Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-14 / 60. szám

2 Zalamegyei Ujj? ág *931 március 14. Őrffy Imre hajlandó a sármelléki birtokból kisbér­ieteket adni. Tendenciózusnak mondja az ügy beállítását. Zalaegerszegen drágább az almaf mint a narancs. Afci csak teheti, termeljen gyümölcsót. ®Rnak piaca itthon is, meg a külföldön is. még igazságtalanabbul állították be ellenem. Én ugyanis, bár arra kötelezve igazán nem vol­tam, a kezem közt levő Írásos bizonyitékok tanúsága szerint, nem egyszer és nem egy helyen érdek­lődtem a birtok haszonbérszövet­kezeti utón — tehát kisemberek részéről való — hasznosításának lehetősége iránt — Hogy ez eredményre nem vezetett, épen úgy nem az én hibám, mint az, hogy egyéb „mentőakciók“ elkéstek, s hogy nem maradt egyéb választásom, mint Reischl Imre úrral megkötni a szerződést. Aki ezt a szerződést áttanulmányozza, rögtön láthatja azt, amit egyébként a hivatalos és jogerős hatósági megállapítás meg is tett, hogy t. i. azt a maga egészében a kisemberekre rá- oktroyálni, úgy ezek, mint a köz­érdek komoly sérelme nélkül — nem lehetett volna. — Én a sok igaztalan támadás után sem óhajtok levonni a fel­bujtott kisemberek kárára semmi következtetést; Reischl haszon­bérlő ur hozzájárulásával — ha­csak újabb támadással végleg kedvemet nem szegik — önként fogok parcellám bérleteket adni, a lehető legméltányosabb feltéte­lek mellette. A Zala közvéleményét irányitó sajtót pedig kérem, tegye lehetővé, hogy közeledésem, mely csak olyan lehet, mint a fogadtatás, barátságos lehessen. Maradtam kitűnő tisztelettel: Dr. Őrffy Imre. A helybeli dalárdákat fölkérik, hogy a március 15-iki ünnepélyre való előkészület céljából ma este 8 órára az Iparoskörben meg­jelenni szíveskedjenek. Az egyesületeket és intézménye­ket stb. pedig arra kérik, hogy zászlóikat vasárnap délután fél 5 órára az ünnepélyre küldjék el. Megjelent a Kaíhalikus Népszövetség III- számú havi füzete. A „Katholíkus Népszövetség“ március havi füzete gazdag és érdekes tartalommal jelent meg. A füzet ismerteti a katholikus közélet vezéregyéniségeit, cikket közöl a Katholikus Népszövetség és egyházközség viszonyairól, a római pápa világszózatáról, a föld­birtok megmentéséről, a demokra­tikus politika pártszervezéséről, ismerteti a holland földmivelési viszonyokat, valamint sok érdekes és más cikket közöl a gazdasági életből. A cikkeket illusztrációkkal teszi vonzóvá és könnyen érthe­tővé. A füzet célja intenzivebbé tenni a Katholikus Népszövetség nevelő munkáját. Mindazok, akik másfajta katolikus naptárt szerez­tek be, a havi füzetek által, ame­lyeket havi 10 fillérjével is el lehet juttatni a tagokhoz, bele­kapcsolódhatnak a népszövetség törekvéseibe is. Tagul jelentkezni lehet egyeseknek és csoportoknak a központnál, Budapest, IV., Veres Pálné utca 9. 1. emelet 2= A köz­pont felhívja szervezeteit, hogy mielőbb jelentsék be az 1931. évre jelentkező füzetes tagok számát. Jelentés nélkül nem küldi ki a füzeteket. Nikita király cilindere« Nikita, Montenegro királya, nagyon zsugori ember volt. Az orosz cár évenként egymillió frank kegydijban részesítette, a bécsi udvar pedig félmillió frankot adott neki évenként. Amikor Helena nevű leánya férjhez ment III. Viktor Emánuel olasz királyhoz, Nikita egy ra­gyogó cilindert vásárolt, amelyet kerek tiz esztendeig viselt. Végre maga is ráunt a kopott jószágra és egy nagylelkű pillanatában oda ajándékozta a viharvert cilin­dert inasának. A komornyik ki- vasaltatta a cilinderkalapot és büszkén feszített benne Cetinje utcáin. Egy napon a komornyik sétája közben összetalálkozott Nikita királlyal, akinek feltűnt a szép cilinderkalap és megkér­dezte, hol vette. — Felséged maga ajándékozott meg vele — hangzott az alázatos válasz. — Micsoda, én ajándékoztam volna neked egy ilyen szép kala­pot ? Ilyen ostobaság!, . . Azon­nal vissza fogod adni. El kell látogatnom Bécsbe s legalább nem kell kalapra pénzt kiadnom. A szegény komornyik hiába mentegetőzött, vissza kellett adni az ajándékcilindert Nikiía király­nak. — Köszönet. A Zalaegerszegi Takarékpénztár a helybeli áh. 1 leányiskola részére 20 P-t, azaz húsz pengőt adom ' yc . ott. A nagy­lelkű adományért ezúton is köszö­netét mond az iskola igazgató­sága. A gyümölcstermelés és értéke­sítés megszervezésének fontossá­gáról talán már nem kell sokat beszélni. Szóban is, írásban is elégszer bebizonyították már né­pünk előtt, hogy a búza- és szőlőtermelés nem kecsegtet már biztos jövedelemmel s azért át keli térni a rendszeres gyümölcs­termelésre, mert gyümölcsfelesle- geink nemcsak hogy nincsenek, de még behozatalra is szorulunk. Szinte furcsán hangzik ez az állítás, de — sajnos — igaz. Német- és Oláhországból sok vagon alma jön hozzánk, mig nálunk az almatermelésre kiválóan alkalmas területek vagy megmü- veletlenül állnak, vagy olyan gyümölcsöt teremnek, amelynek értéke alig több a semminél. A most már működésben levő Gyü­mölcstermelő és Értékesítő Szö­vetkezei, valamint a vármegyék egyes vidékein rendezett gyümöl- csészeti tanfolyamok ráirányítják népünk figyelmét a gyümölcster­melésre s beláttatják gazdáinkkal, hogy akkor követnek helyes irányt gazdálkodásukban, ha a gyümölcs- termelés terére lépnek. Mert, ha a külföldi gyümölcs piacot talál nálunk, akkor piacot talál a honi gyümölcs is, sőt kell is találnia még határainkon túl is. Ha azonban valakinek kétsége volna az iránt, hogy milyen jöve­delmező foglalkozás a gyümölcs- termelés, annak ajánljuk figyel­mébe a jelenlegi zalaegerszegi piaci állapotokat. Piacunkon — ideszámítva természetesen az üz­leteket is, — hónapok óta csak nagyritkán találunk almát. Itt, egy nagy termővidék középpont­jában nincs alma! El sem hin- nők, ha efelől közvetlenül nem győződnénk meg. Egy-egy helyen rábukkanunk csekély mennyiségű és silány minőségű „készletére, fizethetünk is érte jó árat, de élvezni alig tudjuk. Ha azonban elvétve jó almára találunk, azért meg kétszer annyit kell fizetni, mit a — narancsért. Zalaegerszegen ma a va­lamire való almának ki­lója 2 pengő! Ez persze nem helyi termés. És nincs is sok belőle. És ha nem ör­vendene nagy keresletnek, alig emelkedett volna az ára ilyen magasra. De elkel ezen az áron is, mert a gyümölcsre mindig akad vevő. Rá kell tehát térni a gyümölcs- termelésre. Legyen az egész vár­megye egy nagy gyümölcsöskert, ahol a legszebb, a legjobb alma terem s ahonnan nemcsak az ország népe fedezheti szükségle­tét, de ahonnan százszámra hord­ják a vagonok a külföldre is. így hasznosítható lesz itt minden talpalattnyi föld, foglalkozást ta­lál még az is, akinek csak egy darabka földje is van és nem kell már a tél közepén 2 pengős külföldi almát vásárolnunk, ha épen almára éhezünk. Ma a na­rancs kilója 90 fillér, az almáé 2 pengő! Hát nem különös do­log ez? A magyar külföldi almát fogyaszt! Még ezért is milliókat zsebei tőlünk a külföld! Megverték a gyümölcs­fákat Mexikóban. London, márc, 13. Huexotla mexikói kerület lakosai hagyomá­nyos ünnepség keretében meg­verték a gyümölcsfákat, mert a múlt évben termésük gyenge volt. A környéken az a mondás, a nő, a kutya és a gyümölcsfa verve jó. A babona megköveteli, hogy a verést régi táncok előzzék meg. Ezután kerül sor a fák ünnepélyes megverésére. Egy névmás, mint a halá­los ítélet akadálya. London, márc. 13. Hettie Evanst a newjerseyi esküdtszék bűnösnek mondotta ki férje meggyilkolásá­ban és ezért halálra Ítélte. A védő azzal a megokolással fellebbezett, hogy a newjerseyi törvénye szerint csakis férfiakra szabható ki a halálos Ítélet, mert a törvény­ben mindenütt, ahol a halálos ítéletről szó van, himnemü név­más található. Az ügyész ezzel szemben azzal érvel, hogy a törvény csak a stiláris egyszerű­ség kedvéért használja a himnemü névmást. A közvélemény érdeklő­déssel várja a döntést. — Szerkesztői üzenet. Kis­gorbö. Hivatalos helyről szerzett értesülésünk alapján közöljük, hogy kutyája után csak a ked­vezményes ebadót (a bárca dijá­val együtt 4 pengő 8 fillér) köte­les fizetni. A jövőre a házőrző kutyák után az ebadó lényegesen olcsóbb lesz. Ugyanis valószínűleg már julius 1-én életbe lép az uj állategészségügyi törvény, amely­nek értelmében a megyének uj szabályrendeletet kell alkotni az ebadóról. Az uj szabályrendelet­ben a házőrző kutyák adója legfeljebb két pengő lehet. Az uj adó 1932. január elsejével lép életbe. és olcsón akarunk vásá­rolni, felkeressük a SCHÜTZ áruházat. 3921 Zala vármegye gazdasági al­bizottsága február 23-án tárgyalta a sármelléki bérlet ügyét, s a tár­gyalásról a Zalamegyei Újság is bő tudósítást közölt. Ezzel Kap­csolatban Őrffy Imre dr. ország­gyűlési képviselőtől, a birtok uj tulajdonosától az alábbi érdekes levelet kaptuk: — Tiszíeií szerkesztőség! B. lapjuk február 24 iki száma, mely a sármelléki birtokom vételével és bérbeadásával foglalkozik, csak most jutott birtokomba. Miután a cikk félreértésekre szolgáltathat okot, igen kérem t. Szerkesztő Urat, szíveskedjék b. lapjában az alábbiakat közölni. — A sármelléki birtokra csak­nem két hónapig alkudtam. Ezt igen sokan tudták Zalában; olya­nok is, akik a vétel létrejövetele érdekében ép oly élénk tevékeny­séget fejtettek ki, mint Zala megye közéletében, s a megoldást csodá­latosképen mégsem találták helyén­valónak. Pedig volt idő, amikor a vételről már lemondtam, s opcióm eredménytelenül le is járt. Sem ekkor, sem ezután nem mondta nekem senki, hegy a sármelléki kisemberek a vételhez szükséges cca Va millió (félmillió) pengő készpénzt a kívánt módon elő­akarják és tudják teremteni. Ezt egyébként máig sem sikerült be­bizonyítani senkinek. Ennyit a vételről, s talán még azt, hogy a tavalyi és idei vételárak közt, az azóta beállt óriási áresés tekin­tetbevétele mellett szabad csak összehasonlítást tenni. — Ami a bérbeadást illeti, ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom