Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-05 / 77. szám
1931 április 5, 3 ZfUasnegyei Újság tapasztalt háziasszonyai ruhaneműk mosásához előszeretettel használják! SZARVAS SZAPPAN és Asszonydicséret arégbevá!tázfcírósz2f:me?y4íi^^átminden piszkof- felold. 4264 jak ékesíteni. Nem tehetek róla, de az ilyesmit merényletnek tartom a természet romantikus szépségei ellen. De maradjunk közelebb: Kemenesalja egyetlen szépségét, a Ság-hegyet úgy megrongálták, hogy szörnyűség ránézni és alaposan fejbeverték Zalának és a Balatonvidéknek egyik remekét, a Badacsonyt. És nagy kérdés, meddig maradhat meg a nemes kócsagnak egyedüli magyarországi lakóhelye, a Kisbalaton nádasa a maga régi formájában, romantikájában ? Csak minél kevesebb romantika, — mondja a mai siető, tülekedő ember. Változnak az idők : ma ott kell a dolgot kezdeni, ahol azok a naiv régiek végezték. Ez alaposan sikerül is nekik. A deli Romeo hóbortos fanatikusnak tarthatná magát, ha ma körülnézhetne. Micsoda hülyeség volt — gondolná — életét kockáztatva, lengő kötélhángcsón felkuszni szerelmeséhez, mikor azt a maiak sokkal kényelmesebben, fürdőtrikóban a strandon, foxtrottos köny- nyüséggel elérhetik. A jámbor Philemon, mikor titokban gyémántlakodalmát ünnepelte, még mindig szerelmesen csókolta meg hűséges Baucisát. Nem sejthette, hogy a félkegyelmüek közé sorozná őt az opportunizmusban tobzódó felvilágosodott emberek egy- némelyike, aki talán még negyven éve sincs és már harmadik feleségét csalja meg. Jobb, vagy szebb lett-e az élet, mióta kipusztult belőle a romanTöbb mint két éve már, hogy a zalai erdészeti problémákról irtunk. Azóta sok változás volt ezen a téren is, nem érdektelen tehát, ha a zalai erdőügy újabb alakulásáról beszámolunk. A zalai erdőterület jelenleg 214.424 kát. hold, tehát 1928 óta mintegy 3 ezer holdas, egy év alatt pedig 700 holdas csökkenés mutatkozik. A csökkenés aránylag nem nagy, de mégsem hagyható figyelmen kívül. Az okokról, amelyek előidézték, alább szólni fogunk. A kétszázezer holdat meghaladó erdőterület nagy része természetesen továbbra is a hit- bizományok (Az Esterházy hitbí- zományé 40 ezer hold), az egyházi testületek és a közbirtokosságok kezén van. A fakitermelés a zalai erdőkben még mindig nagyarányú, habár két év óta e téren jelentős csökkenés mutatkozik. A háború után az erdőkben hatalmas pusztítás indult meg. Később a kitermelést észszerű korlátok közé szorították, de mivel a konjunktúra uralkodott a gazdasági életben, a kitermelés továbbra is tekintélyes volt. 1929- ben a zalai erdőkben még nagy mennyiségű fát termeltek ki. Közben azonban bekövetkezett a dekonjunktúra, a fakészletek nehezen voltak értékesíthetők, igy 1930-ban már érezhető csökkenés állott be a kitermelésben. A múlt évben 2064 holdon folyt a kitermelés és összesen 279 ezer köbméter fát termeltek ki. A kitermelt fa nagy része tűzifa, mintegy 20 tika? Szebb-e a tél, amióta elhallgatott a csengős szán? mert az autót nem lehet — legalább eddig — szántalpra szerelni. Régen hallottam, hogy az öreg kancellár kocsin ment birtokára. Az erdőn haladtak keresztül. Mikor egy tisztáshoz értek, ott pihent a gyepen Patkó, a hires betyár, a bandájával. Felismerte a kegyelmes urat, felállt, árvalány- hajas kalapját megemelve, tisztelettel teljesen köszönt. Uradalmi tisztek, — ha jól viselkedett, — néha megkínálták egy kis borral, szalonnával és három vármegyének rettegett betyára eszében tartotta ezt az emberséget s tisztességgel köszöntötte a Nagyurat. Micsoda gentleman volt ez a Patkó, a mi világunk kulturált betörőihez és bitangjaihoz képest s hány Ráday Gedeon kellene, hogy a mai gonoszokat derék pandúrjaival összefogássá! Patkó a maga betyár mivoltában önmagát kiközösítette az emberi társadalomból és bevette magát az erdők mélyébe, mint a duvad ; — a maiak közöttünk járnak — néha szmokingosan, autósán és sohasem tudhatjuk, hogy az élet sötét sikátoraiban mikor szúrják későket az oldalunkba. Pusztul a romantika. Mintha azóta a napnak is gyengébb, bágyadtabb- volna a sugara; a virágnak sincs olyan illata; már kevesebb a derült arc; rosszabbak az emberek, mert — boldogtalanabbak. százaléka pedig ipari célokat szolgáló müfa. Zalában most is az EsteJházy herceg Lenti környéki erdeiben, továbbá a nagyka- kapornaki apátság erdejében, a légrádi erdőben és Batthyány gróf novai erdejéhen folyik a legnagyobb kitermelés. Az utóbbi erdőben a Nasici részvénytársaság végzi a kitermelést mintegy 700 holdon. A felsorolt erdőkben folyik a legjelentősebb müfaterme- lés is. Lassan halad az erdősítés. Mint minden gazdasági ágban, az erdészetben is igen fontos az állomány megújítása, vagyis az erdősítés. Sajnos, az erdősítést nem lehet olyan mértékben elvégezni, mint szükséges volna. 1928 ban 2830 kát. hold erdősítése volt elrendelve, de ebből csak 2065 holdon foganatosították a munkálatokat. A múlt évben pedig az előirt 2950 hold helyett csak 2300 holdat sikerült erdősíteni. Az évről-évre beerdősitett terület ugyan mindig több, mint a kivágott erdő, mégis állandóan némi csökkenés mutatkozik a zalai erdőterületben. Ennek oka, hogy még mindig nagy az erdősítési hátralék a háborús időkből. A háborús, de különösen a forradalmi időkben bizony nem folyt okszerű erdőgazdálkodás. Mivel a tüzelő hiány nagy volt, s a fa nagy kereseti lehetőséget jelentett, korlátlanul vágták az erdőket, de a tulajdonosok akkor nem igen hajtották végre a hatóságoknak az erdősítésre vonatkozó intézkedéseit. így növekedett fel a magas hátralék, amelyet csak nehezen lehet behozni. Az erdősítési célokra a zalaegerszegi (pozvai), a nagyrécsei és a zánkai állami csemetekertek bocsátják rendelkezésre a szükséges csemetéket. Ezek nemcsak Zalába, de a szomszédos megyékbe, sőt az alföldfásitás céljaira is adnak ki csemetéket. A három csemetekert, amelyeknek együttes területe 27 kát. hold, a múlt évben 2,482.000 darab facsemetét adott ki. A csemeték között fenyő, akác, tölgy, cser és egyéb fajta fák szerepeltek. Érdekes jelenség, hogy Zalában a bükkerdők lassanként háttérbe szorulnak. A csökkenés oka a magánerdőkben folyó legeltetés, másrészt a bükkösökben fellépett betegség (rákosodás.) A betegség ugyan két év óta némileg alább hagyott, de azért a bükkállomány csökkenése tovább tart. Kevés a kopárfásitás. A tulajdonképeni erdősítésnél gyengébb eredmény mutatkozik a kopárfásitás terén. A kopárfásitás tudvalevőleg azt a célt szolgálja, hogy az egyéb célokra nem alkalmas talajokat hasznosítsák, vagy véderdőket teremtsenek. Szolgálja a kopárfásitás a fürdőügyi szempontokat is, mert a talajjavítás mellett a táj szépségét emeli. A kopárterületek legnagyobb része Zalában a Balaton-mentére (a tapolcai és balatonfüredi járás) esik. Különösen a tihanyi félszigeten fontos a kopárfásitás, amit mutat az, hogy a múlt évben ko- párfásitásra kijelölt 314.4 kát. hold területből 142.8 kát, hold a tihanyi félszigetre esik. Sajnos, a kopárfásitás igen lassan halad. A múlt évben a kijelölt 314 holdból csak 48.9 holdat fásitot- tak és az előző évek kopárfási- tása is összesen csak 123.7 holdat tesz ki. A gyenge eredmény oka a mai súlyos pénzügyi viszonyokra vezethető vissza. Annak idején, mikor a 15 éves kopárfásitási programúira vonatkozó törvényt meghozták, még másfélmillió pengőt irányzott elő évente az állam erre a célra. Különösen az alföldfási- tást tartották fontosnak. Ez folyik most is, de már jóval kisebb tempóban és gyenge a haladás Zalában is. Az évi másfélmillió helyett ma alig fordítanak a kopár- fásitásra évi 100 ezer pengőt, azt a 28 erdőmérnököt pedig, akiket erre a munkára vettek fel, takarékossági okokból elbocsátották, így persze nem lehet érdemleges munkát végezni, akármennyire is szeretnék az illetékesek. Csökken az erdők értéke. A rossz gazdasági viszonyok nemcsak az emlitet^bajokat okozzák, de csökkentették azt a nemzeti vagyont is, ami erdeinkben fekszik. A faárak esése, a felhal- mozódótt készletek arra vezettek, hogy az erdők értéke is esett. Átlagos árát ugyan az erdőknek nagyon is eltérő minősége miatt nehéz meghatározni, de megállapítható, hogy, amig a nagy konjunktúra idején egy kát. hold erdő (talaj és faállomány) nagy általánosságán 900—1000 pengőt ért, 1929-ben 800 pengőre, a múlt évben pedig már 600 pengőre esett az erdők ára. Nem csoda tehát, ha a gondoktól az erdő- tulajdonosok sem mentesek. Országos értekezlet. Budapest, április 3. A belügyminiszter az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat-tervezet tárgyalása céljából 1931. évi április hó 14-én délután fél 5 órára az országház delegációs termébe értekezletet hivott össze. A meghívó mellett három tájékoztató kimutatás is van. I. A nagy- és kisközségek vármegyénként részletezett normál és önkormányzati szükségleteiről és bevételeiről. II. A községi önkormányzati pótadónak, valamint a községekre eső összes pótadótehernek pótadószázalékokban való megoszlásáról. III. A községek jövőben való terheiről és pedig úgy államsegély nélkül, mint államsegély betudásával. (-) A zalai epdők faállománya még ma sem heverte ki a forradalmi idők pusztításait. Lassan halad a kopárfásitás és csökken az erdők értéke.
