Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-20 / 65. szám
XIV, évfolyam 65. mv.&m* Ára 12 1931 március 20 Péntek. Főtiszt. Gosztonyi László plébános útnak Zalacsány ? GYEI ÚJSÁG 54 ^tiiieszloség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. . cieios szerkesztő: HERBOLY FERENC. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7-20 pengő. A földművelésügyi miniszter csak a jövő héten ad végleges választ Farkas Tibor interpellációjára. Farkas Tibor dr. a képviselőház tegnapi ülésén interpellált a sármelléki birtokvásárlás és bérlet ügyében. Farkas Tibor dr. többek között ezeket mondotta: A földbirtok helyesebb megosztását szabályozó 1920. évi XXXVI. törvénycikk intenciója az volt, hogy a földműveléssel foglalkozó nép számára lehetővé tegye a föld birtoklását, még pedig oly képpen, hogy az államnak előjoga van a vásárlásra. Ezt az 1928. évi XLI. törvénycikk megerősíti. Most kérdem a földművelési minisztert, hányszor gyakorolta ezt az elővásárlási jogát? Továbbá azt is kérdem, hogy hányszor fordult elő az utóbbi időben, hogy nem gyakorolhatta elővásárlási jogát, mert egy harmadik tényező közbelépett? Konkrétumot hozok fel: Zala vármegyében a Festetics-birtok egy nagyobb komplexuma került parcellázásra. Egy évvel ezelőtt megindultak a tárgyalások az uradalom és a kisbirtokosok között. 1300 pengő körül volt akkoriban a föld ára. A múlt év szeptemberében és októberében szövetkezet alakult a sármelléki és környéki gazdák bekapcsolódásával. 310 gazda jelentkezett. Október 30-án az uradalom főtitkára azt irta (felolvassa), hogy ha egy altruista intézettől kölcsönt tudnának kapni, akkor a 310 gazda örökbirtokul is megszerezhetné a parcellázandó területet. Csupa szorgalmas gazdaember volt ez. Amikor a tárgyalások megindultak az OKH-val, az OKH 2—300.000 pengőt helyezett kilátásba s elhatározta egyik igazgatójának leküldését. De ekkor már értesítették az OKH-f, hogy ez nem szükséges, mert más vevő kapott opciót. A magyar gazdák kérvényt nyújtottak be a földművelési miniszterhez. A miniszter felszólította a gazdasági felügyelőt jelentéstételre. Magyarország földművelési miniszterének ilyen akcióról tudomást kellett volna szereznie. Azonban a miniszternek egy hivatalos irás állítása szerint még félév múlva sem volt tudomása a nagyarányú parcellázásról. Véleményem szerint a parcellázásról, az OKH-róI és a szövetkezetekről szóló törvények meghozatalánál a magyar törvényhozásnak éppen úgy, mint a németnek, arra az álláspontra kellett volna helyezkednie, hogy az állami támogatással alakult szövetkezetek politikamentessége érdekében ezek a szövetkezetek az állami legfelsőbb számszék hatáskörébe tartoznak. Országos érdek, hogy a miniszter a törvényben megadott elővásárlási jogát gyakorolja és hogy ne jöhessenek közbe akadályozó kedvezményezett vállalatok. Földbirtokpolitikát kell csinálni és ezt kétféleképen lehet: Vagy az államnak erre a célra rendelkezésre álló pénzből, vagy pedig abból a pénzből, ami az állami támogatással alakult kedvezményezett pénzintézeteknél áll rendelkezésre. Meg kell állapítani, hogy a földmivelési miniszter nem tudja minden esetben biztosítani a földbir- tokreíormtörvényben kapót jogait. Ezt személyeskedés nélkül általánosan jelentem ki. A másik kérdés, hogy ezen a vidéken kisbérleti szövetkezet akart alakulni, amely olyan jó volt, hogy nem altruista pénzinEgyik közleményünkre ma a következő választ kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur! Legfőbb ideje volt már szóvá- tenni a Zalaegerszegen divatozó külterületi építkezéseket, amelyek tulajdonképen a városrendezés és városszépítés rovására történnek. Mert városrendezés és szépítés alatt mindenki csak azt értheti, hogy a már meglevő városrészek nyerjenek nagyobb gondozást és csínt és nem azt, — amint nagyon találóan jegyezte meg a Zalamegyei Újság, — hogy kint, a dülőutak mellett építkezzenek. A város fejlődésének persze nem lehet gátat vetni, sőt azt elősegíteni kell és igy nem is lehet megakadályozni a terjeszkedést, új városrészek keletkezését, de, — a szétszórt építkezéseket a lehetőségig csökkenteni nemcsak városrendezési, hanem másféle szempontból is föltétlenül szükséges, így fölemlitette a Zalamegyei Újság az utak, vízvezetéki és csatornahálózat kiépítését, a rendőri szolgálat teljesítését stb. Hotézetek is készséggel támogatták volna az OKH. nélkül is. A zalamegyei birtok bérleti szerződése két nem gazdabérlő között jött létre. Kétségtelen tehát, hogy az egész dolog misztikus. A föidmivelésügyi miniszter működése nem áll harmóniában a földbirtokreform intencióival. A föidmivelésügyi miniszternek a törvény jogot adott, amely jogokkal a miniszter kötelessége ellenére sem élt. Felhívja a Ház figyelmét arra, hogy éppen a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnál az altruisztikus intézetektől kívánnak áldozatokat. Lényeges és nagyon fontos tehát az, hogy a kedvezményezett pénzintézetektől milyen áldozatokat várunk. Kivánátos, hogy a föld- mivelésügyi miniszter tisztázza, mennyiben van befolyása a kedvezményezett pénzintézetekre. — Még azt is elhiszi, hogy nincs befolyása, de mivel szkeptikus, ebben mégsem nagyon hisz. Farkas Tibor azzal fejezi be interpellációját, hogy meg lesz elégedve, ha a törvényjavaslatban lévő elvek megvalósulnak. Mayer föidmivelésügyi miniszter rövid válaszában megállapította, hogy Farkas Tibor adatai sokban tévesek. Mivel nem volt még módja részletes adatokat beszerezni, érdemben csak a jövő heti interpellációs napon válaszol. gyan is volna megépíthető a vízvezeték és a csatorna ott, ahol egymástól távol állnak a házak, ahol tehát nagy hosszúságban olyan utakon futna a ^csatorna, ahol senki sem lakik. Üres telkek tulajdonosait pedig, akiknek száma százakra rúg, nem lehet arra kötelezni, hogy hozzájáruljanak olyan létesítmények költségeihez, amelyeknek talán csak unokáik veszik hasznát. Építkezzünk tehát a belső területeken, hozzuk rendbe először azokat a városrészeket, melyeknek lakói már évtizedek óta adófizetői a városnak. A külterületi építkezésekre csak akkor adjon engedélyt a város, ha azt a szabályozási tervek megengedik. És nagyon kívánatos volna természetesen az is, hogy az ilyen építkezési kérdésekben a vármegye engedjen szabadkezet a városnak, vagyis, ha a város elutasítja az építkezési kérelmet, utasítsa el a vármegye is. Hogy a belső építkezéseket mennyire szükséges volna fokozni, azt indokolja a város első utcájának, a Kossuth Lajos utcának képe. Néhány olyan hitvány viskó disztelenkedik ott, hogy megpillantásukra szertefoszlik a hozzánk érkező idegenben az illúzió, amit a vasútállomás környéke és a Csány térig vezető ut kelt. Szorgalmazni kellene valamiképen az Erzsébet királyné utcának kiépítését a Berzsenyi utcáig, hogy egyszer már a városnak legbelsőbb része rendbe jöhessen. Sokféle körülmény sürgetően követeli a vízműnek megépítését és ez elől a város néhány év múlva nem is térhet ki. Köztisztasági és közegészségügyi érdekből — lehetséges, hogy — megcsináltatják velünk. Miért álljon elő az a helyzet, amit föntebb emlitettem, hogy sok száz méternyi utón üres telkek előtt húzódjék a csatorna. Nincs-e elég baj ma a beépítetlen utcákon a kocsiuttal, a gyalogjáróval, az útszegéllyel ? És milyen nehéz a rendőri szolgálat beosztása és teljesítése, amikor hatalmas területeken csak néhány ház épült, amelyeknek lakói szintén jogosultak arra, hogy a rendőrőrszem az ő vidékükön is tegyen látogatást még az éjjeli órákban is. Az építkezéseknél tehát sok mindenfélére kell tekintettel lenni és a város iparkodik is az építkezések ügyét úgy a jelen, mint a jövő szempontjából is megfelelően intézni. Ha bizonyos rendelkezéseknek merev betartásával talán nehézségek merülnének föl, megvan a lehetőség az enyhítésre^ Ilyen alkalom volt például ideiglenes föloldása annak a rendelkezésnek, hogy a Kossuth-utca déli szakaszán csak emeletes házat szabad építeni. Ez nem is vált gzégyenére sem a városnak, sem az utcának. Mert: inkább legyen szép földszintes ház, mint düledező viskó. Arra ugyanis nehéz számítani, hogy ma Éger- szegen emeletes házak épüljenek. Ezeket kívántam csak a Zalamegyei Újság minapi cikkéhez megjegyezni és ha Szerkesztő ur megfelelőnek találja, kérem soraimnak szives közlését. Tisztelettel Egy belsöterületi. Meg akarják szüntetni Kassa magyar jellegét. Prága, márc. 19. A Narodni Listy jelentése szerint a tót liga akciót kezd, hogy a kassai városházáról kiszorítsa a magyar nyelvet. A liga szerint a nép- számlálás csak 18 százalék magyart mutatott fel, Kassa magyar jellege mégis túlságosan szembeötlő. Az egyszerű tótság a magyar keresztényszocialistákkal tart. A liga most megmozgatja a tót szervezeteket a magyarság kiszorítására, mert szerinte a népszámlálás eredményének a kassai városházán is jelentkeznie kell. Hozzászólás a belső- és külsőterületi építkezések kérdéséhez. — Levél a szerkesztőhöz. —
