Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-26 / 94. szám

XIV. évfolyam 94. szám! 1931 április 26 Vasárnap Ára 16 fillér " 54 Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Csalogat már bennünket a csehek külügy­minisztere. Kössünk gazdasági barátságot, mert, — mint mondja — a szerződésnélküli állapot csak árt Csehországnak is, meg Ma­gyarországnak is. Hogy Csehor­szágnak kárára van ez az állapot, azt a saját bőrén tapasztalja Be­nes népe és ezért érthető is a csalogatás; de, hogy miért fáj neki a mi fejünk, az valóban ért­hetetlen. No, dehát úgy kell be­állítani a világ előtt a dolgot, minthogyha mi is nagyon óhajta­nok a szerződéses viszonyt, amely­től létünk függ. Pedig ez nagy tévedés. Mi jóviszonyt akarunk a szomszéddal: ez igaz. Ben­nünket a szerződésnélküli állapot veszedelemmel nem fenyeget, mig Csehországot hajszálgyökereiben támadja meg, mint a fillokszéra a szőlőt. Azt is mondja Benes, hogy ha gazdasági összeköttetésbe lépünk Csehországgal, akkor a politikai ellentétek elsimítása is könnyeb­ben megy. Ideértünk tehát. Ed­dig ilyen kijelentést még nem tett a cseh külügyminiszter. Velünk politikai kérdéseket tárgyalni ? — ó, ezt a nagy csehszlovák dicső­ség nem engedhette volna! Hja, megismétlődik a világtörténelem: valamikor Ottokár is kereste a magyarok barátságát Habsburgi Rudolf ellen... Benes szives invitálása mást is juttat eszünkbe. Amikor a csehek uralma alá került magyar iskolák számára az első földrajzi könyve­ket megírták, azokból véletlenül kifelejtették — Magyarországot. Európa politikai beosztásánál sor­számmal látták el az egyes álla­mokat és ebből a sorozatból hi­ányzott Magyarország. Mi tehát a csehek előtt akkoriban nem lé­teztünk. De akkor is Benes volt a külügyminiszter, aki minden bizonnyal számontartotta akkor is a világ összes államait. És saját­ságos, — a külgyminiszter nyil­vántartásával ellentétben az isko­láknak tudniok sem volt szabad, hogy ezen a világon Magyaror­szág is van. S mit tesz Isten? Most Benes ur azt az országot invitálja tár­gyalni a saját országa jólétének biztosítása érdekében, amelyet kormánya tizenegy esztendővel ezelőtt kitörölt a földrajzi köny­vekből, amely tehát egyszerűen — nem létezett. Azóta azonban megtanulta Benes, hogy egy nép­nek, egy országnak eltörléséhez nem elegendő erő egy olyan tár­saság, mely esküszegőkből, haza­árulókból, hazugokból, rágalmak­ból rekrutálódott, sőt azt is meg­tanulta, hogy az ilyen „honala- pitás“ csak egy kis operett, mely­nek hősei a végén nevetség tár­ágyai lesznek. Igen, mindezeknek tudatában egy idő óta olyan . csendes és most — velünk szem­ben — olyan mézes-mázos. Mi szívesen leülünk a csehek­kel tárgyalni, de azt meg kell velők érttetni, hogy a gazdasági kérdések után következnek a po­litikai kérdések, de nem holmi aprólékos dolgokról. Nekünk jo­gos követelni valónk van a cse­hiektől, amiből nem engedünk egy szemernyit sem. Nem tréfálko- zuuk, nem játszunk. Amit Bethlen Jellemző közéleti esete van Gerse vasmegyei községnek. Az eset nemcsak Gerséé, hanem a dunántúli községek sorsa. Gerse 1930-ban elhatározta, hogy köz­ségi iskolát épit. Építeni akart, mert szüksége volt rá és mert szorították rá. Van azonban egy csúnya hibája az iskolaépítésnek: pénzbe kerül, amitől viszont a belügyi kormány­zat „megóvja és megmenti“ a községeket. No most légy okos Domokos! Buridán szamaraként igazodjál el a kulturfölény, és a községi háztartás egyensúlya közt. Az iskolára spóroltak korább­ról 20000 pengőt. De az árlejtés­nek megint az a rossz tulajdon­sága van, hogy lejtéssel is emeli a kiadásokat. A többletet pótadó­ban vetették ki, ami 212 %-ra rúgott. A költségvetést a várme­gye nem hagyta jóvá, hanem leszállította 62 %-ra. így aztán az időközben a vármegye enge­délyével a vármegye árvaszékétől felvett 11000 pengő részleteit nem tudta fizetni. Erre ugyanazon vármegye árvaszéke beperelte Gerse községet. London, ápr. 25. A Manchester Guardian párisi levelezője azt hiszi, hogy a franciák és csehek igyekeznek Genfben a német— Osztrák vámunió jogi megvitatá­sát elgáncsolni, mert félnek, hogy akár a hágai nemzetközi bíróság, akár más jogi fórum a németek­nek és osztrákoknak adna igazat. Mikor Titulescu legutóbb átuta­zott Párison, kijelentette, hogy Romániának érdeke a vámunió­hoz való csatlakozás. Jugoszlávia, Lengyelország és a balti államok is hajlandók a csatlakozásra. így Franciaország és Csehor­szág attól tart, hogy a tervezett vámunió túlsók országra terjed ki, másrészt Briand ellenjavaslata nem lesz nagyértékü, mert való­színűen csak az ipari és agrár­államok közötti vámpreferenciák ajánlására szorítkozik. Bécs, ápr. 25. Jorga oláh mi­miniszterelnök a legközelebb múlt­ban követelményként leszögezett, ahoz tartjuk magunkat a tárgya­lásokon. Igazságot követelünk s ha azt megkapjuk, szóba állunk, tárgyalásokba bocsátkozunk min­denkivel. Máskép nem. A szirén­hangokat meg tudjuk ám külön­böztetni a becsületes emberi han­goktól... A község képviselőtestülete — mi telhetett tőle? — lemondott. * * * Ha hitvallásos iskolát kell épí­teni, fentartani, még cifrább az eset. Hátul a kultuszminiszter a kulturfölényostorral; elül a belügy a háztartási sorompóval. Itt nem is engednek be se községi segélyt, se mást. De ha pénz híján nem fizetik a tanítót, végrehajtatja a plébánost, a két marakodó újjá­építő — belügy és kultusz — közé szorult áldozatot. A magyar faluk átka volt jó ideig az analfabetizmus. Ma a faluk átka az iskolaügy rende­zetlensége, ami csúffá teszi az egyenlő teherviselés eszméjét. Zalaszentgyörgynek drágább a tudomány mint Baknak. Ha for­dítva lenne, kevesebb zúgolódásra lenne ok, mert Bak teherbíróbb, mint Zalaszentgyörgy. * * * A tárcák közé a béke és meg­értés angyala igen elkelne. A két Szom szed vár harcát vívják az uj Káldorok és Sámsonok a réti te­nyéren. Soha ilyen viszony és ér­tetlenség nem volt még a minisz­ter urak közt — a faluk kárára. niszterelnök a Neue Freie Presse tudósítója előtt kijelentette a vám­unióra vonatkozóan, hogy az Európa talpraállását célzó törek­véseket minden oláh kormány örömmel üdvözli, feltéve hogy e törekvések kizáróan e cél érde­kében állanak. Udrzal miniszterelnök lemondását várják. Prága, ápr. 25. A Rozhledy cimü gazdasági lap komoly for­mában ir Udrzal cseh miniszter- elnök távozásának lehetőségéről. A lap szerint a távozás igen ak­tuális kérdéssé vált, főleg English pénzügyminiszter lemondása mi­att. Udrzal esetleg a Skoda mü­vek elnökségét veszi át, utóda pedig a miniszterelnöki székben Viskovsky jelenlegi nemzetvédelmi miniszter lesz. A spanyol forradalom Barcelona, április 25. Az úgy­nevezett szabad szakszervezetek elnökének lakásán robbanó anya­gokat és terhelő okmányokat ta­láltak. Az elnök, mielőtt elfog­hatták volna, eltűnt. A szakszer­vezetek pénztárának helyiségének pénzszekrényében számos fegy­vert találtak. London, április 25. A Times rigai jelentése szerint a kommu­nista internacionálé végrehajtó bizottságának ülésén megbeszél­ték a május elsejére tervezett tün­tetések programmját. A szovjet különösen erőteljes tüntetésekre és zavargásokra utasította a spa­nyolországi kommunistákat. El­határozták még, hogy zavargáso­kat szítanak az Indiában „elnyo­mott nyomorgó rabszolgák“ kö­rében. Madrid, április 25. Mola tábor­nokot, a spanyol rendőrségnek letartóztatásban levő volt vezető­jét 50 ezer pezeta óvadék ellené­ben ideiglenesen szabadlábra he­lyezték. London, április 25. Az El De­bate szerint Macia ezredes, a ka­talán köztársaság elnöke hangoz­tatja, hogy Katalónia magasabb hazafias indokból ideiglenesen feláldozta szuverénitására vonat­kozó követelését. „A népszavazás utján megnyil­vánuló szabadságigényeinket — folytatta — a cortez elé terjeszt­jük. Visszautasítás esetén utolsó csepp vérünkig küzdünk szabad­ságunkért.“ A néppárt győzött a török választásokon. Ankara, ápr. 25. A török vá­lasztások során a néppárt az ösz- szes 317 mandátum közül 287 mandátumot szerzett meg. A többi 30 mandátum közül 23 a függet­leneknek jutott. Az Egyesült Államokban van a világ aranykészle­tének 42 százaléka. London, ápr. 25. Newyorki Reuter jelentés szerint az Egyesült Államok birtokában levő arany- készlet meghaladja a történelem­ben ismert összes aranyhalmazá- sok mértékét. A Federal Reserve bank pincéjében őrzött arany az egész világ aranykészletének 42 százalékát teszi ki, vagyis több mint kétszer nagyobb a Francia Bankban és hétszer nagyobb az Angol Bankban őrzött készletnél. — A Dalosnap. Az Orszá­gos Magyar Dalos Szövetség át­iratot intézett a vármegye alis­pánjához és mellékelte Hajduvár- megye alispánjának a dalosnap sikere érdekében kiadott rendele­tét. Kéri egyben a Szövetség Body Zoltán alispánt hasonló tár­gyú rendelet kiadására. A kulturfőlény ostora és a belügy háztartási sorompója. A franciák és csehek minden­áron elakarják gáncsolni a német-osztrák vámuniót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom