Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-06-12 / 131. szám
KiV évfolyam 131. «zám. Ára 12 fillér 1931 junius 12 Péntek. 'al*CS&flV Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. . ».wo/töség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. PO LITIK AI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. E1 ő f 1 z.e t é s i árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengi». Gondolatok a képviselőválasztáshoz. Irta: Kóbor István, kerkaszentmiklósi plébános. I. Ki legyen képviselő? Titkon-nyiltan lázas készülődés van folyamatban a képviselőválasztásra. Jelölttel,kortesekkel megtömött autók tülkölése zavarja a falu csendjét. Fontos ügyben járnak ... De nemcsak nekik, hanem nekünk is fontos ügyünk a képviselőválasztás, mert fenséges, tiszteletreméltó tisztségre választunk képviselőket. Ezrek és ezrek, gazdag és szegény érdekeit az igazságosság alapján képviselni, földi javaikat óvni és boldogulásukat elősegíteni, lelkiismeretben is kötelező törvényeket hozni, ösz- szegezve: a haza sorsának intézésében közelebbről résztvenni, tiszteletet parancsoló, gyönyörű, fenséges hivatás, de egyúttal felelősségteljes is. Ki vállalkozzék tehát képviselőnek? Aki e fenséges tisztségre méltó és alkalmas. A képviselők a haza sorsának intézői. A haza fogalmát a legszebben Kölcsey határozta meg: „E szóban haza, benfoglaltatik az emberi szeretet tárgyainak összessége: oltár, atyáid által Istennek építve; ház, hol az élet első örömeit izleléd; föld, melynek gyümölcse feltáplált; szüleid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, rokonaid, polgártársaid“. A haza fogalmának e remek meghatározása úgy tűnik fel előttünk, mint a tenger mélysége, amelybe búvárként le kell szállanunk és felszínre hoznunk a méltó és alkalmas képviselők tulajdonságainak igaz gyöngyeit: 1. A képviselő elsősorban legyen vallásos: a haza oltár, atyáid által Istennek építve. Szent legyen tehát a képviselő előtt az oltár, az Isten. Az olyan képviselőjelölt, aki nem vallásos, vallásosságát nem mutatja vallási kötelességeinek teljesítésével, az ne vállalkozzék képviselőnek. Annak a munkája meddő, annak munkáján nem lesz Isten áldása. A haza ügyét előbbre nem viszi. „Ha az Ur nem építi a házat, hiába munkálkodnak, kik azt épitik; ha az Ur nem őrzi a várost, hiába vigyáz, aki azt őrzi“. Aki Istennel szemben nem teljesiti kötelességeit, az polgártársaival szemben sem fogja teljesíteni. Csak vallásos képviselő tudja értékelni a vallás erkölcsne- mesitő munkáját s tőle telhetőleg támogatja is mindazt, ami a vallással szoros érintkezésben van. Aki Isten törvényeit nem tiszteli, az nem méltó és nem alkalmas arra, hogy nekünk lelkiismeretünkben is kötelező törvényeket alkosson. 2. A képviselőnek második tulajdonsága, hogy becsülje a ma- gánvagyont, tegyen különbséget „az enyém és tiéd“ között. A haza ház, hol az élet első örömeit izleléd; föld, melynek gyümölcse feltáplált“. A képviselőnek kötelessége védeni házunkat földünket. A múlt bebizonyította, hogy a szociáldemokrácia folyománya a kommunizmus, amely a magán tulajdonjogot el nem ismeri, azért Kölcsey szavaira támaszkodva szociáldemokrata, kommunista az országházban helyet nem foglalhat. 3. A képviselőnek harmadik tulajdonsága legyen, hogy becsülje meg családját, védje kisebb otthonát, felbonthatatlan kötelékkel fűződjék köztük szorosra a kapocs. „A haza szüleid, hitvesed, gyermekeid“. Legyen meg a képviselőben az igazi Krisztusi érzék az elaggott szülőkkel, általában az önmagukkal tehetetlennekkel szemben; védje őket öreg napjaikban szociális intézmények létesítésével. Védje hitvesét, gyermekeit, küzdjön a polgári házasság eltörlése, vagy legalább is módosítása érdekében. Mióta érvénybe lépett a polgári házasság, hány elhagyott hitves, hány megtagadott gyermek Keszthelyen még mindig nem értik, miért állított az egységespárt Reischl Richárdnak elllenjeloltet. A választók csak Reischit akapják. A vármegyének egyetlen kerületében sem tapasztalható olyan nagy arányú választási mozgalom, mint a keszthelyiben, holott itt valóban sima választásra lett volna kilátás. A szenvedélyek fellángolásának oka azonban nem a népben keresendő. Helytelenül informálták a kormányt, magát, a helyben lakó Festetics herceget is és ennek az információnak következménye az a harc, amely már folyamatban van s amely egyre erősbödik. Sem Keszthely városának, sem kerületének nem voltak és nincsenek olyan különleges érdekei, amelyek indokolttá tették volna a helyi jelölt ellen indított ha:cot. Reischl úgy a kerületnek, mint a hozzá forduló minden egyes polgárnak ügyeiben-bajaiban á legnagyobb odaadással és készséggel járt el és fáradozásait mindenben siker is koronázta. Mert ő mindig csak a jogos érdekek szolgálatában állott, azért dicsekedhetett is mindig eredménnyel. Nem is azért akadtak ellenjelöltjei, mintha képviselői kötelességeit elhanyagolta volna. Más, teljesen érthetetlen érdekek hozták Keszthelyre Rakovszky Ivánt. A tizenhaíodfélezer választó közül félezer sem ismerte őt; a választóknak 99 százaléka tehát semmit, de semmit nem remél, nem vár tőle. A választó közönség csak csudálkozik, kinek és miért jutott eszébe az, hogy Reischit, aki 12 éven át valóban a legnagyobb odaadással, időt, fáradtságot nem kímélten dolgozott a kerület érdekében, — ezt a Reischit most egyszerűen ki kell tessékelni saját otthonából s helyébe egy teljesen ismeretlent kell ültetni ? ! Nem is lát ebben a küzdelemben senki sem elvi harcot. Reischl Richárd, mint a kerületnek szülötte, ismeri a kerület lakósságának viszonyait és ismeri a bajok gyógyításának módjait. Igazán elhibázott gondolat volt tehát vele szemben egységespárti jelöltet állítani, mikor tudott dolog az is, hogy Reischl szókimondó ember, — az bizonyos —, de nem mindenáron eílenzékieskedő. Erőltetett dolog volt tehát Rakovszkynak idehozatala, csak azért, hogy mandátumot nyerjen, mert itt — mint fentebb említettük, — még félezer embernek sem keli. A harcot, melyre szükség egyáltalában nem volt, nem Reischl, nem a nép idézte föl s akik fölidézték, igen rossz szolgálatot tettek a — kormánynak. Reischl Richárd különben szerdán Zalavárott és Égenföldön, ma Felsőpáhokon, Szentgyörgy- váron és Hévizszentandráson tartotta meg programmbeszédét s mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadták őt választói. Pénteken Sármelléken, Egregyen és Alsópá- hokon, szombaton Gyenesdíáson, Balatongyörökön és Vonyarcvashegyen, vasárnap a Tapolca körüli községekben, hétfőn pedig Zalaapátiban, Bókaházán és Zala- csányban keresi föl választóit. Keszthelyen minden valószínűség szerint csak 21-én szólhat választóihoz, mert akkor számíthat Gaál Gasztonra, akinek pártjához nem tartozik ugyan, de aki szives készséggel ajánlotta föl segítségét azzal az erővel szemben, amit Reischl ellen mozgósítottak. A veszprémi eset. Veszprémben megbukott a főispán. Áldozata lett a magavélt kurucságának. Jött helyébe uj: Kenessey Pongrác főbíró személyében. Az eset érdekessége az, hogy pont a választás küszöbért nemkatolikusfőispánt neveztetett ki a kormány az ősi püspöki székvárosba. A vármegye 'pedig úgy fest a „felekezetű kimutatásban, hogy 67,5 százalék a róm. kát., 29.2 százalék a protestáns lakosság. De hát a felekezeti béke arra •int, hogy a több a kisebb. A türelmetlen katolikusok azonban szépen installálták az uj főispánt. Az örökös főispán, a veszprémi püspök tartotta a Veni Sancte-t. Kilobogózták a veszprémi vár házait. Kenessey Pong- rácot háromszor vállra emelték a vármegyén stb. Báró Fiáth Pál v. b. t. t., 57 éve törv. hat. biz. tag, a törvény- hatóság nesztora beszédében a tradíciót ajánlotta az uj főispán figyelmébe. Aztán igy folytatta*: „Sajnos, a tradíció egy összefogó láncszemét összetörték, meri ez ősi vármegye főispáni székében Szent István apostoli királyunk óta nem ült más, mint csak katolikus főispán. A veszprémi megyéspüspök e vármegyének örökös főispánja s a többi főispánjai is mindig katolikusok voltak.“ így az öregek. Az ifjabb nemzedéknek már nem fáj mindez ; ha fáj, hallgat közönyből, opportunizmusból. Vitéz János, Beriszló Péter, Ujlaky Lajos, Sennyei István, Lippay György, Szelepesé- nyi György, Széchenyi Pál, Esz- terházy Imre, Acsády Adám, Biró Márton püspök-főispán katafalkja felett megváltozott az idők járása. Eszelősként fogták volna le azt, aki csak 20—30 évvel előbb is ezt jövendölte volna. * Amikor az egységespárt ilyen helyzetbe hozza az ősi Veszprémet, csudálatos, hogy a protestáns lelkészi kar csapatostól hagyja ott az egységespártot és átevez az agrárpártba. Tildy, Mohácsi, boldogsága zúzódott szét! Pedig ők is a hazának egy része! 4. A képviselőben legyen meg a közjó, a munka, a kötelesség szeretete. „A haza barátaid, rokonaid, polgártársaid“. A képviselő tehát ne önzésből, ne hiúságból, ne előre törtetésből, kapaszkodásból, hanem mások földi javainak előmozdításból vállaljon képviselőséget. A képviselőség ne legyen neki cim, hanem komoly munkavállalás, amely megerőltetéssel, fáradsággal, sőt szenvedéssel jár. A képviselői komoly munkához pedig rátermettség, megfelelő értelmi képzettség, tudás, szakava- tottság kell. Hazaszeretetét önzetlen becsületes munkával mutassa meg, megvesztegethetlen becsületességgel űzze távol a haszonlesés szellemét. Amikor barátaiért, rokonaiért, polgártársaiért dolgozik, emelkedjék felül az emberi gyarlóságokon: érdemtelen rokont ne helyezzen előbbre az érdemes, ismeretlen polgártársnál. A törvénytelen protekciót vesse meg, ne legyen egyesek jogtalan kéréseinek „kijárója“. Azokra a képviselőkre, akikben megvan a négy fenti kellék, bát- rr> ~ bízhatjuk a haza sorsát.
