Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-02-15 / 37. szám

XIV. évfolyam 37. szám. Apa 16 fiilép 1931 február* 25 Vasárnap.-uottívaíal: falt -j «"í61, 4, Telefon: 128 szám. t .aial: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. SP0 LSTIK_ÄI_JäÄPlLÄP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. aas» — Bnnmwti' aw» wwmwmti aa— Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. viseli fegyverét, mai honvédsé­günk is méltó dicső elődjéhez; csak az a baj, hogy mások mond­ják meg, hány magyar gyerek állhat be a honvédségbe, hány viselheti büszkén a hazája védel­mére szolgáló fegyvert. Ez ellen a bennünket annyira megszégyenítő rendelkezés ellen kívánnak tüntetni a kapuvári leányok akkor, amikor nem ad­nak pántlikát a regrutáknak. Vi­szont azonban a község azzal mutatja ki tiszteletét és szerete- tét a honvédség iránt, hogy gon­doskodik a pántlika költségeiről. Hej, szabaduljunk csak föl egy­szer ez alól az átkos lidércnyo­más alól, majd jut nemcsak a kapuvári, hanem az összes ma­gyar regruták kalapjára pántlika anélkül, hogy képviselőtestületi határozattal kellene annak költ­ségeit biztosítani. Erős a remé­nyünk, hogy nincs már messze ez az idő és a magyar nem to­boroz, hanem alkot ismét hadse­reget, mely megfizet azért szé­gyenért is, amely akkor érte, ami­kor szabad katonáskodási jogá­tól megfosztották s ezzel a jog­gal felruházták az esküszegőket, a gyávákat, a hazaárulókat és a balkáni erkölcsökkel telitett fél­vad törzseket. A Times súlyos kritikája a horvátok elnyomásáról. London, febr. 14. A Times balkáni levelezője tollából harma­dik vezércikkében részletesen fog­lalkozik Sándor király zágrábi látogatásával. A fogadtatás — irja a lap — meglehetősen szívélyes volt ugyan, de sehol sem hiá­nyoztak a hatósági erély nyomai. Az iskolai ifjúságot kivezényelték az utcára. Az ellenzéki képviselők távollétükkel tüntetlek, a falvak­ban pedig még fagyosabb volt a hangulat. A nép panaszai: a par­lament megszüntetése, a szólás- szabadság elkobzása, a hatóságok által követett állandó kémkedési és besugási rendszer, a rendőri attrocitások és a gyűlölt zágrábi rendőrfőnök vallatási eszközei európai botránnyá fajulnak. Az uj közigazgatási beosztás a szerb hatalmi érdekeket szolgálja és lehetővé teszi a horvát kisebbsé­gek elnyomását. Radics sírjának megszentségtelenitése, a rendőri brutalitások, mind túlkapásai a diktatúrának Az Orient a szabad­kőműves páholy is horvát katoli­kusok ellen dolgozik. Ha semmi sem történik, akkor a király láto­gatásának kudarc lesz a követ­kezménye. London, febr. 14. A Daily He­rald megállapítja, hogy Gavrilo Princip ma már általánosan elis­mert nemzeti hős Jugoszláviában és már szobrokat is állítottak neki, Szabadkának egyik külvá­rosát pedig róla nevezték el. El­felejtik, hogy Princip volt az az ember, aki 1914-ben meggyil­kolta a trónörökös párt és lángra lobbantotta azt az óriási robba­nást, amely 10 millió ember éle­tét oltotta ki. Sietni kell a szinpártoló egyesület megalakításával. A bérletek árait 12 havi részletekben lehet fizetni. Pántlikapénz Ez a szó teljesen új a magyar közönség előtt. Kapuvár, sopron- megyei községé az érdem, hogy ezt kitalálta. Képviselőtestülete ugyanis határozatot hozott, hogy a község „pántlikát“ vesz mind­azoknak a helybeli legényeknek, akik toborozásra önként jelentkez­nek s akiket a vizsgáló bizottság is alkalmasaknak talál a katonai szolgálatra. Azaz: nem is veszi a pántlikát, de megadja a pántli­kára valót, pántlikapénzt ad. A régi jó békevilágban, amikor még a Pécsben székelő magyar királynak szedték a közös, meg a honvéd katonát, nem volt boldo­gabb ember annál a legénynél, akit a „vizitáción“ alkalmasnak minősítettek, aki „tauglich“ lett. Az új regruta kalapja mellé akkor még a leányok vették a nagy- virágú, sokszínű szalagot, köztük egy szál nemzetit. Adtak melléje csókot is, bevonuláskor könnyet is. A szalagnak ezért a velejáró­jáért érdemes volt regrutának lenni. Azóta nagyot fordult az idő kereke. A magyar leányoknak minden bizonnyal lesoványodott az erszényük. Nem futja pántli­kára. Valószínűen ezért hozták Kapuvárott ezt a határozatot; de, lehet, magyaros felbuzdulásból. Lehetségesebb azonban, hogy a leányok azért nem pántlikázzák föl ma a regruták kalapját, mert mint igazi honleányok, csak abban a legényben látják az igazi magyar katonát, akit az általános had­kötelezettség alapján soroznak. A magyar leányok becsületes magyar szívvel tüntetnek Trianonnak ama rendelkezése ellen, mely megtiltja a magyarnak, ennek a vitéz nem­zetnek, hogy hazáját úgy védel­mezze, amint azt jónak látja. A magyar sohasem vonta ki magát a katonai szolgálat alól. Fölbokré- tázva, nótaszóval indult mindig a csatába és most épen azok előtt kell meghajolnia, akik a csatatéren gyáván elpártoltak a zászlótól, akik fegyvereiket eldo­bálták és hütlenül átpártoltak az ellenséghez. Ezeknek természete­sen kellett az olyan rendelkezés, amely megtiltja a magyarnak még hazája védelmét is. Az igaz, hogy a toborzott katona is becsülettel A szinikerületek új beosztásá­nak kérdése élénken foglalkoztatja a dunántúli városokat és a szinész- egyesületet Az a mozgalom tehát, mely Kőszegen indúlt meg, de amelynek tulajdonképen a zala­egerszegi értekezlet adott lendü- lelet, mindenesetre eredményes lesz. Annyit elérünk, hogy a dunán­túli városokban játszó színtársu­latoknak nem kel! majd költséges körutat tenmök az egész ország­ban és igy bevételeiknek java­részét nem emésztik meg a költöz- ködési költségek. Fontos követelmény természete­sen, bármikép alakul is a helyzet, a szinpártoló egyesület megalakí­tása. Célja ennek az egyesületnek : a közönség megszervezése és mindenki részére hozzáférhetővé tenni a színházat — olcsó részlet- fizetés mellett. így biztosítást nyerne a színtársulat eksziszten- ciája és a társulat nívójának emelése. A szinpártoló egyesületnek jogai is vannak. Megválaszthatja maga a színtársulatot s nem lesz kény­telen megelégedni azzal, amit be­osztanak az illető városnak. — Állandó érintkezést tarthat fönn a színigazgatóval s igy az eset­leg fölmerülő kívánságok azonnal elintézést nyerhetnének. Általános kívánság az egész kerületben a zenekar kibővítése. Ez azonban csak akkor lehetsé­ges, ha a direktor bírja annak föntartását. Deák Lőrinc szín­igazgató tervezete szerint a napi­jegyek árát kellene néhány fillérrel emelni, a bérlet árai azonban változatlanok maradnának. A színi évad tartama hat hét lenne Zala­egerszegen. A bérletet 20 elő­adásra bocsátaná ki Deák Lőrinc s a helyárak lennének: oldal- és támíásszék 2*30, II. rendű 1'80, III. rendű 1*20, állóhely 0*60 P, bérletben 1*70, 1*30 és 0*90 P. Tehát 20 előadásra: oldal- és támlásszék 34, II. r. 26, III. r. 18 P. Á bérleti összeget a szin­pártoló egyesület szedné be 12 havi részletben, ami senkinek nehézséget nem okozna. Amikor tehát a társulat bevonulna, az egyesület pénztárosa egy összeg­ben adhatna át tekintélyes sum­mát a direktornak. És igy lényegesen megkönnyebbednék a a színházlátogatók helyzete, a bér­lők száma emelkednék és az igaz­gató is mentesülne a gondoktóL A mai nehéz gazdasági helyzet­ben csakis ezzel a módszerrel volna elérhető. Zalaegerszegen is fontos az olyan színházlátogatás, mely a társulat fentartását és nívójának emelését biztosíthatná. Az a rokonszenv, amellyel a meg­indított mozgalmat Zalaegerszeg közönsége fogadta, minden bizony­nyal létrehozza nálunk is a szin­pártoló egyesületet. — Csakhogy ennek megalakításával nem szabad késni, mert minél előbb kezdi meg működését, annál több havi és igy annál kisebb részletekben fizetheti a bérlő közönség a bérle­tek árait. Sztrájk a zsilvölgyi bányákban. Bukarest, febr. 14. A zsilvölgyi bányákban a bányatulajdonosok 15 százalékos bérredukciót akar­nak végrehajtani. A bányászok elhatározták, \ hogy holnap ki­mondják az általános sztrájkot. Bár a munkások kijelentették, hogy a sztrájk passzív Iellegü lesz, a hatóságok mégis nagy előkészületeket tettek az esetleges zavargások elfojtására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom