Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-27 / 21. szám
IIV. évfolyam 27. fixám Ara 12 fillér S93S január 27 Kedd, ZAU^GYEI ÚJSÁG Gosi 5 p\ébános ütn* ^ Xa\acs&tvY irkauii i HERBOLY FERENC «BaaTONBwaBWBaaaiai i utCG 8. . __«.ortC£[GU « □A : íimeg, Lenti. — Tudósítók ^..iiaen nagyobb zalai községben. POLITIKAI^APILAP fäüsgjelojssk minden hétköznap a kora délutáni órákban. E1 ő f i z e t é s i árak: egy hónapra 2 40 pengő negyedévre 7-20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem vá 1 a s z o 1 u n k Kéziratokat nem adunk vissza. Három pasat®* kellett tizenegy évi erőszakoskodás után a cseheknek bevenniük, hogy az elorozott Kárpátvidéken urnák érezhessék magukat. Ez a három pont: Pozsony, Kassa, Ungvár. A most megejtett nép- számlálás kínálkozott alkalmul erre. És sikerült is — látszólag — ezt elérniök, mert mindezekben a városokban 20 százaléknál kevesebb magyart mutattak ki és ennek alapján a magyar nyelv kiküszöbölhető az iskolából, a közigazgatásból és törvénykezésből. Ennek a nagy győzelemnek őrömére pályázott Benes külügyminiszter, a világpolitika hököm- mátyása a leszerelési tanács elnöki állására, de természetesen — megbukott. És ez a lecsúszás is bizonyítja, hogy Benes és általában a csehek dicsőségének: fuccs. Közeledik a végnek a kezdete, amit siettet a népszámlálásnak föntebb említett eredménye. Hogy a három városban 20 százaléknál kevesebb lenne a magyar: ezt most már senki sem hiszi el a cseheknek; ellenben mindenki tudja, hogy mire szolgált ez az újabb csalás. De még nevetségessé is tették magukat a csehek akkor, amikor Ungvárott kimutattak 20 százalékon felül „zsidó nemzetiségüeket“, akiknek héber és úgynevezett „jidiss“ nyelve most elnyerte a hivatalos nyelv rangját, bár sem az iskoláknál, sem a közigazgatásban, sem a törvénykezésben nincsenek ezeken a nyelven beszélők, sőt magát a „ruszin“ államnyelvet is olyan kevesen ismerik, hogy három- négyfajta szláv nyelvből kell összekalapálni a hivatalos nyelvet. Ez az autonomm tartomány Ruszin- szkó, tehát valósággal államnyelv nélkül áll, amelynek számára most készül a nyelv. Lehetetlenség, hogy mindezt ne tudnák a Népszövetségben ! Azonban most már — bármennyire vádoljuk is a Népszövetséget azzal, hogy velünk szemben a cseheknek fogja a pártját, — föl kell tételeznünk, hogy azért nem foglalkozik behatóan ezekkel a kérdésekkel, mert várja a hazugságokon fölépült csehszlovák államnak a szétbomlását. Hiszen csak a napokban jöttek nyomára annak az összeesküvésnek, amelyet színtiszta tótok szőttek, hogy a felvidéket akármilyen módon és segítséggel is elszakítsák Csehországtól. Ez a népszámlálási csalás nem juttatja a megvadult csehek eszébe azt, hogy ők csehek maradtak az után is, amikor 1621-ben II. Fer- dinárid elpáholta őket? így maradnak a felvidéki magyarok továbbra is magyarok, pedig őket el sem verték a csehek. Hogyan gondolhatnak hát arra, hogy egy évtized alatt a Felvidék milliónyi magyarsága annyira eltünheíik, mint ahogyan most kimutatták ! ? A Kuhár-féle hazaárulási ügy, Keszthely, jan. 26. Sztankovics János, a keszthelyi gazdasági akadémia igazgatója, a mai válságos gazdasági helyzetet figyelembe véve, elhatározta, hogy fehér asztal köré bizalmas körbe tömöríti össze az érdekelt gazdákat, hogy az itt felvetett kérdések tovább terjedhessenek a gazdaközönség körében. Erre igen jó alkalomnak kínálkozott, hogy az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara, Magyarországon ezúttal először, kisérletképen kisgazda számtartási tanfolyamot rendszeresített Juhos Lajos tanár vezetése alatt a gazda vitézek számára, továbbá, hogy ugyancsak most folyik az akadémián a tejellenőri tanfolyam. A Georgikon Kör a fenti szempont figyelembevételével tartotta meg január 23-án szokásos havi szakülését a Bocskai színháztermében, amelyet megtöltöttek négy vármegye vitézei, a tejellenőrök, az akadémiai hallgatók és a vendégek, összesen mintegy kétszázan. Az ülésen megjelent Kiss Elemér kamarai igazgató és Elek Zoltán kamarai titkár is. Sztankovics János igazgató az üdvözlések után ismertette a Kör célját a vendégek előtt. Felemlítette, hogy ép a Kör célja alapján hívta össze a gyűlést, hogy a vitézeknek példát nyújtson, mint amely nem más, mint a leghitványabb kémkedés, már nem is fér a csehek kelyhébe. Az már kicsorog abból. Elvakitotta a cseheket a szerencse. Nem látnak előre egy lépéssel sem. Reájok igazodik a közmondás: akitj Isten meg akar verni, azt vaksággal bünteti meg. De érezniük kell Benes népszövetségi bukásában azt a sorsot is, amelyet az árulók érdemelnek. Hogyan is hallottuk Ocskay briga- dérosban? A selymát megfizetik, de vele kezet nem fognak. Ez a sors már elérte az áruló csehet, következik tehát a többi . . . kell a közéletben a gazdaügyeket megtárgyalni és eszmecserét folytatni otthon a gazdakörökben. Sajnos, ilyen kör még kevés van, de épen a vitézek fel* adata, hogy azokat megalakítsák és vezessék. Ma az országban öt nagy gazdatömörülés van, az öt mezőgazda- sági kamara, amely főleg a kisgazdáknak mindene: tanácsadója, irányítója, hitelnyújtója, stb. A másik gazdatömörülés a szövetkezet, mert szövetkezet nélkül a gazda megélni nem tud. Kiss Elemér kamarai igazgató köszönetét mondott az igazgatónak és Juhos tanárnak a sikeres számtartási tanfolyamért. Majd részletesen ismertette a kamarák szervezetét. Hangsúlyozta, hogy a kamara a kisgazdák érdekképviselete is, mégis a kisgazdák alig ismerik azt, pedig benne főszerepet kellene játszaniok. A keret megvan, hogy a gazdafront kialakulhasson, ezt a keretet (központi és járási intézmények) kell megtölteni gyakorlati utón, akkor a gazdafront oly hatalmas lesz, hogy ereje is lesz az ország érdekében hallatni szavát. Jelenleg is a kamara területéről 150 tag folyhat be az ország gazdasági ügyeibe. Sajnálaios, hogy a gazdabizottságok választása iránt nincs érdeklődés, pedig ahol ez az érdeklődés megvan, ott nagy eredményeket érnek el. Rámutatott arra, hogy a most megtartott számtartási tanfolyam célja, először, hogy minden gazda vitéz a saját gazdaságában számadási alapon munkálkodjék, másodszor a nyert tapasztalatokat terjessze és ezzel vigye előre az ország gazdaságát. — Példákkal illusztrálta, hogy egyes államokban mily nagy hasznot tudnak felmutatni a kisgazdák szervezettségük folytán. — Kariníhiában a múlt évben 198 tanfolyamot rendeztek és ezeknek igen nagy volt a hatásuk. A magyar gazdának is tanulnia kell, ha meg akarja állni helyét a világversenyben. A majdnem egyórás hatalmas beszédet lelkes taps jutalmazta. Vitéz Jankó Ferenc azt kérte, hogy a kamara és az akadémia menjenek ki a vidékre, irányítsák, tanítsák a vitézeket és ezek kötelességüket meg fogják tenni. — Többen panaszolták, hogy nem tájékoztatják eléggé őket, így nem ismerik jogaikat, kötelességeiket. A választásokról akárhány helyen nem is tudnak, Más vitézek megállapították, hogy a tanfolyamon igen sok értékes dolgot tanultak. Vitéz Hosszú János (Libickozma) gyönyörű tenor hangján irredenta dalokat adott elő, amelyeket meg kellett ismételnie. A szünet után Géczi Gábor harmadéves hallgató a mező- gazdasági szövetkezetekről tartott vitaelőadást. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek elsősorban a kisemberek érdekeit szolgálják. A kérdéshez több vitéz szólt hozzá igen talpraesetten. Egyes, szövetkezeti tisztséget betöltő gazdák arról beszéltek, hogy sokan azért nem karolják fel a szövetkezeteket, mert például szégyenük, hogy a szövetkezeten keresztül megtudják, mennyi adósságuk van. Inkább a bankokban fizetik a magasabb kamatot. Juhos Lajos tanár felkérte a vitézeket, segítsenek neki az árkutató munkában és vállalkozzaFontos értekezlet veit Keszthelyen a gazdafront és a beszerzési szövetkezete k tigyében. Befejeződött a gazda vitézek sxámfai*fási tanfolyama.
