Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-13 / 59. szám

liV. évfolyam 59. szám;

Ára 12 fillér1

3939 március 13 Péntek,

lyi 1

Főtiszt. Gosztonyi 54

László plébános urnák

Zalacsány

relelős szerkesztő: HERBOLY FERENC.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7-20 pengő.

Azt gondolná

az ember, hogy ez, a pár vármegyére és kilencedfél millió lélekre zsugorodod ország minden energiáját a maradék magyarság erkölcsi és gazdasági megerősö- désére, a régi nemzeti hibák és bűnök kegyetlen kireparálására fordítja. Azt gondolná, hogy a nemzeti élet minden megnyilatkozását: a családot, az iskolát, a társadalmat, a politikát, a gazdasági életet, a sajtót, a bankokat egy hatalmas, reviziós hangulat hatja át és irányítja. E helyett találunk egy hangoskodó, doktriner irredentát, mely javarészt a 48 tói a háború kitöréséig divatos frazeológiától máig sem tudott megszabadulni, mely szavalásban és öndicsői- tésben éli ki egész erejét, s nem látja az integritással szorosan összefüggő belső magyar problémákat és feladatokat. Valami paió- pálos nemtörődömség, ázsiai tunyasággal átszőtt lelki és fizikai kimerültség, a minden mindegy, jobb ma egy veréb, szűk horizontú, önző elvét emelte uralomra, mely konok üzleti kitartással hajszolja a maga kis nyereségét s önigazolására, fájdalmas tehetetlenségének védelmére minden belső bajt a trianoni adottságból származtat. Rózsaszínű illúzióban ringatja a nemzetet, hogy a revízióval minden probléma megoldódik, minden seb beheged; viszont addig úgyis szélmalomharc itt minden olyan törekvés, mely az életstílust igyekszik alárendelni a nagy nemzeti céloknak.

Legyen revizió mielőbb és minél alaposabb! De addig is, mig meglesz és meglehet, legyen revizió itthon is, legyen gyógyulás és erősödés a lelkekben is, szociális egyensúly és erkölcsi egészség. Az országhatárok kérdése igen fontos; de ép oly fontos, hogy a csonka haza fájában se őrölhessen kedvére százféle korhasztó szú. Hogy az őrült vagyonhalmo- zás, dorbézolás és kihívó fényűzés egyik félen, s a kétségbeesett hajsza a falatnyi száraz kenyér után a másikon, — ne tegye belülről testvértelen marakodássá a nemzet életét, ne nyomja ezrek kezébe az öngyilkolás fegyverét, ne fakasszon a hazára átokszót az elmerülök, el- taposottak ajkán. Egy marék jólélő ne préselhessen aranyat a magyar nép, a magyar nő, a magyar ifjúság tudatos erkölcsi megmételyezéséből, a testi-lelki elsorvadásra vezető pogány hedoiz- mus kultuszából. Ne avassa kultúrává az irodalmi és színházi perverzitást s ne áldozhassa föl a magyar társadalom tisztességét és életerejét a maga jazz-erkölcsének ...

Ferrero mondotta, hogy a világot a selyemharisnya teszi tönkre, — jelezve ezzel azt az őrjöngő, paroxizmusig emelkedő fényűzést,

mely a háború óta uralkodik a világon.

De mennyit vonatkoztassunk mi ebből a megállapi'ásból magunkra, szegény, kifosztott ország lakói? Hiszen a nagyarányú fényűzés a mai világválság idején, még egy győztes nagyhatalomnak sem állana jól. Igaz, propagáljuk a takarékosságot, a spártai egyszerűséget, de azért szövet- és selyemcikivekért annyi pénzt adunk a külföldnek, ami fölemészti egész búza-, liszt- és sertéskivitelünk »értékét. A magyar gazdák nem tudják értékesíteni terményeiket, de banánért és más déli gyümölcsért 19 milliót, korai zöldségért, — amit néhány hét múlva itthon is megkaphatunk, — 8 milliót és még vagy 40, szintén mező- gazdasági terményért 45 milliót fizet a földmivelő Magyarország a külföldnek!

Mint messzeködlő, — de soha el nem érhető álmok vonulnak el előttünk a külföldi példák a villamoson és harmadik kocsiosztályon utazó kancellárról, a legényszobában lakó miniszterről. Hirdetjük a lemondást, de békebeli szilveszter kell, káprázatos estélyek kellenek és szeretnők azt a nagyhatalmat látni, amely minket

A fö'díehermentesitési javaslat bizottsági tárgyalásán Hajós Kálmán dr. zalabaksai képviselő nagyobb beszédet mondott Értékes beszédéből az alábbi részleteket közöljük:

— A kisbirtokok szanálása tulajdonképen előfeltétele a közép- és nagybirtok szanálásának „A bizalmi krízis“ megoldását itt kell kezdeni. Mert ha a kisbirtokos a föld iránti szeretetét és bizalmát visszaszerzi és ebből nemcsak a megélhetését látja biztosítva, hanem a gazdasági terményeit oly áron értékesítheti, hogy a termelés rentábilis lesz, visszanyeri bizalmát és szeretetét a föld iránt és akkor a közép- és nagybirtok szanálása nem lesz probléma; mert akkor a parcellázási lehetőség újból feléled és a reális, önkéntes földbirtokreform minden nehészség nélkül keresztülvihető lesz.

— Az újabb önkéntes földbirtokreform finanszírozása a javaslat szerint lehetséges lesz és ezzel a finanszírozással a földbirtok helyesebb megosztása minden kényszer nélkül keresztülvihető lesz és pedig az 0. F. B. nélkül.

— A javaslat tulajdonkép 3 nóvumot tartalmaz: az egyik az, hogyha országos bizottság a telepipáina akár a diszlakomák számát, akár pompáját illetően. A színészek megmentéséért uj adókon törik a fejőket az illetékesek, de egyetlen fővárosi színház egymillió pengőt fizetett egy év alatt külföldi szereplőknek. Kitűnő művészeink külföldön nagy sikereket aratnak, de a pesti sznobnak Saljapin kell 27 ezer pengős fellépéssel, Fleta kell 17 ezer pengős fellépéssel, Schwarz Vera kell, Sonja Palma, Galli Curci, Ada Sári, Josephine Baker kisasszony kell néger táncaival.

S ez igy van jól, így van rendjén már tíz év óta. Mert nem mer és nem akar megváltozni j senki, mert izgága, vagy felhec- j celt rajongónak bélyegezné ez, a vitustáncát járó, ítélőképességében megfertőzött társadalom. Hazug jelszavak bomlasztó tivornyájától részeg a levegő, egész társadalmi osztályok zuhannak nap-nap után a lelki és gazdasági megsemmisülés örvényébe és nincs egy Széchenyi, aki belezúgná ennek az önfeledt nemzetnek fülébe a feltámadás igéit.

(Kanizsán ezer nyomorgó családnak a mindennapi betevő falatra 34 ezer pengő kellene és van 6 ezer! . . .)

bérrendezésre irányuló tárgyalást elrendeli és az elrendelt tárgyalást a tulajdonos telekkönyvileg feljegyezteti, abban az esetben az ingatlanra a feljegyzés hatályosságának kezdetétől 3 hónapon belül eső határnapra árverést kitűzni nem lehet, esetleg már kitűzött árverést 3 hónapra hivatalból elhalasztja.

— 2. A teherrendezés telekkönyvi feljegyzése után az ingatlant árverésen eladni csak akkor lehet, ha az árverési vételár a végrehajtató követelését megelőző rangsorban kielégítendő va lamennyi követelést teljesen fedezi. Az ilyen végrehajtató kérelmére sikertelenül megkísérelt árverés minden költsége a végrehajtani terheli, aki a költséget az árverés elrendelése előtt köteles előlegezni.

— 3. A mezőgazdasági felszerelés elárverezésének korlátozását 2 évre kiterjeszti.

— Amig az első esetben akár 4 hónapot is elfogadnék, mert hiszen a végrehajtási törvény 120 napot is koncedál, úgy az osztrák és német jogból átvett „Deckungprinzip“ aggodalomra ad okot; ha veszek egy kishitelezőt, kire nézve a követelése életkérdés és nincs abban a helyzetben, hogy a fenti feltételeknek eleget tehessen, holott

, addig esetleg az árverés Damokles kardjával követeléséhez juthatott. A mezőgazdasági ingóknak árverés alóli mentesítésére a 2 év elég hosszú idő.

— A folyamatban lévő ingatlan árverési ügyek sporádikusak az országban, mint a miniszter ur beszédjében megemlitette. Különösen Szabolcs megyét, Karcag és Kecskemét vidékét említette, hol 3 éve súlyos elemi csapásokkal küzd a mezőgazdaság. És említette Zala megye déli részét és a Göcsejt. Itt nem említette az elemi csapásokat, holott ép ebben a megyében az alsólendvai és novai járásban évek óta a Kerka patak, melynek szabályozása most sincs befejezve, bár állandóan sürgetem, — évenként többszöri áradása súlyos kárt okoz a vidéknek. Azonkívül 3 év óta súlyos fagy és jégkárokat szenvedeti, sőt a lépfene is óriási károkat okozott. Dacára a fenti súlyos elemi csapásnak, az a vidék adójának 80%-át befizette.

— A kezemben lévő statisztikai adatok szerint Zala vármegyében 392.392 kát. holdat tesz ki a kisebb kisbirtok, amelynek az összes terhe 45,833.531 P, tehát

I kát. holdra 116 P 80 fillér esik* A nagyobb kisbirtok 20.444 kát. hold és ez 1,018.735 P van terhelve, ami holdanként 49'8 P. A nagybirtok 278,666 kát. hold, terhe 8,592.455 P, tehát 30 8 P-vel van megterhelve kát. holdanként.

A fenti statisztikából látható, hogy első sorban a kisbirtokokon kel! segíteni és ha ez megvan, a közép és nagybirtok szanálása nem fog nehézségbe ütközni, akár parcellázás, akár finanszírozás utján.

II !.>'>Ul|r'Yun |i/YlLinLi<TrUirrY|iíT,l|lülrWT'lAtnjJ JŐ Tj'*

Nemsdi emlékünnep a gimiiáxi&iivabsiiK

A zalaegerszegi áll. reálgimnázium ifjúsága 1931. március 15-én d. u. 5 órakor az- intézet tornatermében ünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora a következő :

1. Hiszekegy; énekli az ifjúsági énekkar.

2. Megnyitó beszéd; mondja Móra János rg. tanár.

3. Beethoven: Sonata pathe- tique I. r; zongorán előadja Gerencsér Lajos VI. o. t.

4. Ábrányi Emil: Erős hit; szavalja Öischläger Ferenc VIII. o. t.

5. Beliczay : Nemzeti himnusz ; előadja az ifj. énekkar.

6. Ünnepi beszéd; mondja Horvatics Mihály VIII. o. t.

7. Gebauer: Concertino h moll; előadják: Illés István rg. tanár, Takács László rg. énektanár, Gerencsér Lajos és Zoltán Ödön VI. o. t, Siposs János V. o. t., Gerencsér László IV. o. t.

Zala megyében az egészen kisbirtokok a legnagyobb mértékben megterheltek.

Hajós Kálmán zalabaksai képviselő a főldiehea*» mentesitéspől-