Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-04 / 51. szám

2 Zalamegyei Újság 1931 március 4. A választmány köszönetét mon­dott a Magyar mérnök és épitész- egyesületnek, hogy a Balaton építkezési viszonyainak feltárása érdekében sorozatos előadástren­dezett. Tárgyalták az úgynevezett ta­karék építő rendszer kérdését, a balatonvidéki kőműves mesterek egyesületének beadványát a ré­szükre megszabott építési hatás­kör kiterjesztése tárgyában. Tu­domásul vették, hogy főként a Balaton keleti felében nagymérvű, több ezer telek felosztására vo­natkozó tervek készültek és hogy az építkezési nehézségek ellenére is igen jelentékeny azoknak a száma, akik a legnagyobb erő­feszítéssel igyekeznek családi ott­hont teremteni a Balaton mel­lett. Schullt&i" Géza cser kész párán csnok Jelentése a 80. számú cserkészcsapat tíz­éves működéséről. (Folytatás.) A krónikás, szürke adatok helyett kicsikét szeretne belebámulni a csapat és fiuk életébe, a zavaros, már-már elmosódott képek, el­feledett emberek, elmaradt, de visszacsalogató tájak, lezajlott ese­mények világába. A lelkét sze­retné kitárni az elmúlt tiz eszten­dőnek. E rövidke, bekonferáló szavak után álljunk meg a bölcső­nél. A bölcső . . . Milyen is volt az bölcső? Bizonyára kedves volt, szeretettel telitett a környezet, csendes kezek ringatták, mint minden erőtlen kisded bölcsőjét. Ápolgaíták, féltették kicsi lakóit. Ezen nem szabad csodálkoznunk s nem is tudunk csodálkozni, ha lejegyezzük a mindent kifejező év­számot: 1921. Mi volt ekkor? Tépett foszlányok, reményvert emberek. A magyar ég kegyetle­nül fekete. A magyar föld, a ma­gyar szív fájdalmasan szenvedett. 1919. év gyászos napjai, Trianon, temetés. Hát ki csodálkozhatik azon, hogy a tragikns napokban lelkek ébredtek fel, magyar lelkek súgtak össze, magyar férfiak áll­tak a tett mezejére. A cserkészet révén a magyar ifjúság, a magyar iparos ifjúság megmentéséért. Érezték, ha valahol, úgy az ipa­rostanulók körében van leginkább szükség a cserkészetre. Ezt érezte a Nyugatmagyarországi Cserkész- szövetség zalai főtitkára: Pásztor Imre rg. tanár, s a cserkészmoz­galomnak néhány lelkes hive, dr. Székely Lászlóval az élükön, mi­kor Zalaegerszegen megalakították az iparos-tanulók cserkészcsapatát. 1921 március 1-én. A szervező­testületi tisztséget a helybeli Ipar­testet vállalta. Nevét a nagy szabadsághősnek, a Zalacsányból származó Csány László főkor­mánybiztosnak, aki 1849-ben halt vértanúhalált, emlékére kapta. 22 fiú állt a cserkészeszmék diadalra- vitelének szolgálatába, mely lét­szám 1929. októberében emelke­dett legmagasabbra 69-re. Csapat- létszám jelenleg: 59 fő és pedig 23 cserkész és 6 tiszt, illetve segédtiszt. A csapat életében nagyon gya­koriak voltak a parancsnokválto­zások. Parancsnokok 1921 aug. Huhn Gyula, hírlapíró, 1921 nov! 1922 jan. Forgáts István, 1922 aug. 1925 aug. Nárai Szabó Gyula lapszerkesztő, 1926 febr. 1927 jan. 1-ig Neuvirth János, fels. kér. isk. tanár, 1927 jan. 1928 szept.-ig Farkas József hitoktató, 1928 szept. 1929 szept 23-ig Schuller Géza hitoktató, 1920 szept. 23-tól 1930 aug. 21-ig dr. Kozma Ferenc hitoktató, kinek idejében kezdődött a csapat fénykora és 1930 aug. 21-én ismét Schuller Géza hit­oktató vette át a csapat parancs­nokságát. A csapat életében minden esz­tendőnek lelkét a nyári nagytábor adta. Első táborozásra 1921 aug. 5-én indult a csapat a 71-es „Zrínyi“ csapattal és Lesence- istvándon ütött tábort. 1922 ben nem volt táborozás, de 1923 aug. 15-én elindított kéthetes mozgó­táborral helyrepótolják az előző év mulasztásait. Bejárják az egész Göcsejt, sőt Göcsejből kimozdulva 3 napig a magyar tengert, a Ba­latont élvezik. 1924 augusztusban 10 napos állótáborozásra indul a csapat s Révfülöpön üt tábort. 1925- ben nincs tábor. 1926- ban a csapat részt vesz a káposztásmegyeri Nemzeti Nagy­táborozáson. 1927 augusztusban pedig Hétforrásnál a trianoni ha­társzélen zalaegerszegi cserkészek adják tudtul a gonosz szomszé­doknak a magyar lélek jelen sorsa ellen való tiltakozást, midőn az esti tábortüzek mellett ajkukon felcsendült a bánatos és dacos- hangú magyar nóta. Ne higyj ma­gyar a németnek, mert a Gyön­gyös partján hetek óta, áthallik a nem nem soha. (Folytatjuk.) Gyümölcsfavédelmi tanfolyam Zalaegerszegen. A mai megnyitó előadáson nagy számban jelentek meg a kisgazdák. A zalaegerszegi Gazdakörben ma reggel megkezdődött a gyü­mölcsfavédelmi tanfolyam, mely öt napig tart s melynek előadója Szabó Lajos, budaörsi áll. kerté­szeti intéző. A megnyitó előadá­son mintegy 40 kisgazda vett részt, élükön Kovács Ferenc gazda­köri elnökkel és Bedő Kálmán alelnökkel. Szabó Lajos intéző azzal kezdte előadását, hogy Zala megye ég­hajlati és talajviszonyai, valamint a csapadék-eloszlás folytán kiválóan alkalmas az almatermelésre. Ter­melnek is, csakhogy rendszerte­lenül és azért nem hajt az olyan hasznot, mint amilyent várhatnánk. Pedig, ha az ország más vidé­kein 1—2 hold barackos bizto­sítja a termelő megélhetését, ná­lunk ugyanakkora területen az almatermelés még inkább ki­fizetné magát. — Különösen az úgynevezett Jonatán-fajtának ter­melése kecsegtetne a legszebb sikerrel, mert ez nagyon keresett gyümölcs nemcsak itthon, hanem a külföldön is. De nem is kellene a külföldön piacot keresnünk az alma részére, mert ebből is nagy a behozatalunk, tehát, ha meg­tanuljuk a rendszeres almaterme­lést, annak a belföldön is kitűnő piacot biztosíthatunk. Oda kell hát törekednünk, hogy minden vidéken csak azokat az alma- és általában gyümölcsfajokat termel­jük, amelyek az éghajlati és talaj- viszonyoknak megfelelnek és a termelésnél kövessük a jól ki­próbált módszereket úgy az ülte­tésnél, mint a vadalanyok helyes megválasztása terén. Az okszerű termelés mindenkor megfelelő haszonnal jár. Útmutatást adott az előadó az ültetésre is. A gazdák nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást és remél­jük, hogy a tanfolyamon hallottak | alapján vidékünkön is megkez­dődik az okszerű s igy jövedel­mező gyümölcstermelés. Franciaország fölé­nyét jelenti az olasz­francia flottaegyez­mény. Páris, márc. 3. A lapok jelen­tése szerint a francia-clasz tengeri egyezményt csütörtökön vagy pénteken teszik közzé. London, márc. 3. Pertinax a Daily Telegraphban a következők­ben vonja meg Franciaország számára a tengeri megegyezés egyenlegét: A nagy egységek tekintetében (tízezer tonnás csatahajók, 8 hü­velykes cirkálók) Franciaország és Olaszország egyenlőséget fog- . nak élvezni. A hat hüvelykes | cirkálók, a torpedórombolók és a buvárhajók tekintetében Francia- ország határozott fölényben lesz Olaszországgal szemben. A búvár- hajókból 70 ezer tonnánál is többet kap. Biztosítja még a meg­egyezés a következő előnyöket is Franciaországnak: A francia-olasz tengerészeti verseny kiéleződését megakadályozták. Franciaország előnye a könnyebb hajóhad tekin­tetében oly nagy, hogy szükség esetén megvédheti az északafrikai csapatoknak Franciaországba való szállítását. London, márc. 3. A Daily Tele­graph címlapján feltűnő beállítás­ban közli Mussolini üzenetét a tengeri tárgyalások sikere alkal­mából. Mussolini főleg az olasz- angol barátságot hangoztatja, amely értékes szolgálatokat tett az ügyben. Az egyezmény áldá­sos hatást gyakorol a francia — olssz viszonyra és a világgazda­sági helyzetre. Lázasan fegyverkezik a Szovjet. Unschlicht, a Szovjet szervező tanácsának elnöke ismerteti a vö­rös hadsereg készülődéseit a ka­pitalista világ elleni végső harcra. Bejelentette, hogy sok millió főnyi I tartalékot képeznek ki és szerel­nek fel az úgynevezett Osoavia- khion (légi és gázháboru társa­ság) vezetése alatt. A múlt decem­beri ellenforradalmi per adatai a szovjetlakosság legszélesebb körei­ben elterjesztették a katonai szel­lemet. A per hatása alatt sok ezer uj katonai egység alakult, külö­nösen a vidéki körzetekben, főleg a vegyi és légi háború céljaira. Az Osoaviakhion létszáma január 31-én meghaladta a 9 milliót, de még sok uj millióra van szükség, hogy a szovjet döntő csapást mérhessen a kapitalizmusra. Törvényszéki tárgya- lások. Deseő Árpád dr. kir. törvény- széki egyesbiró ma délelőtt több bűnügyben holott ítéletet: Gyenese Ilona novai (ujmajori) lakós 7 novai gazdától különböző ruhanemüeket, egy darab arany pecsétgyűrűt és 10 pengő kész­pénzt ellopott. A biróság négy rendbeli lopás bűntettében és 3 rendbeli lopás vétségében mon­dotta ki bűnösnek és négy hónapi fogházra Ítélte őt. Kolompár András (Tuta) 23 éves és Kolompár Ambrus Aladár 20 éves, sárhidai cigányok a múlt év december 6-án Lickóvadamo- son három gazdától 7 darab libát és 2 darab tyúkot loptak. A vád beigazolódott s előbbit 7, utóbbit 4 hónapi fogházra Ítélte a bíróság. Kulcsár Mária rédicsi lakós pedig az ottani uradalomból 7 kéve lent lopott el. Húsz pengő pénzbüntetést kapott, mely behajt­hatatlanság esetén két napi fog­házra változtatható át. Gyenese Ilona és Kulcsár Mária büntetése jogerős, a két Kolom­pár azonban fölebbezett, mert sokalják a büntetést. Lakodalom akadályokkal. Csúnyául megtréfálta a múlt hó­napi szörnyű hóvihar Simon János csipkereki tekintélyes gazda csa­ládját. Farsang-vasárnapra volt ki­tűzve leányának esküvője egy pakodi legénnyel. Fölkészültek már a hétfalura szóló lagzira, amikor az esküvő előtt való szombaton hirtelen lerobbant az emlékezetes óriási hóvihar, ami különösen a hegyháton öltött nagy méreteket. Csipkerek alig egy kakasugrás- nyira van Csehimindszenttől, a plébánia és az anyakönyvi hiva­tal székhelyétől. A két falu között lévő utat azonban úgy behordta a hó, hogy némely helyen 2—3 méteres hótorlaszok keletkeztek. Érthető volt a lakodalmas ház nyugtalansága, amikor az esküvő reggelén a vőlegény és hozzá­tartozói még nem tudtak meg­érkezni. Végre délelőtt bevergődtek há­rom szánkóval. Úgy azonban, hogy Csehinél és Csehimindszent- nél a befújt völgytorkolatokból már községi közerővel kellett őket kiszabadítani. Még igy is a hó­ban maradt az egyik szánkó. — Két teljes napon át az örömapa házánál, Csipkereken szórakozott az egész násznép anélkül, hogy esküvőre kerülhetett volna a sor. Az egyre erősödő hóvihar miatt lehetetlenség volt átmenni Csehi- mindszentre a templomba. Bár­milyen nagy ebédre is készültek fel Simonék, ilyen hosszú lako­dalomra még sem számítottak. Még egy hízott disznóval és egész sereg baromfival meg kel­lett toldaniok az előkészitetteket. Végül a menyasszonyt csak ked­den tudta magával vinni a pakodi násznép. Ekkor útközben Csehi- mindszenten aztán megvolt az esküvő. Dacára annak, hogy Pakod sincs messze, szerda, este lett mire haza tudtak vergődni tömér­dek viszontagságok között. — A násznép valósággal úgy lapátolta haza magát Pakodra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom