Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-05-02 / 99. szám

XIII. évfolyam 99. aaám. Apa 12 fillér 1931 május 2 Péntek. 7*1 » Főtiszt • usxtó ütnaU Goszto^' u z,a\acsinV GYEI ÚJSÁG-wiüS szerkesztő: HERBOLY FERENC. 54 _.hivatal: .n enyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Május I. A mai napon, az esztendő leg­szebb hónapjának első napján ki­aludt a kazán szivéből a láng. A lendítő kerekek ütemét elnyelte a csend. A munka hadserege ki­áradt az utcára, a zöldbe, a sza­badba. Tüdejét túlfeszítette édes, balzsamos levegővel. Szemeit meg- fiirösztötte a kék ég bársonyán és a rét zöld selymén. A lelkét teleszivta illattal, napsugárral, sza­badsággal . .. A lelkét ? De hiszen a mun­kásnak (értjük természetesen a marxista elvekkel töltekezőt aki­nek május 1. az ünnepe), nincs lelke. Öröm, boldogság, ujongás — a természet jámbor csalódása. Akarat, szépség, szabadság — önáltatás. Nincs más a világon, mint erő és anyag. Forog a vi­lág, ez az irdatlan gépezet. Vele forgunk mi, törékeny embergépek s ha lejárt a rugó, lomtárba kerü­lünk. Hit, lélek, örökkévalóság, vallás, erkölcs, Isten: mese, amit a kizsákmányolók találtak ki, hogy annak ópiumával a munkásokat el­altatva, ők szabadon élhessék vi­lágukat. Nem kell lélek, nem kell túlvilág. Ez a fogható, harapható, élvezhető világ kell. A többi a munkás nem törődik. (így a marxista hadsereg.) Nincs lélek? Nincs szabadság ? Mi mozdítja meg akkor a munka hadseregét május elsején ? Miért épen az élet fakadását, rügyek bontakozását, bimbók pattanását érzi a munkás az ő ünnepének? Miért a szine az életnek, a feltá­madásnak a vörös szín ép úgy, mint a tűznek, a vérnek, a forra­dalomnak ? Miért örökölte a mun­kásmozgalom a francia forrada­lom jelszavait: szabadság, egyen­lőség, testvériség ? Hiszen mate- rialisztikus, gépies világban ezek­nek a szavaknak semmi értelmük ! Miért küzd a munkás a kapitaliz­mus elnyomása ellen, mikor ter­mészeti törvény, hogy az erősebb elnyomja a gyengébbet? Miért háborodik föl a munkás az ő nyomorúságán, mikor szembeál­lítja a gazdagok pazarlásával, fitogtatásával és élvezeteivel ? Mi­ért mondja és érzi, hogy ez nem igazság ?;Miért hisz a marxizmus­ban és miért dolgozik a jövőért ? Hiszen az a jövő őt nem érdekli, azt ő személyesen úgy sem éri meg, a siron túl pedig — sze­rinte — nincs semmi. Ki nem látja itt a szörnyű ellentmondást ? Szent joga a mun­kásnak a jobblétéért, az emberi megélhetésért, személye és mun­kája megbecsüléséért küzdeni. Ez a küzdelem nem csak a munkás ügye, hanem az egész emberiségé, mert vele és általa halad az em­beriség a tökéletesedés felé. De miért küzd a marxizmus a magán- tulajdon ellen, mikor a munkás magántulajdona mellett kellene küzdenie? Miért harcol a kapita­lizmussal vállvetve egyéni ter­melés ellen ? Hiszen akkor ez a harc nem a kapitalizmus ellen folyik, hanem mellette. Akkor Marx kollektiv termelése volta-, képen a legszélsőségesebb kapi­talizmus, amely a tőkét, munkát, államot, társadalmat egyetlen, ir­tózatos hatalommá teszi. Hová menekszik akkor a munkás az el­nyomás, a kizsákmányolás ellen ? És, hogy ez, a minden képzeletet meghaladó kizsákmányolás a kom­munizmusban meg is valósul, azt Oroszországban látjuk. Mi más az orosz dumping, mint az orosz munkás kizsákmányolása azzal, hogy az általa termelt árukat más országokban potom pénzért piacra dobják. Ha a kommunizmus szo­ciális rendszer volna, akkor az orosz munkást kellene ezekkel a cikkekkel elárasztania. Miért szün­tet meg a bolsevizmus minden lelkiismereti és tudományos sza badságot, hitet, erkölcsöt, vallást ? Miért küzd fanatikus dühhel az Isten ellen ? Úgy látszik, igazuk van azoknak, akik szerint Marx nem a szociálizmusnak, hanem a kapitalizmusnak törvényhozója. Hogy Istent, hazát, szabadságot azért akar kiirtani a világból, mert veleszületett és beidegzett kapitalista gondolkozásának útjá­ban áll. Hova mennek május elsején a munkásmilliók ? Miért örülnek, miért bíznak, miért lelkesednek ? Miért nem hisznek a hitben és miért hisznek abban a hitben, mely a mát prédikálja, de ezt a mát a beláthatatlan jövőbe tolja ki? És meddig hisznek benne ? A magyai* telefon félszázados Jubileuma. Zalaegerszeg az előfizetők száma szerint több, népesebb várost előz meg. A m. kir. posta most ünnepli a magyar telefon fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból a „Magyar Posta“ cimü szakfolyóirat ünnepi számot adott ki, amely részletesen ismer­teti a magyar telefon történetét és a távbeszélőszolgálat mai hely­zetét. A hatalmas kötethez Búd kereskedelmi miniszter irt előszót. Az előszó után Szalay Gábor báró elnökigazgató cikke követ­kezik, majd egymásután követ­keznek az érdekesebbnél-érdeke- sebb cikkek. Beszámol a kötet a magyar telefonszolgálat megszün­tetéséről és a Puskás testvérek­ről, mint a távbeszélő úttörőiről. Részletes ismertetést találunk a telefon fokozatos fejlődéséről és a jelenlegi távbeszélő szolgálat­ról. Kitűnik a cikkekből, hogy a magyar távbeszélő ötven év alatt hatalmas fejlődésen ment keresz­tül és ma — főleg a fővárosban — olyan modern berendezések vannak, amelyek egyranguak a nagy külföldi államok telefonjá­val, sőt némely tekintetben felül­múlják azt. Kitűnik a könyvből, — amit kevesen tudnak — hogy Magyarországról 35 állammal le­het beszélni, köztük hét amerikai állammal. A Magyarországgal való távbeszélő forgalomba bevont or­szágok között szerepel Ausztrália és India, de telefonon lehet be­szélni öt óceánjáró hajóval is. Foglalkozik a könyv a távbe­szélő forgalomnak vidékenként való fejlődésével is. Mint érde­kességet megemlítjük, hogy Zala­egerszeg tizenkilencedik helyen áll a legtöbb előfizetővel rendel­kező városok sorában. Zalaegerszeg tehát meg­előzi a jóval népesebb városokat, mint Makó, Szekszárd, Veszprém, stb. [ Nagykanizsa a tízenket­1 tedik helyen áll 490 előfi­zetőjével. Zalaegerszegen a kimutatás szerint 261 előfizető van. A posta a félszázados évfor­dulót méltó keretek között ün­nepli meg. A jubileum alkalmá­ból a posta vezérigazgatóság egy művészi kivitelű távbeszélő ké­szüléket nyújt át a kormányzó­nak, a miniszterelnöknek és a ke­reskedelmi miniszternek. Május 2-án Szalay Gábor postavezér­igazgató a rádióban tart előadást az ötvenéves postáról. Május 3-án a vezérigazgató átadja a kereske­delmi miniszter emléklapját azok­nak a postásoknak, akik harminc év óta működnek a postánál. Ugyancsak május 3-án megko­szorúzzák a Puskás testvérek sír­ját a Kerepesi temetőben. Május 4-én leleplezik azt az emléktáb­lát, amelyet a Mária Terézia-tér 17. számú épület utcai homlok­zatán helyeztek el. Ez alkalommal a kereskedelmi miniszter mond ünnepi beszédet. Titulescu nem kép­viseli többé Romániát nemzetközi értekez­leteken. Páris, május 1. Egyik távirati ügynökség jelentése szerint Titu­lescu Bukarestből jövet holnap Párisba érkezik, ahol néhány na­pot tölt, mielőtt ismét átveszi a Londoni követség vezetését. Azt hiszik, hogy Titulescu nem kép­viseli többé Romániát sem a nép- szövetségi üléseken, sem más nemzetközi értekezleteken. Árpádházi hercegnő a világhistóriában. Európai méreteken túlnőtt kere­tek között ünnepelte meg a ma­gyar nemzet Szent István fiának, Szent Imre hercegnek kiiencszáz- éves jubileumát. Ki vonhatná két­ségbe, hogy az ünnepségen ke­resztül beírtuk nevünket a népek leikébe s hogy a rokontalan ma­gyar nemzet ezen az ünnepen át lelki rokonságba került a világ katolicizmusával ? Most egy másik nagy ünnepségre készül a katoli­kus világ. Magyarországi Szent Erzsébet halálának hétszázéves évfordulóját fogja ünnepelni. Szük­ségünk van arra, hogy a világ minél jobban megismerjen ben­nünket s szükségünk van arra, hogy történelmi értékeink révén minél több tisztelőt szerezzünk az ezeréves magyar honnak. Árpád­házi Szent Érzsébet ünnepe ilyen alkalom a mi részünkre. A brüsszeli székesegyház levél­tárában történt kutatás közben az egész katolikus egyházat s külö­nösen a magyarságot egészen kö­zelről érintő fölfedezésre jutottak. Ugyanis le Fevre kanonok a temp­lom ereklyéi között megtalálta Magyarországi Szent Erzsébet koponyáját. Alapos tudományos vizsgálat állapította meg, hogy a koponya az Arpádház törzsökéből fakadt magyar szenté, akit Thü- ringiaiainak is neveztek. Törté­nelmi adatok szólnak arról, hogy az ereklye hogyan került Brüsz- szelbe. Erzsébet, II. Endre király és Gertrud leánya Mahrburgban halt meg 1231. november 19-én s ott is temették el. Sógora, Kon- rád, thüringiai őrgróf emeltette sírja fölé az Erzsébet-templomot, mely a korabeli gót építőművé­szeinek a legszebb és legnevesebb alkotása. Magyarhoni Szent Erzsébet alakját már életében vonzó legen­dák szőtték körül. 1207-ben a pozsonyi várban született s atyja Lajos, thüringiai őrgrófhoz adta feleségül. Fényes követséggel, magyar dajkáival küldötte a gyer­mekleányt Thüringiába. A gyer­mekben ott már korán kifejlett rajongó vallásossága. A házassá­got 14 éves korában Eisenachban meg is kötötték. A fiatal hercegnő házasságában is megóvta aszkéta szokásait, gyöngéden szerető fér­jét is szigorúbb életmódra bírta, de hü feleség volt, s őt gyermek­kel ajándékozta meg Lajos őr- grófot. Boldogságuk 20 éves ko­ráig tartott, amikor férje II. Fri­gyes császár seregével a Szent­földre indulva Otraníóban meg­halt. Ezután fordult Erzsébet sorsa oíyképen, hogy egészen a vallá­sos lelkiélet kötelmeinek szentelte magát. Sógora gyermekeivel együtt elűzte s mikor visszatérhettek volna, ő egy mahrburgi kis pa­rasztházban húzódott meg. Kór-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom