Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-18 / 63. szám
XIV évfolyam 63. dim > Ara 12 fillér* IS3I március 18 Szerda* ■fej Zalacsány :sztő: HERBOLY FERENC. ^ Szerkesztőség és kiadóhiva.«.. Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7-20 pengő. Ipartestületi reform és az ipar- testületek központi intézménye. A kereskedelmi minisztériumban elkészült a törvényjavaslat az ipartestületi reformról és az ipar- testületek központi szervéről. A javaslatot a kővetkezőkben ismertetjük : A hatvan szakaszból álló törvényjavaslatnak 35 §-a az ipartestületekről szól és a 36. §-tól a 60. §• ig terjedő része pedig az ipartestületek országos központjának felállításával foglalkozik. Az ipartestületekkel foglalkozó rész az ipartestületi hálózat kiépítéséről és az ipartestületek működési körének kibővítéséről gondoskodik. Lényeges u.itása a tervezetnek, hogy a jövőben több község iparosai közösen is alkothatnak ipartestületet és ehez kivételes engedélyre nem lesz szükség. A jövőben uj ipartestületek alakításához legalább 200 tag lesz szükséges, amely feltétel alól azonban kivételes" esetekben a kereskedelmi miniszter felmentést adhat. Külön szakaszok intézkednek a meglevő ipartestületeknek az uj törvényhez való alkalmazkodásáról, a meglevő ipartestületekből való kiválásról és azokba való beolvadásról. Általánosságban a törvénynek az az elgondolása, hogy jövőben az ipartestület gazdasági, szociális és kulturális központja legyen a kötelékébe tartozó iparosságnak és ennek megfelelően a VII. paragrafus az ipartestületek működési körét a mostaninál sokkal szélesebben állapítja meg. Ennek megfelelően megszaporodnak az ipartestületeknek ama szerve», amelyek az ipartestületekre bízott feladatok ellátására hivatottak. Önkormányzati szervek lesznek : a közgyűlés, az elöljáróság, az elnök és a külön célokra alapított szakosztályok és bizottságok. Ezek sorában külön fejezetekben intézkedik a törvény az ipartestületi székről, amely az üzleti és kari tisztesség követelményeinek, valamint az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében esetleg felmerülő ellentétek békés kiegyenlítése céljából alakítandó. Ezenkívül szervezendő még külön munkaügyi bizottság az alkalmazottak bevonásával, a munkaviszonyból származó közös ügyek megbeszélésére és egyöntetű megállapodások létesítésére, valamint békéltető bizottság az iparosok és alkalmazottak között a munkaviszonyból felmerülő súrlódások és vitái kérdések elintézésére. Az ipartestületek kötelékébe a jövőben is minden képcsitett iparos tartozik. Felvétel alkalmával a tagok felvételi dijat kötelesek fizetni, melynek összege az ipar- jogositványért fizetendő ipardij összegével egyenlő. A tagsági dijak mérvét a testület legalább j négy, fokozatosan emelendő díjtételben köteles megállapítani. A felvételi és tagsági dij elévülésére, visszafizetésére és biztosítására, valamint behajtására a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Az ipartestületek munkájának intenzivebbé tételét szolgálják azok az intézkedések, amelyek az ipartestületi jegyzők kvalifikációját Írják elő és ipartestületi jegyzői vizsgálóbizottság szervezéséről intézkednek. A törvénytervezet második része a központi szervről intézkedik, amely Ipartestületek Országos Központja címet viseli. Ennek feladata a kézművesiparosságot érdeklő törvények és rendeletek végrehajtásának figyelemmelkisé- rése, esetleges szükséges javaslatok megtétele, uj törvények és javaslatok előkészítése, vélemény- nyújtás, gazdasági helyzet emelésére szolgáló intézmények létesítése, az ipartestületek működésének irányilása és ezeknek támogatása feladataiknak ellátásában. Á központ jogi személy jellegével bir és tagjai színién a jogi személy jellegével bitó ípartestületek. A központban tag gyanánt szereplő ipartestületek tagsági dijat fizetnek, amelynek mérvét a központ közgyűlése, a kereskedelmi miniszter hozzájárulásával állapítja meg. A fentartási költségekhez a miniszter évi 50.0C0 pengővel, a kereskedelmi és iparkamarák pedig együtt évi 25 000 pengővel járulnak hozzá. A központi önkormányzat szervei a közgyűlés, a választmány, az elnök, két alelnök és a bizottságok. A közgyűlés 80 kiküldöttből áll, amelyből 10-et a budapesti ipartestületek és külön-külön 10 et kamarai körzetenkint a vidéki ipartestületek választhatnak. Közgyűlési kiküldöttként csak olyan iparos választható, aki 30. életévét betöltötte és legalább három éve tagja valamelyik ipartestületnek. A közgyűlésen a kereskedelmi és iparkamarák tanácskozási joggal képviseltethetik magukat. A választmány 16 tagból és pedig 1 elnökből 2 alelnökből és 13 váldsztmányi tagból áll. Az elnököt, két alelnököt és hat választmányi tagot a központ közgyűlése, 7 választmányi tagot pedig a kereskedelmi és iparkamarák ipari osztálya választ a kézművesipari tagok sorából, A szervezetben az elnöknek, két al- elnöknek és a választmány tagjainak megbízatása tiszteletbeli jellegű. Időmulasztás címén azonban a központ részükre térítést állapíthat meg; ezenfelül az illetők útiköltségeik megtérítésére is igényt tarthatnak. A további szakaszok az irodai személyzetről, a központ alapszabályáról a közgyűlési határozatok megerősitéséről, a kereskedelmi és iparkamarákkal való együttműködésről és a miniszteri felügyeletről intézkednek. A szakaszokból fontos az, ameiy az ipartestületek országos központja és a kereskedelmi és iparkamaA sármelléki birtokbérlet ügye, amely hetek óta foglalkoztatja nemcsak a megyei, de az országos közvéleményt, meglepő miniszteri határozattal fejeződött be. A vármegye gazdasági albizottsága tudvalévőén nem hagyta jóvá az Őrffy Imre és Reischl Imre között létrejött bérleti szerződést, amelynek értelmében a 783 holdas birtok bérletét évi 18.816 pengő bérért a Reischl család kapta meg. A bizottság határozatának indokolása megállapítja, hogy szükségesnek tartja a birtoknak kisbérietekké való alaki- tását. Közismert az a nehéz helyzet, amiben évek óta vannak a hitvallásos és községi elemi iskolák. Főként az egyház érzi ezeket a bajokat és pedig hatványozottan az apró dunántúli falvakban, ahol az adóaiap kicsi, az iskola sűrűbb, tehát a kulcs magas. Horváth Győző dr. kalocsai felszentelt püspök, érseki helynök és Rusztek dr. Bács-Bodrog vármegye kir. tanfelügyelője életrevaló és indokolt mozgalmat indítottak alapos statisztikai adatok alapján. A javaslat főbb vonalakban megjelent a Magyar Kultúra február 20 iki számában. A lényege: az iskolák jellegének épségben ha* gyásával minden iskola személyi terheit fizesse az állam, a ‘.kisebb dologiakat az illető község. De tud-e az állam újabb terheket vállalni ? Az állam kulturadót vetne ki minden községre, ami 25—35% lenne; ebből évente alap jönne össze, amiből szükséglete szerint kap mindenegyes iskola. A dunántúli falvak csak nyernének ezzel; az évi iskolaterhek leesnek kb. Vs-ra. Az egész ország fizeti a kulturadót; a nagy adóalapú, talán állami iskolás alföldi nagyközségek is. Á tanítókra is jobb; a kántori jövedelmet nem venné el továbbra is az állam. Fizetésüket nem 1 év múlva kapnák meg. Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottsága egyhangúlag elrák együttműködését állapítja meg és utóbbiakat arra kötelezi, hogy a területükön működő összes ipartestületeket évente legalább egyszer értekezletre hívják meg. A törvény életbelépésének napját a kereskedelmi miniszter rendelettel állapítja meg. A gazdasági albizottság határozatát felterjesztette a földművelésügyi miniszterhez, akinek immár végleges döntése ma érkezett le a vármegyéhez. A miniszter az Őrffy Imre és Reischl Imre között kötött bérleti szerződést jóváhagyta azzal a megokolással, hogyr Őrffy Imre a 783 holdas birtokból 56 holdat hajlandó a kisigény- lőknek juttatni kisbérietek alakítására, másrészt a hercegség hajlandó az Őrffy féle birtok szomszédságában bizonyos területet a kis- igénylőknek átadni, tehát a kisemberek igényeit amugyis kielégítik. fogadta a javaslatot február 6-án. Március 10-én Veszprém vármegye közigazgatási bizottsága szintén egyhangú határozatot hozott. Kívánatos volna, hogy az összes vármegyék hallassák szavukat,, hisz a falvak népességének ez a legégetőbb kérdése. A vallás- és közoktatás- és a pénzügyminiszter elvileg úgyis ezen az állásponton vannak. Vajha 1932-re már érvénybe lépne ez a javaslat. A képviseBőház ülése. Bpest, márc. 17. A képviselőház ma megkezdte a földteher- mentesítési javaslat tárgyalását. A javaslatot Temesváry Imre ismertette, aki rámutatott arra, hogy a gabonaárak csökkenése a legsúlyosabb helyzetbe sodorta a gazdatársadalmat, amely elsősorban támasza az országnak. Az államnak kötelessége a gazdákat a teljes összeomlástól megmenteni és ebből a célból az eladósodott gazdák megsegítésére van szükség. A megsegítés érdekében nemcsak az államnak, de azoknak a hitelezőknek is áldozatot kell hozniok, akiknek követelése egyébként veszélyeztetve volna. A földművelésügyi miniszter jóváhagyta a sármelléki bérleti szerződést. Megoldják a hitvallásos és községi iskolák nehézségeit.
