Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-05 / 77. szám

1931 április 5, 3 ZfUasnegyei Újság tapasztalt háziasszonyai ruhaneműk mosásához előszeretettel használják! SZARVAS SZAPPAN és Asszonydicséret arégbevá!tázfcírósz2f:me?y4íi^^átminden piszkof- felold. 4264 jak ékesíteni. Nem tehetek róla, de az ilyesmit merényletnek tartom a természet romantikus szépségei ellen. De maradjunk közelebb: Kemenesalja egyetlen szépségét, a Ság-hegyet úgy megrongálták, hogy szörnyűség ránézni és ala­posan fejbeverték Zalának és a Balatonvidéknek egyik remekét, a Badacsonyt. És nagy kérdés, meddig maradhat meg a nemes kócsagnak egyedüli magyaror­szági lakóhelye, a Kisbalaton ná­dasa a maga régi formájában, romantikájában ? Csak minél kevesebb roman­tika, — mondja a mai siető, tü­lekedő ember. Változnak az idők : ma ott kell a dolgot kezdeni, ahol azok a naiv régiek végezték. Ez alaposan sikerül is nekik. A deli Romeo hóbortos fanatikusnak tart­hatná magát, ha ma körülnéz­hetne. Micsoda hülyeség volt — gondolná — életét kockáztatva, lengő kötélhángcsón felkuszni szerelmeséhez, mikor azt a maiak sokkal kényelmesebben, fürdőtri­kóban a strandon, foxtrottos köny- nyüséggel elérhetik. A jámbor Philemon, mikor titokban gyé­mántlakodalmát ünnepelte, még mindig szerelmesen csókolta meg hűséges Baucisát. Nem sejthette, hogy a félkegyelmüek közé so­rozná őt az opportunizmusban tob­zódó felvilágosodott emberek egy- némelyike, aki talán még negy­ven éve sincs és már harmadik feleségét csalja meg. Jobb, vagy szebb lett-e az élet, mióta kipusztult belőle a roman­Több mint két éve már, hogy a zalai erdészeti problémákról irtunk. Azóta sok változás volt ezen a téren is, nem érdektelen tehát, ha a zalai erdőügy újabb alakulásáról beszámolunk. A zalai erdőterület jelenleg 214.424 kát. hold, tehát 1928 óta mintegy 3 ezer holdas, egy év alatt pedig 700 holdas csökkenés mutatkozik. A csökkenés aránylag nem nagy, de mégsem hagyható figyelmen kívül. Az okokról, ame­lyek előidézték, alább szólni fo­gunk. A kétszázezer holdat meg­haladó erdőterület nagy része természetesen továbbra is a hit- bizományok (Az Esterházy hitbí- zományé 40 ezer hold), az egy­házi testületek és a közbirtokos­ságok kezén van. A fakitermelés a zalai erdőkben még mindig nagyarányú, habár két év óta e téren jelentős csök­kenés mutatkozik. A háború után az erdőkben hatalmas pusztítás indult meg. Később a kitermelést észszerű korlátok közé szorították, de mivel a konjunktúra uralkodott a gazdasági életben, a kitermelés továbbra is tekintélyes volt. 1929- ben a zalai erdőkben még nagy mennyiségű fát termeltek ki. Köz­ben azonban bekövetkezett a de­konjunktúra, a fakészletek nehezen voltak értékesíthetők, igy 1930-ban már érezhető csökkenés állott be a kitermelésben. A múlt évben 2064 holdon folyt a kitermelés és összesen 279 ezer köbméter fát termeltek ki. A kitermelt fa nagy része tűzifa, mintegy 20 tika? Szebb-e a tél, amióta elhall­gatott a csengős szán? mert az autót nem lehet — legalább ed­dig — szántalpra szerelni. Régen hallottam, hogy az öreg kancellár kocsin ment birtokára. Az erdőn haladtak keresztül. Mi­kor egy tisztáshoz értek, ott pi­hent a gyepen Patkó, a hires betyár, a bandájával. Felismerte a kegyelmes urat, felállt, árvalány- hajas kalapját megemelve, tiszte­lettel teljesen köszönt. Uradalmi tisztek, — ha jól viselkedett, — néha megkínálták egy kis borral, szalonnával és három vármegyé­nek rettegett betyára eszében tar­totta ezt az emberséget s tisztes­séggel köszöntötte a Nagyurat. Micsoda gentleman volt ez a Patkó, a mi világunk kulturált betörőihez és bitangjaihoz képest s hány Ráday Gedeon kellene, hogy a mai gonoszokat derék pandúrjaival összefogássá! Patkó a maga betyár mivoltában önma­gát kiközösítette az emberi társa­dalomból és bevette magát az erdők mélyébe, mint a duvad ; — a maiak közöttünk járnak — néha szmokingosan, autósán és soha­sem tudhatjuk, hogy az élet sötét sikátoraiban mikor szúrják késő­ket az oldalunkba. Pusztul a romantika. Mintha azóta a napnak is gyengébb, bá­gyadtabb- volna a sugara; a vi­rágnak sincs olyan illata; már kevesebb a derült arc; rosszab­bak az emberek, mert — boldog­talanabbak. százaléka pedig ipari célokat szolgáló müfa. Zalában most is az EsteJházy herceg Lenti kör­nyéki erdeiben, továbbá a nagyka- kapornaki apátság erdejében, a légrádi erdőben és Batthyány gróf novai erdejéhen folyik a legna­gyobb kitermelés. Az utóbbi er­dőben a Nasici részvénytársaság végzi a kitermelést mintegy 700 holdon. A felsorolt erdőkben fo­lyik a legjelentősebb müfaterme- lés is. Lassan halad az erdősítés. Mint minden gazdasági ágban, az erdészetben is igen fontos az állomány megújítása, vagyis az erdősítés. Sajnos, az erdősítést nem lehet olyan mértékben elvé­gezni, mint szükséges volna. 1928 ban 2830 kát. hold erdősí­tése volt elrendelve, de ebből csak 2065 holdon foganatosították a munkálatokat. A múlt évben pedig az előirt 2950 hold helyett csak 2300 holdat sikerült erdősíteni. Az évről-évre beerdősitett terület ugyan mindig több, mint a kivá­gott erdő, mégis állandóan némi csökkenés mutatkozik a zalai erdőterületben. Ennek oka, hogy még mindig nagy az erdősítési hátralék a há­borús időkből. A háborús, de kü­lönösen a forradalmi időkben bi­zony nem folyt okszerű erdőgaz­dálkodás. Mivel a tüzelő hiány nagy volt, s a fa nagy kereseti lehetőséget jelentett, korlátlanul vágták az erdőket, de a tulajdo­nosok akkor nem igen hajtották végre a hatóságoknak az erdősí­tésre vonatkozó intézkedéseit. így növekedett fel a magas hátralék, amelyet csak nehezen lehet be­hozni. Az erdősítési célokra a za­laegerszegi (pozvai), a nagyrécsei és a zánkai állami csemetekertek bocsátják rendelkezésre a szüksé­ges csemetéket. Ezek nemcsak Zalába, de a szomszédos me­gyékbe, sőt az alföldfásitás cél­jaira is adnak ki csemetéket. A három csemetekert, amelyeknek együttes területe 27 kát. hold, a múlt évben 2,482.000 darab fa­csemetét adott ki. A csemeték kö­zött fenyő, akác, tölgy, cser és egyéb fajta fák szerepeltek. Érde­kes jelenség, hogy Zalában a bükkerdők lassanként háttérbe szorulnak. A csökkenés oka a magánerdőkben folyó legeltetés, másrészt a bükkösökben fellépett betegség (rákosodás.) A betegség ugyan két év óta némileg alább hagyott, de azért a bükkállomány csökkenése tovább tart. Kevés a kopárfásitás. A tulajdonképeni erdősítésnél gyengébb eredmény mutatkozik a kopárfásitás terén. A kopárfásitás tudvalevőleg azt a célt szolgálja, hogy az egyéb célokra nem al­kalmas talajokat hasznosítsák, vagy véderdőket teremtsenek. Szolgálja a kopárfásitás a fürdő­ügyi szempontokat is, mert a ta­lajjavítás mellett a táj szépségét emeli. A kopárterületek legnagyobb része Zalában a Balaton-mentére (a tapolcai és balatonfüredi járás) esik. Különösen a tihanyi félszi­geten fontos a kopárfásitás, amit mutat az, hogy a múlt évben ko- párfásitásra kijelölt 314.4 kát. hold területből 142.8 kát, hold a tihanyi félszigetre esik. Sajnos, a kopárfásitás igen lassan halad. A múlt évben a kijelölt 314 holdból csak 48.9 holdat fásitot- tak és az előző évek kopárfási- tása is összesen csak 123.7 hol­dat tesz ki. A gyenge eredmény oka a mai súlyos pénzügyi viszonyokra ve­zethető vissza. Annak idején, mi­kor a 15 éves kopárfásitási prog­ramúira vonatkozó törvényt meg­hozták, még másfélmillió pengőt irányzott elő évente az állam erre a célra. Különösen az alföldfási- tást tartották fontosnak. Ez folyik most is, de már jóval kisebb tempóban és gyenge a haladás Za­lában is. Az évi másfélmillió he­lyett ma alig fordítanak a kopár- fásitásra évi 100 ezer pengőt, azt a 28 erdőmérnököt pedig, akiket erre a munkára vettek fel, taka­rékossági okokból elbocsátották, így persze nem lehet érdemleges munkát végezni, akármennyire is szeretnék az illetékesek. Csökken az erdők értéke. A rossz gazdasági viszonyok nemcsak az emlitet^bajokat okoz­zák, de csökkentették azt a nem­zeti vagyont is, ami erdeinkben fekszik. A faárak esése, a felhal- mozódótt készletek arra vezettek, hogy az erdők értéke is esett. Át­lagos árát ugyan az erdőknek nagyon is eltérő minősége miatt nehéz meghatározni, de megálla­pítható, hogy, amig a nagy kon­junktúra idején egy kát. hold erdő (talaj és faállomány) nagy általá­nosságán 900—1000 pengőt ért, 1929-ben 800 pengőre, a múlt évben pedig már 600 pengőre esett az erdők ára. Nem csoda tehát, ha a gondoktól az erdő- tulajdonosok sem mentesek. Országos értekezlet. Budapest, április 3. A belügy­miniszter az önkormányzati testü­letek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat-tervezet tár­gyalása céljából 1931. évi április hó 14-én délután fél 5 órára az országház delegációs termébe ér­tekezletet hivott össze. A meghívó mellett három tájékoztató kimuta­tás is van. I. A nagy- és kisköz­ségek vármegyénként részletezett normál és önkormányzati szük­ségleteiről és bevételeiről. II. A községi önkormányzati pótadó­nak, valamint a községekre eső összes pótadótehernek pótadó­százalékokban való megoszlásá­ról. III. A községek jövőben való terheiről és pedig úgy államse­gély nélkül, mint államsegély be­tudásával. (-) A zalai epdők faállománya még ma sem heverte ki a forradalmi idők pusztításait. Lassan halad a kopárfásitás és csökken az erdők értéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom