Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-17 / 62. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 március 17. soha még annyi kétkedés, annyi hitetlenség nem dúlta a lelkeket, mint ma. — A kor tele van nyomorral, s ugyanakkor az igények tobzódnak. A fák az égig nőnek az egyik oldalon és millió bokor csenevészesedik el a másik oldalon. — A társadalom erős elhatározása kell a megújhodáshoz. Természetesen a megújhodás nem lehet rögtönös, amint március 15-ikét is évtizedek készítették elő. A mi megújhodásunkat is elő kell készíteni. Gondolkoznunk kell azon, hogyan kerülhetünk ki a gazdasági válságból. Meg kell találnunk a választ arra a kérdésre, miért bontottak szét évszázados gazdasági egységeket politikai célokért, miért akarnak népeket nyomorra kárhoztatni; gondolkozni kell, mi az oka, hogy mikor mindenből több van, vannak éhező tömegek. Ha ezekre megtaláljuk a választ, akkor meg- ujhodik a vén Európa. A szónok ezután azt fejtegette, hogy mikor a kérdéseken gondolkozunk, tudni kell, hogy a végső ok Trianonban Íródott. Ez ellen kell küzdeni az öregeknek ép úgy, mint a fiataloknak. De ebben a harcban el kell ejteni a nemzetköziség eszméit. Be kell látnia mindenkinek, hogy az emberiség hajtóereje a nacionalizmus, s aki ezt ki akarja tépni, az kitépi a lelkét is. A legfőbb eszmény, amit ápolni kell, a magyar újjászületés gondolata: a revízió. A pompás beszédet szűnni nem akaró taps jutalmazta. Ezután az iparos dalárda az egyházi zenekar kísérete mellett és Németh József karnagy vezényletével nagy hatást keltve énekelte a Talpra magyart. Szabó Baby művészettel szavalta Végvárinak „Nagy magyar télben“ cimü versét. Az egyesitett cigány- zenekarok Horváth József vezetésével szebbnél szebb régi magyar nótákat játszottak gyújtó hatással. Király György Kiss Menyhértnek „Magyar Miatyánk“ cimü költeményét szavalta pompás elgondolásban. Utána az egyházi zenekar Németh József karnagy vezényletével a Rákóczi indulót játszotta hatalmas erővel, majd Korbai Lóránt Gyóni Gézának „Márciusi akarat“ cimü költeményét adta elő dinamikus erővel és mély érzéssel. A szép ünnepélyt a Himnusz fejezte be, amelyet a dalárda és a zenekar adott elő. A reálgimnáziumban ugyancsak délután 5 órakor volt a márciusi ünnepély. A tornatermet itt is zsúfolásig megtöltötte a közönség és mindvégig nagy tetszéssel hallgatta az értékes műsort. A megnyitót Móra János tanár mondotta, aki a márciusi eszméket véste az ifjuoág leikébe. Az ünnepi beszédet Hor- vatics Mihály Vili. osztályú tanuló mondotta. Az ügyes beszéd általános tetszést keltett. Sikert ara^ tolt Illés István tanár, Takács László éncktanár, Zoltán Ödön és Gerencsér László együttes zeneszáma. — Ölschiáger Ferenc és Kántor László művészi szavalatokkal, Gerencsér Lajos és Gerencsér László pedig zongoraszámokkal tűntek ki. Az énekkar több énekszámot adott elő nagy hatással. A zárda ünnepélye. A zalaegerszegi Notre Dame r. kath. tanitónőképző és polgári leányiskola március 15 iki ünnepélyén Istvánfi József dr. igazgató méltatta a hazafias szellemben megvalósult alkotmányos reformok jelentőségét s a márciusi ifjúság hazaszeretetét a jelen gyászos állapotokra alkalmazta. A felemelő ünnepség sikerét hatásosan emelték a képzősök énekszámai, Hegedűs Irén és Kárpáthy A polgármester újabb fölterjesztést tett az iránt, hogy ameny- nyiben lehetséges, Zalaegerszegen cellulose gyár létesüljön. Ennek a fölterjesztésnek teljes sikert kívánunk ; óhajtjuk, hogy egyszer már legyen valami, ami pénzt hoz ebbe a szegény városba. Reményünk azonban alig lehet arra, hogy elérjük vágyainknak feljesü lését. Mindennek legfőbb akadálya az, hogy Zalaegerszeg nem fekszik a fővonal mellett. Ebből tehát az következik, hogy első sorban is fővonalnak megszerzésére kell törekednünk, mert csak azután számíthatunk arra, hogy vállalatok alakulnak nálunk. De hogyan juthat Zalaegerszeg fővonalhoz? Egyszer eldobta magától és ennek a meggondolatlan cselekedánek lett a koldusa. Vicinálist kapott egy csomót, az igaz. Ámde a sok vicinális nem ér egy másodosztályú fővonalat. Néhány évvel ezelőtt, amikor erősen foglalkoztatta a város és vármegye közvéleményét a vasúti kérdés, szó volt arról, hogy megpróbálkozunk a Délivasut bevezetésével s igy tesszük jóvá a hatvan éve elkövetett hibát. A tervet végleg lefújták. Ezután szóba került Szentiván—Zalaegerszeg között hurokvágány építése, ami a fővonal része lett volna. Ezt a tervet is elejtették. Majd a balatoni vasútnak a szigligeti átvágással Keszthelyen át tovább vezetése Zalaszentmihály, Bak érintésével Zalaegerszegig s innen túl lehetőén Szentgotthárdig. Ez a vonal lenne a Stájerország felől érkezők részére a legrövidebb út a Balatonhoz. Erre a tervre már azt mondta a Máv., hogy kivitelének — ezidőszerint csak pénzügyi akadályai vannak. Az eszme tehát nem elvetni, hanem megszívlelni való már a megyei adminisztráció érdekében is. Egy ilyen transzverzális vasútra elengedhetetlen szükség van Zala- megyében. De hát a pénz! . . . így állván a dolog, ennek a tervnek kivitele szintén a távol jövő zenéje. Legkönnyebben kivihetőnek tűnik föl most a celldömölk—rédicsi vonalnak elsőrangusitáaa és természetesen újjáépítése Csáktornyáig. Sokat beszélnek erről, talán lesz is belőle valami. Ha mi igy csak másodosztályú fővonalat is kapnánk jó celli, meg Csáktornyái összeköttetésekkel, no meg a kis- faludpusztai csatlakozás helyett Vera képzős növendékek s Gőbel Katalin IV. o. polg. isk. tanuló szép szavalatai, úgyszintén Achátz Franciska képezdei növendék zeneszáma. A felső kereskedelmi iskola vasárnap délelőtt tartotta jól sikerült márciusi ünnepélyét. A Schwarz László által irt ünnepi beszédet Sipiczky János tanuló mondotta el ügyesen. A műsor keretében a diákok Herczeg Ferenc „Hid“ cimü színmüvének egyik részletét adták elő általános tetszést keltve. A programmot énekszámok és szavalatok egészítették ki. szentiváni csatlakozással, akkor megváltoznék a helyzetünk, akkor számíthatnánk arra, hogy ilyen, sok mindent termő terület középpontján, Zalaegerszegen megtelepednék egy-két vállalat, — persze gyárral súlyosbitottan. Minden erőnkkel szorgalmaznunk kell tehát a rédicsi összeköttetés fölvételét és a pálya elsőrangusitását. Az elveszett fejszének legalább a nyelét igy megtalálhatnék. Talán többet is . . . Özv. Gyomőrey Vincéné temetése. özv. Gyömörey Vincéné szül. Blaskovich -Izabellát szombaton délután temették el Ukkon. A temetésen hatalmas részvét nyilvánult meg, kifejezéseképen annak a szeretetnek, amelynek az elhunyt nagyasszony vármegye- szerte örvendett. Megmutatta a temetés azt is, hogy a vármegye társadalma együttérez a mélyen sújtott családdal és osztozni kívánt gyászában. Szombaton reggel 9 órakor szentmise volt az ukki plébánia- templomban az elhunyt lelkiüdvéért. A szentmisén a család tagjain kívül nagy számban jelentek meg az akkor már odaérkezett barátok és ismerősök. A szentmise után a háznál beszentelték az elhunyt földi maradványait, majd átszállították a templomba. Innét vitték ki délután a koporsót a templom előtti térre, ahol a második beszentelés megtörtént. Ebben az időpontban már hatalmas közönség gyűlt egybe. Ott volt Samarjay Lajos, a Máv. elnökigazgatója, Schwőder Ervin dr. államtitkár, Tarányi Ferenc dr. vasmegyei főispán, Hirsch József dr. szombathelyi Máv. üzlet- igazgató, Csák Károly dr. országgyűlési képviselő, Bődy Zoltán alispán vezetésével a vármegyei tisztikar, Ellmann Ödön árvaszéki h. elnök vezetésével az árvaszék küldöttsége, Czobor Mátyás polgármester vezetésével a városi tisztikar, a pénzügyigazgatóság részéről Bruzsa Gyula dr. pénzügyigazgató. Ott volt Siposs József kir. törvényszéki biró, vitéz Barnabás István dr. kir. tan- felügyelő, Figura György gazdasági felügyelő, vitéz Kiss Lajos főmérnök az erdőhivatal képviseletében, vitéz Márk Ferenc szám- tanácsos vezetésével a megyei számvevőség küldöttsége, Balás István tb. főszolgabíró, Huszár Pál dr. keszthelyi, Laub- haimer Alán dr. nagykanizsai, Polgár Ferenc tapolcai, Szilágyi Dezső sümegi, Schmidt Jenő dr. zalaszentgróti főszolgabirák, Krátky István dr. nagykanizsai polgár- mester, Baksay Dezső, a Máv. ügyésze, Zsuppán József zalaegerszegi polgári fiúiskolái igazgató, Kertész Lajos állategészségügyi tanácsos, Jancsó Benedek dr. kórházi igazgató-főorvos, Sándor Zsigmond államépitészeti hivátali főnök, Thury Ákos állomásfőnök vezetésével a zalaegerszegi vasutasság hatalmas küldöttsége, számos földbirtokos és sokan mások. Nagy küldöttséggel képviseltette magát Sümeg nagyközség, valamint a környékbeli községek. Nagy számban jelentek meg a környék jegyzői és tanítói. Kivonult a helybeli leventecsapat és a tűzoltóság, amely sorfalat állt a temetési menetnek. A templom előtt felállított koporsónál, amelyet elárasztott a koszorúk tömege, Beöthy István dr. sümegi apátplébános végezte a második beszentelést nagy papi segédlettel. A gyászének elhangzása után a hatalmas menet megindult a temetőbe. Itt az újabb szertartás után a család sirkert- jében helyezték örök nyugalomra az elhunyt nagyasszonyt. A gyászoló közönség a szertartás után megilletődött lélekkel oszlott szét. Bombamerénylet Buenos Ayres bent. London, márc. 16. Buenos Ayresben egy bomba robbant fel Pieretti Anselmo olasz munkásnál, mikor a villamosról leszállóit. A bomba az olasz munkást és két utast megölt, három utast súlyosan megsebesített. Több utas könnyebben sérült meg. A villamos kocsit a bomba összetörte. A hatóságok azt hiszik, hogy Anselmo a kiszálláskor megbotlott és igy robbant fel a nála levő robbanó anyag, amelyből bombát akart készíteni. Mivel megállapították, hogy az olasz munkás anarchista volt, a robbanás nagy izgalmat keltett. Az a feltevés is felmerült, hogy az anarchisták a Buenos Ayresben tartózkodó walesi herceg ellen merényletet terveznek. Ezért a rendőrséget készenlétbe helyezték, különösen a kereskedelmi kamara körül, ahol a herceg tiszteletére épen vacsora volt. A walesi herceg a robbanás ellenére is szabadon jár-kel a városban. Nyilvános árverés utján akar magnősülni egy filmszínész. London, márc. 16. Bushman amerikai hősszerelmes filmszínész újsághirdetésben közli házassági szándékát. Előadja, hogy kétszer szerelemből nősült, de harmadszor csak anyagi előnyökért hajlandó erre. Ezért kezét nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek ajánlja. A hirdetményben közli, hogy 47 éves és ismerteti testméreteit, valamint összes előnyeit. Kikiáltási árnak egymillió dollárt jelöl meg és kéri, hogy ennél kevesebb vagyonú hölgyek ne is jelentkezzenek. Mig csak vicinálisaink vannak, addig nem igen várhatunk Zalaegerszegen gyár- alapításokat.
