Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-03 / 76. szám

XIV. évfolyam 76. •xém. Ara 12 fillér 1931 április 3 Péntek. »»lirífiYH ÜJS46 P5^\szt. GoSZton^ Xa\acsánv szerkesztő: HERBOLY FERENC. 54 —wyi-ier4. Telefon: 128. szám. szerkesztő: HERBOLY FERENC. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7-20 pengő. Megfeszítették. Tekintetünk a Golgota felé irá­nyul, hol a világ legnagyobb drá­mája játszódott le, amikor meg­feszítették az Igazságot. Fölvo­nultatták ellene a pokolnak min­den erőit, megcsufolták, megpök- dösték, kegyetlenül megkinozták és végre, bűneiknek mintegy diadalaként keresztre feszítették. A gyalázat fáján halt meg Krisz­tus, az isteni Üdvözítő, a meg­testesült igazság. És a gyalázat fájából a megdicsőülésnek fája, a győzelemnek, a megbecsültetés- nek jele lett. Mert: a meggyalá­zott és halálra kinzott Igazság győzedelmeskedett még a halálon is, amikor harmadnapon saját ere­jéből föltámadott. A bűneiben elmerült emberiség hányszor csúfolja meg, hányszor feszíti keresztre ma is az igazsá­got ! Hiszen még a legigazabb is hétszer botlik napjában. És ezek a botlások mindmegannyi bűnök, mindmegannyi megcsúfolásai az igazságnak. Az emberiség azon­ban egyre csak hangoztatja az igazságot, de fél annak erejétől és azért igyekszik erőtleniteni, megsemmisíteni azt, bár tudja, hogy a gonoszság, álnokság nem lehet úrrá mindörökre, hogy egy­szer mégis csak győzedelmeske­dik az igazság. Hol van a mi igazságunk. — a magyaroké? Hová tűnt az el? Gyalázatot vet­tek rajta ellenségeink, szigorú rendelkezésekkel elzárt kriptába helyezték s bejáratához állig fegy­verbe öltöztetett százezreket állí­tottak. Azután nyugodtan tértek pihenőre, mint Krisztus hóhérai, abban a biztos tudatban, hogy most már örökre vége. Volt, — nincs. A világnak minden kínjait, gyötrelmeit el kellett szenved­nünk nekünk is. Tizenkét évi ke­serves megpróbáltatások szere­pette szinte úgy látszott, hogy a mi igazságunknak — vége. Olyan követ hengeritettek sírunk elé, hogy azt onnan elmozdítani nem tudjuk ; az őrséget megerősítették a sírbolt bejáratánál. De remé­nyünket nem vesztettük. Nem le­het, hogy az igazság meghaljon, hogy fölötte mindörökre a go­noszság legyen az ur. És bár még ott fekszik igazunk a sir mélyén, már mozdul a nagy kő, a holt­testbe visszatér az élet és egy­szer csak a mi igazunk is kikel sírjából, hogy hirdesse erejét és dicsőségét. Az igazságot meggya­lázhatják, megpökdöshetik, sírba zárhatják, de meg nem ölhetik. Kitör az a legerősebben elzárt sír­ból is és életet kér. És ma beis­merik már azok is, akik eltemet­ték igazunkat, hogy, az életet kí­sérelték megölni. Ám a halálra- itélt nemzeteknek egyetlen meg­mozdulására megreszkedt a po­roszlók fegyveres keze. Össze­súgnak, fenyegetőznek, megtorlást emlegetnek és uj zárópecséttel akarjak leszorítani a sírboltok el­mozdult záróköveit. És mégis hiába minden. Az élet elindult a Golgotáról. . . Bécs- ből, Berlinből, Budapestről, hogy husvét reggelen föltámadjon. Teljék be lelkünk ma, Nagy­pénteken annak a szent csudá­nak reménységével, hogy: föltá­madunk. Ne fájjon mostoha sor­sunk ütése, ne érezzük sivár éle­tünk szúró töviskoszoruját, ne gyötörjön az éhség, a nélkülözés, hisz jön az élet szent husvétja és feltámadunk! andrás, valamint Zalaköszvényes és Felsőpáhok községek egyesí­tési ügyével foglalkozott. Mivel a községek ellenzik az egyesítést, javasolja a kisgyülés a belügymi­niszternek, hogy hagyja meg a községeket különállásukban. Pusztamagyaród község a te­lekkönyvi eljárásra 800 pengőt szavazott meg. A kisgyülés nem hagyta jóvá a határozatot, mivel a községnek amúgy is magas a pótadója. A gutorföldi körjegyző­ség községeinek határozatától, amelyben az éjjeli őröknek fize­tést szavaztak meg, ugyanilyen megokolássaí tagadták meg a jó­váhagyást. Badacsonytomaj köz­séget arra utasította a kisgyülés, hogy gondoskodjék a jegyzői iro­Félórás illést tartott a vármegye Zalavármegye kisgyülése ma délelőtt tartotta Bődy Zoltán alis­pán elnökletével áprilisi ülését, amely iránt mérsékelt érdeklődés nyilvánult meg. A kisgyülés gyors egymásutánban tárgyalta le az ügyeket és az ülés fél óra alatt befejeződött. A fontosabb ügyek a következők voltak: Bezeréd község elhatározta, hogy Zalaegerszeg városától meg­vásárol egy fecskendőt 1500 pen­gőért. i-, kisgyülés a határozatot, mivel a vétel előnyös, jóváhagyta. Ezután a kisgyülés több zalaeger­szegi határozatot hagyott jóvá, köztük a Baross-ligeti kórház el­számolását, a laktanyai ingatla­nok kisajátítására és a templomi orgonanyomó fizetésének feleme­lésére vonatkozó határozatokat. Elhatározták, hogy a hatósági ál­latorvosok részére 28 példányban megrendelik a vármegyei szabály­rendeletek gyűjteményét. Nagykanizsa város még régeb­ben elbocsátotta Csányi Elek vá­rosi végrehajtót és nyugdijat nem állapított meg részére, mivel sik­kasztásért büntetve volt. Később a végrehajtó ujrafelvételi kérelmet nyújtott be a városhoz, kérve nyugdijának megszavazását. A város csak 20 pengős kegydijat szavazott meg, ami ellen a vég­rehajtó felebbezést adott be. A kisgyülés a felebbezést, mint el­késettet, elutasította. Lendvadedes község iskolaépí­tést határozott el. A kisgyülés az építést elvileg jóváhagyta, de uta­sította a községet, hogy az állam­segély ismerete és a telektulajdo­nossal való megállapodás után hozzon uj határozatot. Megsemmisítette a kisgyülés a monostorapátii tisztujitást és uj választást rendelt el, mivel a most tartott választáson nem az alis- páni kiküldött elnökölt. Díszei községben egy virilis képviselőtestületi tag meghatal­mazta képviseletével May Mátyás elbocsátott diszeli körjegyzőt és a megbízást a főszolgabíró tudomá­sul vette. A főbíró végzése ellen a jelenlegi diszeli jegyző felebbe­zést adott be. A kisgyülés jóvá­hagyta a főbíró határozatát, mert nincs olyan törvényes intézkedés, amely az elbocsátott jegyzőnek lehetetlenné tenné, hogy a képvi­selőtestületben helyet foglalhasson. Községegyesitési ügyek. A kisgyülés ezután Égenföld és Sármellék, Egregy és Hévizszent­da megfelelő elhelyezéséről, mivel a jelenlegi helyiség nem jó, a kulturházban pedig nem helyez­hető el az iroda. Sümeg község képviselőtestü­lete kisebb-nagyobb jutalmakat szavazott meg a főjegyzőnek, a községi bírónak és az erdőgond­noknak. A határozat ellen Svas- tics Géza és társai felebbezést nyújtottak be. A kisgyülés meg­állapította, hogy a törvény értel­mében a jutalom nem haladhatja meg az egyhavi fizetés mértékét, ezért a jegyzőnek csak 270, a bírónak csak 200 pengő jutalmat engedélyezett. Az erdőgondnok 60 pengős jutalmát nem hagyta jóvá, mivel vizsgálat folyik el­lene. Az alsódörgicsei körjegyzőség al­kalmazottainak jutalmát nem hagyta jóvá a kisgyülés, mivel a közsé­gek pótadója igen magas. Hoz­zájárultak Ukk község határoza­tához, amely szerint a község előnyösebb kölcsönre konvertálja eddigi kölcsönét. Végül a kisgyülés Fürst Béla dr. Zalaegerszeg-vidéki körorvos­nak junius 25-ig szabadságot en­gedélyezett, egyben a közgyűlés­nek a körorvos nyugdíjazását ja­vasolja ettől az időponttól kezdve. Kutatások ivóvíz, hőviz és ásványvíz után a Balaton vidékén. Dr. Lóczy egyet. ny. r. tanár „A tihanyi hidrológiai kutatások eredményei, különös tekintettel a somogyi Balatonpart vízellátására“, címen a Balatoni szövetség most tartott közgyűlésén előadást tartott, amelyben beszámolt a Tihanyban két alkalommal végzett hidrológiai kutatásairól. Elsőizben a „Tihany Balatonfürdő és Gyógytelep r. t.“ felszólítására Tihany keleti part­jait kutatta át, ahol javaslatára a nevezett fürdő r. t. megépítette az u. n. kikötői kutat és az abból táplálkozó vízmüvet, amely ezidő- szerint is egészséges jó ivóvízzel ellátja Tihany községet, az Apát­ságot, a Biológiai intézetet, Sport­szállót, és a főhercegi kastélyt. Ez a kikötői kút a pontusi réte­geknek az un. kecskekörmös ho­mokszintjéből termeli a vizét, amely itt a Balaton vizszinében települ és kitűnő természetes víz­szűrőt alkot, úgy, hogy a Balaton vizszine által egyensúlyban tartott természetes rétegvizíartó bőséges kristálytiszta jó vizet szolgáltat. A múlt esztendőben Lóczy La­jos a kultuszminisztérium megbí­zásából a Tihany déli részén ku­tatott viz után, amely ugyancsak kitűnő eredménnyel járt. A Ha­lászháznál fúrt 65 m-es kút 12 m-es állandó depressziónál napi 130 m3 vizet képes szolgáltatni úgy, hogy egymástól 40-50 m-nyi távolságban megfúrt 4-5 kút ak­nából szükség esetén napi 350— 450 m3 vizet lehetne a kutak je­lentősebb fárasztása nélkül ter­melni. A halászházi fúrt kút vize Rigler professzor vizsgálata szerint teljesen baktériummentes. Vegyi összetételét illetőleg is megfelel a jó ivóviz követelményeinek. A tihanyi hidrológiai tapaszta­latok szerint kellő mennyiségű, jól szűrt ivóviz mindazokon a he­lyeken található, ahol a Balaton vizszine alatt települő pontusi ré­tegek nagyobb vastagságú és ki- terjedtebb homoklencséket tartal­maznak, melyek nincsenek túl vas- tag agyag horizontok által a fel­szín felé lezárva. Lóczy szerint a jó ivóvizet ugyancsak nélkülöző somogyi balatoni fürdők vízellá­tása céljából ajánlatos volna a tihanyi kutatásokhoz hasonló mó­don a vizkutatásokat a somogyi balatonpartokra is kiterjeszteni. A lencsés kifejlődésü alsópontusi képződmények beható kutatása sekély kézifurások utján, szeren­csés esetben valószínűleg több nagyobb víztartó-homoklencse ki­nyomozására fog vezetni, minek folytán, főként előreláthatólag a somogyi magas partok mentén, több helyütt az ivóviz kérdés szerény költséggel kielégítő módon megoldható lesz anélkül, hogy milliókat igénylő zalai távvezeté­keket vagy mély fúrásokat kellene készíteni. Az indítványok során elfogad­ták dr. Pávai Vájná Ferenc, fő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom