Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-18 / 39. szám
2 Zdamegyei Újság 1931 február 18 Oswald Spengler szerint a világ- történelemnek eddig hét nagy kulturfázisa volt: kínai, indus, egiptomi, görögrómai, zsidó-arab, nyugateurópai és az amerikiai maya-kultúra. Mindegyik a világ- történelemnek egy bizonyos szakához van kötve és bizonyos földrajzi tájakon fejlődött ki. Egyik legfőbb kérdése Speng- lernek az, hogy van-e és mi az az alapvető különbség, ami a hét kultúrát gyökerében jellemzi. Felelete arre a kérdésre az, hogy a kultúrák különbözőségének oka az, hogy miként fogják fel a számot, teret és az időt. Kimutatja, hogy ezekről mind a hét műveltségnek más más a képe, fogalma. Uj kultúra ott lép fel, ahol ennek a három tényezőnek uj koncepciója alakul ki Ennek a tételnek az igazságossága nekünk, laikusoknak nem evidens. Talán a következő példával megsejthetjük, miről van szó. A görög szám a realitáshoz tapad, ami érzékelhető, azt méri és számolja. Nincsenek még tizedestörtjei sem. Ezzel ellentétben a nyugateurópai szám már nem a számolás eredménye, hanem elvonás, fikció, amely a végtelen tér analíziséből származik. Vannak negativ, irracionális, imaginarius számaink, vannak összeadható, végtelen geometriai haladványaink. A —2 semmi reálitáshoz nem fűződik; nem mondhatjuk semmiről, hogy ez, vagy az —2, vagy pedig +4i, mégis ezekkel a számokkal műveleteket végezhet az ember. A nyugateurópai szám tehát funkció. Vagy a görög kultúra nem ismeri a térnek és az időnek a végtelenségét. Alkotásai a tér és az idő egy pontjához és pillanatához fűződnek. Innen van a görög kultúra örökifjú jellege, mig a műveltségünk teret és időt végtelennek vesz és alkotásaiba belevonni igyekszik. A görögök a „Minden órádnak leszakaszd virágát“ elvével tudták élvezni a jelent, mig a nyugateurópai kultúrában múltat és messze jövőt összekötünk a jelennel, időt és teret meghódítani akarunk. Az időt az írás, gramofon, mozi, fotográfia győzi le, a teret pedig a telefon, rádió, autó síb. Hogy a nyugateurópai kultúra számára mennyire fontos a tér és az idő, Spengler a következő példával világítja meg: A görög, vagy a római levélen soha sincs dátum, a mieinknek pedig elmaradhatatlan kelléke. Vagy egy más szimbólum : az antik festészet nem ismeri a térproblémát, a per- spekturát. Mig a mienk mindig számol vele. Elég annyi, hogy Spengler szerint a kultúrák különbözősége abban van, hogy az alkotásai hogyan viszonylanak a számhoz, térhez és az időhöz. Második főkérdése Spenglernek az, hogy miben hasonlítanak egymáshoz a különböző kultúrák. Mindegyik szerinte önálló organizmus és folyamat; életük szépen hasonlítható egy élő lény fejlődéséhez. Hat kultúra keletkezett eddig a világtörténelemben különböző tájakon. Mi a hetedikben élünk. Valamennyinek a sorsa az, hogy születik, évszázadokon át fejlődik, mignem haladásának csúcspontjára érve kimerülni kezd; visszafejlődik, elsekélyesedik, mignem uj kultúra váltja fel a régit. Spengler a fejlődés vonalát, kultúrának a visszafejlődését civilizációnak nevezi. így például az antik kultúrában a szorosabb értelemben vett kultúra Nagy Sándor haláláig tart. A rómaiak már csak a civilizációt szolgálják. Fejlődésben a kultuta uj lelki tartemat uj formákban és stílusban alkot. A civilizáció viszont régi szellemi Azoknak a súlyos zavaroknak elhárítása, amelyeket a kétnapos hóvihar okozott, tegnap délután kezdődött meg. A vasútvonalak közül legelőször a Délivasut sopron-nagykanizsai vonalán vették fel a forgalmat tegnap délítfah a 311 -es és 302-ős vonatokkal. Ezekhez a vonatokhoz megindították a zalaszentiváni összekötőket, s ezzel megszűnt Zalaegerszegnek a külvilágtól való elzárása. Tegnap este már megérkezett az első posta is. A nagyobb munka ma reggel indult meg a zalai vasútvonalakon. Ezekről a munkálatokról a zalaegerszegi állomásfőnökségtől a következő értesüléseket szereztük : Ma reggel elsősorban a cell- dömölk-zalaegerszeg-rédicsi vonalon indult meg a hóakadályok elhárítása. Kora reggel hókotrós menetet indítottak Zalaegerszegről Rédics felé és a kora délutáni órákban sikerült a vonalat szabaddá tenni. A munka folyamán nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, mert helyenként 2—3UÓ méter hosszú és 50 100 centiméter magas akadályokat kellett áttörni. Nehezítette az áttörést az is, hogy tegnap az olvadás miatt a hó megszikkadt, majd éjszaka ráfagyott a sínekre. Ezért a síneken kézi erővel kellett a havat meglazítani, hogy a hókotró szerelvény áttörhesse. A rédicsi vonalon a forgalmat a délután 2 órakor Zalaegerszegről induló vonattal veszik fel. A Rádicsről visszaérkező hókotróval a zalalövői vonalon levő akadályok elhárítását kezdik meg és előrelátólag a Zalaegerszegről 3 óra 45 perckor induló vonattal veszik fel a forgalmat Zalalövő felé. Ezzel csatlakozást létesítenek Körmend felé, mivel a dávidháza — kotormányi vonal már szabad A legnagyobb az akadály és igy legnehezebb a munka a cell- dömölk—zalaegerszegi vonalon. Itt ma reggel hóeke-vonatot indítottak CelldömölkrőL Ez a szerelvény 11 órakor áttörte a rigácsi nagy akadályt és délután 2 órára várják Zalaegerszegre. Ha a hóeke megérkezik, akkor a délután 2 óra 58 perckor felveszik a forgalmat Celldömölk felé. A celii vonalon először szintén kézi erővel kell az akadályt meglazítani. A vonalak megtisztításával egyidejűleg folyik a zalaegerszegi állomásnak a hótól való megtisztítása is. Itt 21 munkás dolgozik. Nagy erővel folyik az ukk — tapolca—keszthelyi és a tapolca— budapesti vonal felszabadítása. — Még bizonytalan, hogy itt mikor veszik fel a forgalmat. A 2alabér— sárvári vonal és a tűrje—balatonszentgyörgyi vonal felszabadítására ezután kerül sor. Szabaddá tették alkotásokat csak újraélni képes. Ez a gazdasági és technikai kifejlődés korszaka. A kultúra halála pedig az, hogy végül a civilizáció megmerevedik, amit szembeötlően bemutat a mai Kina, India, Zsidóság szellemi életén. már a keszthely—balatonszentgyörgyi vonalat, valamint számos vasmegyei vasútvonalat. A postai forgalom a vasúti közlekedéssel párhuzamosan fokozatosan megindul. A Déli- vasuton a postai forgalom rendes. Rédics felé délután 2 órakor veszik fel a postai forgalmat. A keszthely- zalaegerszegi postaautóbuszjárat, valamint a közúti postakocsijárat egyelőre még szünetel. A táviratforgalom rendes. Hatalmas forgalmat bonyolít le a zalaegerszegi telefonközpont. Ugyanis a hóvihar megrongálta Baranya, Somogy és Zala vármegye budapesti vonalait, igy Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa telefonforgalma is Zalaegerszegnek a győri kábelbe csatlakozó és véletlenül sértetlenül maradt vonalán bonyolódik le hétfő reggel óta. A színház és etika. Mikor a középkorban a misztérium drámáknak és az újkor hajnalán az iskoladrámáknak korában megindult a színművészet, mint a modern színház korai, technikailag kezdetleges előfutára, az volt a főtörekvés, hogy a művészet gyönyörködtetés mellett tanítson is. A színpad világnézeti célokat szolgált. Most is igy van ! Ma a száz számra gyártott tucatoperettek, üres, állítólagos népszínművek, melyeknek csak a cégérük népszínmű, egyébként valamelyik pesti fűzfapoéta izzadta ki őket, ma ezek képviselik az elvek és józanság nélküli „ultramodern“ világnézetet. A ma felületes tucat embere, bűneivel, melyeket talán ő erénynek gondol és nyárspolgári erényeivel küzd, játszik és természetesen sablonszerűén győz, elismerést nyer ezekben a színmüvekben. A jó elnyeri ugyan a jutalmat, de a rossz is elismerésben részesül, csak az a fontos, hogy a bűnös a nagyvilágnak szimpatikus legyen. A mai világ szimpaüája nehezen üti meg — sajnos — az erkölcsi norma szilárdságához és biztonságához megkívánt mértéket. Városunkban a már letűnt farsangban volt sok derűs, eleven és életre való szórakoztató darab. Különösen klasszikusan farsangi volt az Egyházi Ének- és Zene Egyesületnek pompás helyzet- komikumon felépített operája. Az örömben, a jókedvben is megvan az etikai érték 1 Sajnos azonban kontrasztok is voltak a farsangi szinészkedések- ben; kontrasztok a kiválasztott darabok és a műkedvelők világnézeti felfogása között és tán ép ott, ahol annak legkevésbé lett volna szabad előfordulni. Ezek a kényes ellentétek rendkívül kellemetlenül érintik a jóizlésü közönséget, akik nem selyempapirba burkolt káromkodások/ bucsujárá- sok kíméletlen csúfolásának hallására és nem minden jó Ízlést sértő vetkőzések látására jöttek össze. A szépségversenyek ellen városunkban minap igen illetékes tényezők tiltakoztak, ugylátszik mindhiába. Mi etikát kérünk a színpadokra és szórakozásokra, helyes oktatást a szépbe, a művészetbe, a gyönyörködtetésbe, vagyis kereszténységet ne csak elvben, de gyakorlatban is. A MANSz előadása. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi szervezete tegnap este rendezte szini- előadással egybekötött táncestélyét, amely igen sikerült bucsu- zás volt a farsangtól.. A közönség nagy számban gyűlt össze a Bárány termeiben és pedig nemcsak a városból. Az utolsó farsangi mulatságot annyira jó hirek előzték meg, hogy a vidékiek is szép számban vonultak fel, pedig nem egynek közülük nagy akadályokkal kellett megküzdeni ek, mire a méteres hómezőn Zalaegerszegre juthatott. Az estély keretében a műkedvelők Móricz Zsigmondnak „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ cimü vigjátékát adták elő. Az előadás meghaladta a műkedvelő előadások nívóját, pedig a szereplőknek nem állott hosszú idő rendelkezésükre az előkészületre. A főszerepben dr. Duzár Imre pompásan alakított. Természetesen játékával, a mulató jelenetekben pedig kellemes hangjával sok hangulatot vitt az előadásba. Helmeczy Gizi szerepe nem volt a leghálá- sabb, épen ezért nagy érdeme, hogy mégis eltalálta a megfelelő hangot, néhány jelenete pedig különösen sikerültnek mondható. Erőssége volt az előadásnak a három „néni“. Vitéz Mándics Lászlóné „Zsani nénije“ tökéletes alakításnak bizonyult, pedig nem volt könnyű feladat ezt a szigorú és mégis jóságos női alakot megjátszani. Steyrer Gyuláné sok kedvességet és melegséget vitt játékába, s ezért nem is maradhatott el a siker. Szigethy Tibor- nénak a bohókás „Mina néni“ jutott szerepül. Kevés műkedvelő tudta volna úgy elszórakoztatni a közönséget, mint Szigethyné, aki minden lehetőséget kihasznált. Dr. Riedlmayer Tibor „Lajos bácsi“ szerepében mutatkozott be. Játéka elsőrangú alakítás volt, amelyben érvényesült jóizü kedélyessége és igy nem csoda, hogy ő vitte a legtöbb életet a színpadra. Fülöp Márta sok tapsot aratott a neki illő szerepben és pedig nagyon is megérdemelten. Kitűnő figura volt Szabó Babi Kisvicáknéja, Kende Cecu a vig- özvegy szerepében volt pompás, főleg a Duzár Imrével való mulató jelenete sikerült. Balás Istvánná, Korbai Lóránt, Mozsolics Magda, Rozenkrancz Ili, Bedő Margit, Szigethy Sándor kisebb szerepükben is jól megállották helyüket és kétségtelenül részük van a sikerben. A rendezés és a színpad kiállítása kifogástalan volt. Felvonás közben nagy tetszést aratott Király György művészi szavalata. Az előadást tánc követte, amely pompás hangulatban tartott a hajnali órákig. (Folyt, köv.) A mai nap folyamán a zalai vasútvonalak nagy részén helyreáll a forgalom. A zalaegerszegi telefonközpont három vármegye forgalmát bonyolítja le.
