Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-08 / 78. szám
XSII évfolyam 78. *»áSiirw Ara 12 fillér 2931 április 8 Szerda BBHhVaü* J*188* sztő: HERBOLY FERENC, i DzerKesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Brüning kancellár és Curtius külügyminiszter Londonba utaznak. Esetleg Briand és Mussolini is ellátogatnak Angliába. Az örök példa. Az ésszel megérthető, a tudományos kísérletekkel felkutatható természeti világrenden kívül van egy másik, mely ennek fölötte és tőle függetlenül létezik. Amig az állat és növény léte csak az első törvényeit uralja, az ember mindkettőnek engedelmeskedni tartozik. Test és lélek, anyag és szellem két külön világ eredményei, melyek az emberben találkoznak és benne nyernek kifejezést. Az anyag törvényei lenyűgözik az embert, a szellem léte ellenben a végestől függetlenné teszi és a végtelen, örökkévaló világba ragadja. Az emberi ész csak az anyag törvényeit állapíthatja meg, véges létében csak ezt foghatja fel. A másikat csak sejti és érzi és ezt a sejtést és érzést erősiti: a hit. Hit nélkül e sejtés és érzés elgyengül, hittel pedig oly erőssé válik, hogy lekicsinyelheti a fizi- kair lét értékét is. És vájjon e lekicsinylés nélkül adhat-e ember erkölcsileg valóban nagyot? Vájjon az, kinek minden gondja, hogy teste arasznyi létét néhány hónappal toldja meg, lehet-e nagy eszme, nagy gondolat diadalra vivő harcosa? Akiben elgyengült a metafizikai élet sejtése és érzése, jelentős éréket adhat-e, teszem ezt a fajszeretetnek, a nemzeti gondolatnak ? Aki a hit által megerősítetten nem sejti és érzi, hogy „ha most vagyok, látom, mindig is kell lennem s ha nem leszek, csapás volt az élet bennem*, vájjon az ilyen miért hozna nagy áldozatot a nemzeti gondolat diadalra jutásáért, miért áldozná ezért, ha kell, egyetlen földi életét is ? Pedig az ilyen nagy áldozat- készség nélkül eszmét diadalra juttatni nem lehet. Nincsen nagy gondolat, nincsen nagy eszme, mely győzelemre jutott élet-áldozat nélkül. És akik nagy eszmékért életüket áldozták, kicsiny százalékai csak azoknak, akik életáldozatra készen voltak. Ez a készenlét ad erkölcsi erőt. Ez a készenlét az, amely mentői többekben nyilatkozik meg, annál bizonyosabb, hogy az eszme rövidesen diadalra jut. Ámde ezt a készenlétet az anyagiakban duskálás, a materialista életfelfogás, a szellemi továbbélésben való hitetlenség elő nem mozdíthatja. Ehhez hit kell és a vallás adta példa. Az a hit, mely a legfőbb Lény örök kegyelmére utal és az a vallás, melynek példáját Krisztus hozta elénk. Ehhez krisztusi példa kell, mely felénk kiáltja : „Aki magát feláldozza, az megdicsőül, aki másokért meghal, az föltárnád és örökké él.“ P. L. London, ápr. 7. A Times azt a hirt közli, hogy az angol kormány Brüning német kancellárt és Curtius német külügyminisztert baráti látogatásra Londonba hívta. A fél- hivatalos német hírszolgálati ügynökség, a Wolff iroda megerősíti ezt a hirt és kijelenti, hogy a német államférfiak elfogadták a meghívást, amely bizalmas eszmecserére szolgál alkalmuk Az angol lapok szerint a találkozóra Briand francia külügyminisztert is meghívták. Berlin, április 7. A Vossische Zeitung jelentése szerint Brüning és Curtius április 29-én utaznak Londonba és május eisején az angol miniszterelnök vendégei lesznek annak birtokán. A találkozáson megvitatják a leszerelés és a vámunió kérdését. Páris, ápr. 7. A Times híradása a német államférfiak londoni látogatásáról Párisban nagy meglepetést keltett. Egyes lapok szerint Briand elutasította azt a meghívást, hogy ő is Londonba utazzék. A Daily Herald diplomáciai levelezője szerint Európában az a meggyőződés alakult ki, hogy a leszerelési konferencia legalkalmasabb székhelye London volna. Ezt a kérdést a nagyhatalmak képviselői Londonban beszélik meg, mivel május elsején nemcsak Curtius és Brüning, de Briand és Grandi, sőt esetleg Mussolini is Londonba érkeznek. A Daily Telegraph szerint senki sem titkolja, hogy Franciaország magatartása felbontással fenyegeti a franciaolasz flottaegyezményt. Francia- ország ugyanis olyan követelésekkel állott elő amelyek nem férnek össze az egyezmény szellemével. A balatoni kultusz ápolására és fejlesztésére hivatott fórumok az idei tél folyamán is sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, miként lehetne a balatoni fürdők látogatottságát fokozni és evvel a Balaton kultuszát a virágzás magas fokára emelni. Tagadhatatlan, hogy nagy felkészültséggel és buzgalommal fogtak a kérdés tagolásához és igen sok praktikus eszmét hoztak felszínre, ámde ezeknek az eszméknek valóra válása — sajnos — csak a távoli jövő zenéje és igy azok az intézkedések, amelyek megtétele várható, bizony csak toldozás-fol- dozásszámba mennének. Követeléseit Londonban és Rómában is helytelenítik. Benes kirohanása a vámunió ellen. Prága, április 7. A cseh nemzeti szocialista párt parlamenti frakciójának kongresszusán Benes részletesen jelentést tett a külpolitikai helyzetről. — Az egyesült Európa megvalósítására irányuló törekvésekbe — mondotta — bombaként csapott be a német—osztrák vámuniós szerződés. Mi tárgyi és formai okokból ellenezzük a szerződést. Az egyezmény Csehország életérdekeit veszélyezteti, mert politikailag a német-osztrák csatlakozás előkészítésének tekinthető, gazdaságilag pedig minket elzáró intézkedés. A mi csatlakozásunkról az unióhoz szó sem lehet. Mi az uniót feltétlen ellenezzük. Már megegyezést is létesítettünk e tekintetben Francia- országgal és a kisantant államokkal s egy vonalban mozgunk Lengyelországgal. Érdekeinket megvédjük, ezért az ügyet a Nép- szövetség elé terjesztjük. Ha a vámunió megvalósulna, Európa mai állását súlyosan veszélyeztetné és a békét nem vinné előre. London, április 7. A Daily Telegraph megállapítja, hogy Mussolini legutóbbi célzása a németosztrák vámunióra növelte Páris aggodalmát, hogy Olaszország csatlakozni fog az unióhoz. A lap szerint Olaszország nem tiltakozott az unió ellen, csak sajnálatát fejezte ki, hogy arról nem értesítették korábban, hogy megfelelő garanciák mellett csatlakozhatott volna a tervezethez. A legnagyobb baj az, hogy a Balatonhoz nem vezetnek az országnak minden részéről megfelelő útvonalak. Ezzel azt mondják, hogy a Balaton nem közelíthető meg minden irányból kényelmesen. Még Dunántúlról, sőt Zalamegyé- bői sem. Vegyük például Baranyát, Tolnát, Győrt, Esztergomot. Milyen körülményesen, vagyis milyen nehézségek utján sikerül csak ezekről a vidékekről a Balatont megközelíteni ! No és Zalából, már tudniillik nyugati Zalából, sőt a székhelyről is miféle vargabetűket kell leírni, hogy elérhessük a Balatont ! Pedig mennyire óhajtanának ezek a vidékek közelebbi érintkezésbe jönni a Balatonnal! És különösen nagy érdeke volna a Balatonnak az, ha egy-kétna- pos tartózkodásra keresnék föl egyes pontjait tömegesebben. A mai közlekedési viszonyok mellett teljesen lehetetlenség máshonnan rövid kirándulást tenni a Balatonra, mint a fővárosból és a Balatonnak közvetlen környékéről. De, ha jól szemügyre vesszük a dolgot, azt mondhatjuk, hogy a Balatont még közvetlen közelről elérni is nehézségekbe ütközik. Ott van például a Zalavölgy s annak a déli részén legnagyobb községe, Zalaapáti. Ha kényelmesen, azaz vonaton akar a zala- völgyi ember a 10—12 kilóméternyire fekvő Keszthelyre jutni (mert hiszen az a vidék csak Keszthelyre iparkodik), nagy kerülőt kell tennie Balatonszenígyörgy felé és csak úgy közelítheti meg Keszthelyt. Pacsa vidéke, Zalaapátitól nyugatra, már nagyon messze esik a Balatontól. Van ugyan postaautóbusz összeköttetése Keszthellyel, de ez egyrészt drága, másrészt pedig eddigi lehetetlen menetrendjével épenséggel nem szolgálja a Fialaton érdekeit, mert délután fél kettőkor indul az utolsó járat Keszthelyről Zalaapáti, Pacsa, Zalaszentmihály, Bak érintésével Zalaegerszegre. így tehát Zalaegerszegre nézve sem jelent ez a járat semmiféle előnyt sem a Balaton megközelítését illetően. Zalaegerszeg és vidéke tehát kénytelen fölzónázni Türjéig, hogy Ba- latonszentgyörgyőn át, vagy Ukkig, hogy Tapolcán át, de mindegyik irányban óriási kerülővel érhesse el a Balatont. Ezek a közlekedési nehézségek zárják el a Göcsej- vidéket úgyszólván teljesen a Balatontól és vármegyénk nyugati felét a keletitől. És ezen a bajon máskép segíteni nem lehet, csakis a transzverzális vasúti vonalnak kiépítésével, mely Balatonfüredi Szigliget, Keszthely, Zalaapáti, Pacsa, Zalaszentmihály, Bak, Zalaegerszeg, Zalalövő, Szentgetthárd irányában létesülne. Dunántúl többi, említett vidékeit is egyenes összeköttetésbe kellene hozni a Balatonnal és akkor sokkal kevesebb tanácskozással nagyobb eredményeket érhetnénk el a balatoni kultusz föllenditése körül, mint igy. Az első föltétel a kényelmes vasúti összeköttetés. E nélkül minden tervezgetés hiábavaló próbálkozásnak bizonyul. — Megnyílik a nagykanizsai könyvtár. Nagykanizsa város képviselőtestülete már régebben elhatározta, hogy a városi múzeumot és könyvtárat a piarista gimnázium épületének egyik szárnyában helyezik el. A munkálatok most befejeződtek és a városi könyvtárat április 11-én nyitja meg Krátky polgármester. A Balatonvidék föllendülésének föltétele. Dunántúl minden vidékéről közvetlen vasúti összeköttetést kell létesileni a Balatonhoz.
