak egy... fekete zászló a hivatal kapuja felett. A lágy tavaszi szellő ringatja. Két héttel ezelőtt ment nyugdíjba szegény... de reggel nyolckor már ült a parkban, vagy lézengett hivatala előtt s nézte szomorúan cellája ablakát. Annyira megszokta, hiányzott neki a munka. S most nincs többé. Meghalt... de senkinek sem hiányzik, az élet pezseg tovább. A fekete zászló alatt nyüzsögve bújnak be nyolc óra tájban a fekete kabátos tekintetesek... mindig újak és újak: A tinta és toll szerencsétlen mar- tyrjai. Ifj. Csiky György. Hétfőn lesz a Köztisztviselők Szövetkezetének hangversenye a Kulturházban. Budapesti tudósítónk jelenti: A Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete folyó évi április hó 20-án (hétfőn) délután fél 7 órai kezdettel Zalaegerszegen a Kul- turház nagytermében vetített képes és műsoros szövetkezeti propaganda előadást rendez. Az előadáson úgy a hazai, mint a külföldi szövetkezeti intézmények kerülnek bemutatásra. Az előadás keretében hangverseny is lesz. A hangversenyre szereplőül sikerült megnyerni Lányi Margit operaénekesnőt, akit a fővárosi közönség jól ismer s aki a Budapest Székesfővárosi Tehetségvédelmi hangversenyen szereplésével már feltűnt és a budapesti Rádióban is szerepelt. Közreműködnek még: Baranyai Irén, Bencze Imre dr, Fürtös Lajos és Tivolt Ernő. Értesülésünk szerint az előadásra a meghívók szétküldése már megtörtént s a meghívó belépőjegyül is szolgál. Külön belépődíj nincs. Talán mondanunk is fölösleges, hogy az előadás iránt különösen a tisztviselő-társadalom körében nagy érdeklődés mutatkozik, ami érthető is. A Budapesten rendezett szövetkezeti előadásokon is mindig zsúfolásig megtöltötte a .termet az érdeklődők nagy tömege. Tarthatatlan állapotokat teremtett Zalában a telekkönyvek rendezetlensége. A zalai járásbíróságoknál most is a 80 év előtti telekkönyvek szerepelnek. Akik a lapokat figyelemmel kisérik, tudják, hogy a telekkönyvi állapotok miatt évtizedek, de különösen a háború óta rengeteg a panasz az ország egyes vidékein. A telekkönyvi intézmény Magyar- országon 80 évvel ezelőtt létesült, s azóta ezer és ezer eltolódás történt az ingatlanok tulajdonában. Azok az ingatlanok, amelyek 80 évvel ezelőtt egy telekkönyvben szerepeltek évtizedek során sokfelé aprózódtak. A változásokat oly módon vezették keresztül, hogy egy-egy ingatlant hányadokra osztottak és igy egy- egy telekjegyzőkönyvben sokszor 10—20 tulajdonos is szerepel. Természetesen a helyzet nem mindenütt ilyen bonyolult. Az első telekkönyvezés óta az ország nagy részében végrehajtották a betétszerkesztést, vagyis a telekkönyvi tulajdonok egyesítését. Mivel az élet állandó változást követel, ezek a betétek is ritkán tüntetik fel a tényleges állapotot, mégis sokkal jobb a helyzet azokon a vidékeken, ahol a betétszerkesztést végrehajtották, mint Zala megyében. Zalában a telekkönyvek terén 80 év óta nem történt reform, igy a jogi állapot messze elmaradt a tényleges helyzettől. A sok tulajdonváltozás miatt egy-egy ingatlan néha 10—15, sőt 20 telekjegyzőkönyvben szerepel. Bizonyítja ezt, hogy például a zalaegerszegi járásbirósági telekkönyvi hivatalnál mintegy 120 ezer telekjegyzőkőnyv van, holott rendezés esetén ez a szám legalább 30 ezerre csökkenne. Főleg a népesebb helyeken jelentős az eltolódás. A Zalaegerszeg város területén fekvő ingatlanok több mint 5 ezer telekkönyvben szerepelnek, vagyis a számszerüséget tekintve a város 13 ezer lakósából minden 2-3 emberre esnék ingatlan- tulajdon. Ezzel szemben legfeljebb 1500—2000 ingatlantulajdonosról lehetne beszélni. A megye többi városaiban és járásaiban nagyjában ugyanez a hely- zat. Ennek az állapotnak igen sok hátránya van. A telekkönyvek tömege megnehezíti a felek tájékozódását, úgy hogy csak jogászember igazodhatik el ebben a dzsungelben és rengeteg munka 1 háramlik a telekkönyvi hivatalok biráira és egyéb alkalmazottaira. Csak be kell egyszer nézni valamelyik telekkönyvi irodába, s láthatjuk, milyen keserves munka a sokszor 20—25 tulajdonost is tartalmazó B. lapon eligazodni, vagy azon a változásokat keresztülvezetni. De még súlyosabb az eligazodás és a bejegyzések végrehajtása a C. lapon (teherlap), különösen az utóbbi időkben, amikor a jelzálogos kölcsönök annyira megszaporodtak és igen gyakran már a 25 pengős kölcsönt is bekebeleztetik. Káros ez az állapot a köz szempontjából. Hátrányosan befolyásolja az adóztatást, mert megnehezíti a pénzügyi hatóságok munkáját, másrészt a helytelen megadóztatásra is okot adhat. Még nagyobb hátránya a köz szempontjából, hogy jogbizonytalanságot teremt. A telekkönyvek bonyolultsága nem egyszer különben elkerülhető perek forrása. Nagy terheket is jelent a magánosokra a telekkönyvek rendezetlensége. Példaképen felhozzuk, hogy ha valaki 300 pengő kölcsönt vesz fel, ez — mivel a kölcsönt a hitelező be akarja ke- beleztetni — néha 50—60 pengő költséggel is járhat. Megtörténhet ugyanis, hogy a bank — ha nem a telekkönyv székhelyén van — másolatot kíván. Már most, ha például az ingatlan tiz telekkönyvben szerepel, tiz telekkönyvi másolatot kell beszerezni, ami 1 pengő 60 fillért számítva 16 pengőt tesz ki. A jelzálog bekebelezése után jár 3 pengő illeték, de megeshet, hogy az adósnak a bejegyzésnél még további 36 pengőt kell fizetnie. Van tudniillik egy igazságügyminiszteri rendelet, amely szerint az egyesíthető telekkönyveket a fél kérésére egyesíteni kell, de ha a fél nem egyesitteti, a bejegyzésnél 4 pengős bírságot kell szedni. Mivel pedig a telekkönyvi tisztviselőnek akárhányszor nincs fizikai ideje arra, hogy a felet felvilágosítsa kötelezettségéről, az egyszerű ember pedig nem ismeri a rendeletet, bekövetkezhetik a birság fizetése. Felhozott példánk esetében 9 telekjegyzőkönyvbe történő bejegyzés után (egy után nem jár a birság) kell megfizetni a bírságot, ami megfelel a 36 pengőnek. Tehát végeredményben 55 pengő az az összeg, amibe a 300 pengős kölcsön csak a kamatokon kívül kerül. A birság szedése ügyében ugyan még nem alakult ki egységes joggyakorlat, de kétségtelen, hogy a felet érhetik és érik is néhol ilyen kellemetlen meglepetések. Nyilvánvaló, hogy ez az állapot nem maradhat igy, mégis Zalában igen lassan halad a betétszerkesztés. Csak alig néhány községben rendelték el eddig a telekkönyvek rendezését, de ez a munka is csak az előkészítésnél tart. A zalai közigazgatási hatóságoknak kellene sürgetniük a kormánynál, hogy a köz és a magánosok érdekében is nagyobb arányokban indítsa meg a megye területén a-betétszerkesztést, illetőleg az előkészítő munkálatokat. Titulescu csak átmeneti kormányt alakított. Bukarest, ápr. 18. Titulescu tegnap este megalakította a hivatalnokkormányt. Az uj miniszterek ma teszik le az esküt. Április 22-ikére a parlamentet rendkívüli ülésszakra hívják össze. Az első ülésen Titulescu ismerteti gazdasági és pénzügyi prog- rammját, majd a Ház elé terjeszti a sürgős pénzügyi és választójogi javaslatokat. A Curen- tul szerint a kormány csak átmeneti lesz, mert Titulescu közben tárgyalásokat folytat a nemzeti egység kormányának megalakítására.
