Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-02-26 / 46. szám

2 Zalamegyei Újság *931 február 26 Hosszabb eszmecsere után ki­mondotta az értekezlet, hogy a kérdés gyakorlati kiviteléhez azon­nal hozzáfognak. A városok meg­kapják a felügyelőtől a szükséges útmutatásokat s a polgármesterek az egyes érdekeltségekkel érint­kezésbe lépnek, hogy a munka megkezdése halasztást ne szen­vedjen. így tehát most már remél­hető, hogy vármegyénk területén megszervezetten lép föl a háziipar, mely igen szép keresethez juttatja a szegény népet. A nemes elha­tározások ezzel, ha megkésve is, de végre sikerre vezetnek. A közgyűlést a szövetkezet má­jusban tartja meg. Keszthely lakossága nem éri el a tizenegyezret. Az uj népszámlálás elölt vár- megyeszerte vérmes reményeket fűztek Keszthely lakosságának emelkedéséhez, sőt egyesek szinte aggódtak, hogy a balatonparti metropolis lepipálja a megye- székhely lakosságát. A vérmes remények ugyan nem váltak be, de Keszthely lakosságának emel­kedése igy is figyelemreméltó, amit csak annak köszönhet, hogy az utolsó népszámlálás óta hozzá csatolták Kiskeszthelyt. Az 1920. évi népszámláláskor Keszthely lakossága 8.050 lélek volt (3.677 férfi és 4.373 nő), Kiskeszthelyé 2.169 lélek (1.003 férfi és 1.166 nő). A két község lakossága együtt akkor 10.219 lelket tett ki. (4.680 férfi és 5.539 nő). Az uj népszámlálás szerint az egyesitett Keszthelynek 10.064 főnyi lakossága van. Ebből 4.947 a férfi és 5117 a nő. Az iparosok száma 470, a kereskedőké 139, a lakások száma 2.934. — Ha az összeírás pillanatában távollevő 134 személyt hozzávesszük a lélekszámhoz, akkor Keszthely jelenlegi lakossága 10.198 lélek, vagyis a város lakossága a Kis- keszthellyel való csatlakozáson túl szaporodást nem mutat fel. Érdekes jelenség, hogy a férfiak száma itt is jelentékeny emelke­dést mutat fel a tiz év előtti ál­lapotokkal szemben, bár a nők száma még mindig meghaladja a férfiak számát. A kamen dollár! utón meg- feneklett tejeskocsit darabon- kint húzták ki a kátyúból. Meddig kell még várni az ut megjavitására ? Pár héttel ezelőtt megírtuk, hogy | Kemendollár községnek Kemend- ■ ről az állomásra vezető utjánál rosszabbat még elképzelni is lehetetlenség. Nemcsak azért, mert ennek az útnak burkolata nincs és igy a kocsik tengelyig sülyed- nek a sárba, hanem különösen azért, mert a Zala árterületén egy­általában — nincs ut a járómüvek részére. Hogy ez a körülmény milyen veszedelmeket okozhat, arra példa az alábbi eset. Spiegel József kemendi Iakós tejeskocsija vasárnap ezen az ár­területen akart átjutni, mert csak úgy kerülhetett volna föl a folyón átvezető hidra. Az árterület köze­pén azután kátyúba került, ahon­nan a lovakkal kivontatni nem sikerült. Hogy tehát a lovak a kocsival együtt ott ne pusztulja­nak, a kocsis a métermélységü jeges vízbe lépett, kifogta a lovakat, amelyek igy nagynehezen kiszabadul­hattak veszedelmes hely- zetökbőí. Azután a most (magánosok által megépí­tett) gyaloghidról létrát bocsátottak le a kocsihoz, amelyet, amennyire lehe­tett, leszereltek és köte­lekkel kiemeltek a kátyú­ból. Úgy gondoljuk, hogy ez a példa eléggé igazolja azt, amit erről az útról irtunk. Ámde lehetett volna ennél súlyosabb eset is, ha pél­dául nem tejecskocsi, hanem olyan reszkírozta volna meg az átkelést, amely személyeket szállított s mondjuk, gyermekeket, beteget. Tessék csak elképzelni, mi lett volna a sorsuk, különösen, ha az éjjeli órákban történik ez? Tudunk esetet ugyanis, hogy egy család Kemendről az este 10 órai vonat­tal jött Zalaegerszegre és kocsin tette meg az utat az állomásig. És nagy kérdés az is, nem ártott-e meg a kocsisnak az, hogy hosszabb ideig kellett a vízben állania, mig a lovakat kifogta? Hát azt mi nagyon jól tudjuk, hogy vármegyénknek hosszú idő­kön át elhanyagolt úthálózata egy­szerre nem javítható meg; de, hogy ilyen helyeken kellett volna a javításokat a legelső sorban is megkezdeni, azt meg tudniok kellett volna azoknak, akik az útjavítási munkálatokat foganato­sítják. Az ugyanis soha sem volt titok, hogy itt az árterületen át nem vezet sem ut, sem hid, tehát ilyen esős, havas, olvadásos idő­ben lehetetlenség, vagy legalább is veszedelmes a kocsiközlekedés. Miért nem voltak erre tekintettel már eddig is ? De vájjon mikor lesznek egyszer már erre tekin­tettel ? Csak nem akarják bevárni, amig kisgyermekeket, vagy beteget szállító kocsi reked meg a kátyú­ban és ennek az uttalan útnak halálos áldozata lesz? Itt most valóban a legsürgősebb intézkedéseket követeljük és vár­juk is. Embereket, állatokat vart agyon Indiában a jégeső. London, febr. 25. Kalkuttai je­lentés szerint Masbhum kerület­ben hatalmas erejű jégeső pusz­tított és súlyos károkat okozott. Közel egy font súlyú jégdarabok estek, amelyek 6 embert agyon­vertek, harmincat megsebesítet­tek. A jégeső majdnem az egész, szabadon levő állatállományt agyonverte. A rendőrség mindenütt összefogta a vörös nap szervezőit. Ma délig a fővárosban csak tüntetési kísérlet volt. Budapest, febr. 25. A rendőr­ség az éjszaka több embert fogott el a fővárosban. Ezek a mai tün­tetést készítették elő. A pestkör­nyéki községekben szintén több kommunistát fogtak el. A rend­őrség röpcédulákat is foglalt le, amelyek a munkásságot felvonu­lásra és tüntetésre izgatják. A rendőrség reggel óta teljes ké­szültségben van. Különösen a parlament környékét őrzik, mert hire terjedt, hogy a kommunisták a Ház elé akarnak vonulni. Ma délig sem a fővárosban, sem a vidéken nem volt tüntetés. A fővárosban az Erzsébet-körúton cirkáló rendőrök észrevették, hogy a járdákon munkáskülsejü embe­rek tömegesen kezdenek gyüle­kezni és tüntetőleg sétálnak. A rendőrök oszlásra Siólitották fel őket és 50 embert, akik nem akartak engedelmeskedni, előállí­tottak a VII. kerületi kapitány­ságra. Prága, febr. 25. A rendőrség országszerte erélyes rendszabályo­kat léptetett életbe a kommunista tüntetések megakadályozására. Az égeri rendőrség megállapította, hogy az aschi, ellenbogeni és marienbadi kommunisták vezetői a prágai kommunista párt titká­rának részvételével egy héttel ezelőtt Égerben titkos értekezletet tartottak, amelyen a mai kommu­nista tüntetés előkészületeit be­szélték meg. A vezetők azóta lá­zas tevékenységet folytattak az Éger-vidéki ipartelepeken a tün­tetés előkészítése céljából. A rend­őrség a házkutatások során sú­lyosan kompromittáló anyagot foglalt le és 11 embert letartóz­tatott. Brüxből jelentik, hogy a városban nagy rendőri és csend­őri készültség van. Ungvárott le­tartóztatták Ebért Izidor kommu­nista titkárt, aki a tüntetésre izgatott. Pozsonyban letartóztat­ták Maybaum Gyula ügyvédjelöl­tet, aki a kommunisták összejö­vetelén lázitó kijelentéseket tett és indítványozta, hogy Csehor­szágban alakítsák meg a szovjet­köztársaságot. Bukarest, febr. 25. A sziguranca az éj folyamán sok kommunistát vett őrizetbe. A kommunisták lá­zitó röpcédulákat osztogattak a munkásság körében. A röpcédulák felszólítják a munkásságot, hogy ma rendezzen tüntetéseket Buka­rest utcáin. Az utcákon erős rend­őri és csendőri járőrök cirkálnak. Bukarest, febr. 25. Brassóban az egyik filmszinházban tegnap kezdték meg a „Nyugaton a hely­zet változatlan“ cimü film bemu­tatását. Este 7 órakor körülbelül 30 főnyi kommunista csoport röp- iratokat osztogatott a moziból távozó közönségnek. A röpiratok sértő kijelentéseket tartalmaztak a királyra, a hadseregre és a kor­mányra. A rendőrség és a kom- * munisták között verekedés támadt, s ennek során a rendőrség két kommunistát őrizetbe vett. A kom­munisták erre megkísérelték két társuk kiszabadítását és ez sikerült is nekik. Magyarok a „Herum Novarum“ jubileumi ünnepségein Rómában Serédi Jusztinián di*. bíboros herqogprimás vezeti a magyarok küldöttségét az Örökvárosba és a Pápa elé. Ismeretes, hogy XIII. Leo pápa, századának legnagyobb embere 1891. május hó 15 én bocsátotta világgá a „Rerum Novarum“ cimü halhatatlan enciklikáját, melyet a keresztény világ a szociális katoli­cizmus alapokmányának lekint. A nagy pápa előrelátó bölcsesége századokra szóló programot adott, hogy a közéletben és a szociális téren mit kell tenni és bölcs tanításai, melyek az iskolákra, a nevelésre, a családra, a közjóra, a közerkölcsre, a népvédelemre, a munkakérdésre, a politikára, a törvényhozásra, az állam és az egyház viszonyára vonatkoznak, a mai szociális bajokban sínylődő életben a legüdvösebb irányitó és útmutató gondolatok. Ez a nagy fontosságú enciklika kibocsátásának 40 éves évforduló­jához érkezett és ebből az alka­lomból Róma újból megszólalt és szeretettel hívta fel a világ minden katolikus munkásszervezetét, vala­mennyi szociális intézményt a Rómában megtartandó fontos ese- ! ményeken való részvételre. A római központi bizottság már részletesen összeállította a „Rerum Novarum“ jubileumi ünnepségeinek részletes programmját. A programm szerint május 14-én az eddigi bejelenté­sek értelmében 43 nemzet zarán­dokai vesznek részt a lateráni bazilikában megtartandó ünnepi szentmisén, majd utána meg­koszorúzzák XIII. Leo pápa sír­emlékét. A legmegkapóbb ünnepség lesz május 14-én, amikor a világ min­den részéből összesereglett munká­sok és munkaadók, politikusok és nagy államférfiak, bíborosok, érse­kek, püspökök vezetésével fel­vonulnak a lateráni bazilika udva­rán felállított munkásszoborhoz, ahol rövid beszédek kiséretében a nemzetek dolgozói leteszik koszo­rúikat a szegények Szentje, assisi Szent Ferenc szobra közelében a munka dicsőítésére felállított szo­bor talapzatára. — Ugyanaznap délután 4 órakor a „Rerum Nova­rum“ enciklika kibocsátásinak 40 éves jubiláns ünnepsége az apos­toli cancellária palotájában, ame­lyen a résztvevő nemzetek kép­viselői üdvözlő beszédet monda­nak. Május 15-én XI. Pius pápa a j pápai udvar díszes kíséretével megjelenik a Szent Péter baziliká­ban, ahol a Szent Péter sírja feletti oltárnál szentmisét mond. Ugyanaznap délután 4 órakor a Rómában tartózkodó nemzeti zarándoklások résztvevői meg­jelennek a Vatikánoan, ahol a

Next

/
Oldalképek
Tartalom