Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-02-13 / 35. szám

2 Zalsmegyci Ujfág 1931 február 13, A kultuszminiszter a helyes közéleti sze­replésről. Vác, febr. 12. A váci választó- kerület polgársága vacsorát ren­dezett uj képviselőjének, Korniss államtitkárnak tiszteletére. A va­csorán Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is megjelent és nagyobb beszédet mondott. Rá­mutatott arra, hogy a magyar közélet akkor lehet tartalmas, ha a magyar parlamentbe oly férfia­kat küldenek, akik tartalmassá tudják tenni a közéletet, akik mély hazafias érzésüket a tudás arany­szálaival tudják átszőni. Korniss Gyula azok közé tartozik, akik a magyar politikai élet gazdagitóivá lesznek. A miniszter ezután a kis városok támogatásának fontossá­gáról szólt és hangsúlyozta, hogy a 8 millió lakosú országban az 1.400,000 lakosú közgazdasági Budapest túlméretezett. Oroszország és Románia viszonya egyre jobban mérgesedik. Besszarábiának Romániához tör­tént csatolása 13-ik évfordulóján az orosz félhivatalos Izvesztij és Pravda ünnepi cikkben újból le­szögezi, miszerint Oroszország semmi esetre sem nyugszik bele a jelenlegi helyzetbe, t. i. Bessza­rábiának Romániához való tarto­zásába. Egyébként is — Írják a lapok — Oroszország nem hajlandó Romániával Törökország közvetí­tésével tárgyalni, hanem csak közvetlen tárgyalásokra hajlandó, még pedig az 1928'as bécsi tár­gyalások alapján. Ezzel szemben a román lapok sorozatos cikkeket közölnek Szovjetoroszország hely­zetéről. Sorozatos tudományos lopások Romániában. Bukarest, febr. 12. Ciordas, a román tudományos akadémia tagja nemrégiben egy bibliográfiái mun­kát adott ki, amely óriási fel­tűnést keltett. A munka megjele­nése után Georgescu, az akadé­miának egy másik tagja meg­állapította, hogy Ciordas munká­jához az akadémia könyvtárosá­nak magánjegyzeteit használta fel, anélkül, hogy valakit is meg­kérdezett volna. A botrány még fokozódott azzal, hogy időközben kiderült, hogy a könyvtáros mun­kája sem volt eredeti munka, ha­nem a könyvtáros viszont egy belga tudóstól lopta össze az egész anyagot. és Olcsón akarunk vásá­rolni, felkeressük a schütz Aruházat. 3921 A zalai gazdák csatlakoznak a vasmegyei gazdák árletörő mozgalmához. A zalai gazdák ma tartották meg a folyó hó 7-re összehívott, de a nagy havazás folytán elha­lasztott értekezletüket, melynek célja a mezőgazdaság viteléhez szükséges ipari cikkeknek és anya­goknak közös, nagy tételben és igy lényegesen olcsóbb árban való beszerzése és e cél elérése érdekében szükséges szervezetnek megalakítása. Az értekezlet a Gazdasági Egye­sület helyiségében Nyáry Kálmán gazd. egyesületi ügyvezető-elnök vezetése mellett folyt le s azon a kis-, közép- és nagybirtokosok mérsékelt számban jelentek meg. Nyáry Kálmán megnyitójában hangsúlyozta, hogy itt nem uj egyesület alakításáról van szó, amelyben jól fizetett tisztviselők ülnek, hanem tisztán csak a mezőgazdasági érdekeket kíván­ják megvédelmezni a kartelekkel szemben. Asbóth Károly, gazd. egyesületi segédtitkár terjesztette elő az ala­posan kidolgozott javaslatot, mely részletesen ismerteti azokat a módozatokat és lehetőségeket, amelyeknek segítségével a cél elérhető. Az ügyeket tiz tagú bi­zottság intézné, mely összekötte­tésben állana a szeivezetbe tö- mörültekkel és érintkezést tartana fönn mindazokkal a forrásokkal, ahonnan a szükségletek nagy mennyiségben fedezhetők. Az csak természetes, hogy a tömeges meg­rendelés olcsóbb vásárlást tesz lehetővé és ennek következménye lesz az, hogy az árak az egész vonalon leszállanák, mert a keres­kedelemnek szüksége van vásárló- közönségre. Felemlítette az előadó azokat az akadályokat, amelyek fölmerülhetnek; de egyben cá­folta is az ellenvetése két, amelyek eddig is fölme rültek. Mikolics Ferenc dr. szólt elsőnek az előterjesztéshez és arra hivla föl a figyelmet, hogy a szervez­kedésnek csak akkor lehet sikere, ha az nélkülözi a helyi jelleget. Csak akkor veszik észre a szerve­zetet, ha ez országos jelleget ölt. — A mezőgazdasági kamarákkal egyetértésben kívánja a kérdést megoldani, mert a Kamarák már értek is el az árak letörése terén eredményeket. Sümeghyjózsef kifogásolja, hogy a kisgazdák aránylag csekély számban jelentek meg. így nem lehet az egységes gazdafrontot megteremteni. Keglovics József is azt akarja, hogy a Gazdasági Egyesület vegye föl a kapcsolatot ebben az ügy­ben is a Kamarával. Azt mondja, azért vannak kevesen, mert nem értesültek kellőképen az értekezlet megtartásáról. Ö is egységes front megalakítását kívánja. Az összes mezőgazdasági szerveket be kell vonni az akcióba. Nyáry elnök a fölszólalásokra megjegyzi, hogy a szervezkedés nem irányul a Kamara ellen és | ebből nem akar a Gazdasági Egyesület hasznot huzni. Bejelenti holnapután a szombathelyi érte­kezleten, hogy a Kamarák bevo­nását kívánják. Keglovics további felszólalásá­ban hangoztatja, hogy a kereske­dőket sem lehet kihagyni az akcióból. A falvakat kell nagy figyelemben részesíteni. Bosnyák Géza felszólalásában kiemeli, hogy sem a Kamara, sem az Egyesület nem csinálja az akciót, hanem csinálják ezt a gazdák. Elismeri, «zemélyenkint nehéz a kisgazdáknak a szervezetbe bekapcsolódniok, de, ha tömörül­nek, leküzdhetnek minden nehéz­séget. Példuál hozza föl a felső­magyarországi szervezetet, amely teljesen ingyen végzi a munkát, tehát téves a felfogás, hogy pénzbe kerül. A kisgazdáknak, vagy a mezőgazdasági bizottság­ban, vagy a Faluszővetségben kell tömörülniök. Gazda és gazda között ne tegyünk különbséget, ha célt akarunk érni. Buchberger József kérdi, lehet-e személyes felelősség mellett meg­rendelést eszközölni különösen a kisgazdáknak ? A kisgazda bizal­matlan, mig az árakat nem látja. A belépési nyilatkozatban az ára­kat nem tüntették föl. Szervről kell tehát gondoskodni és igy érhető el a gazdafront kiépítése. Alkalmasnak kínálkoznak: a Falu­szövetség és a Hitelszövetkezetek. Indítványozza, hogy a szombat- helyi értekezlet foglalkozzék azzal a kérdéssel, miképen lehet a kisbirtokosokat igy a nagy szervezetbe bekapcsolni. Ajánlja a Hitelszövetkezeteket erre a célra, Vasárnapi számunkban vezető helyen mutattunk be néhány sza­kaszt abból a cikkből, amely az „Őrálló“ cimü lapban megjelent s amely olyan minősíthetetlen tá­madásokat intéz a katolikus val­lás ellen. Mondanunk is fölösle­ges, hogy Bogdán Gyula ref. lel­kész szerkesztőnek eme kiroha­nása nagy visszatetszést szült a katolikusok körében; de egyben minden jóérzésü ember megütkö­zött azon, hogyán bocsáthat közre egy keresztény ember, egy lel­kész ilyen cikket. „Vastag jelenség“-et adtunk cikkünknek, amelyben bemutattuk Bogdán tiszteletes ur remekelé­sét és most „Örvendetes jelen­ségeként kell megállapítanunk, hogy sok helyről kaptunk választ cikkünkre s azokban egyrészt elitélik Bogdán cselekedetét, más­részt elismerésüket fejezik ki la­punk iránt, hogy a katolicizmus ellen intézett támadást köteles- ségszerüen visszautasítottuk. Ezek közül a válaszok közül itt Né­meth János, alsónemesapátii kis­gazda levelét közöljük, melyben a többek között a következőket írja derék katolikus testvérünk: „A katolikus hitünket mélyen sértő rágalmazást csak a keresz­tény szeretetnek melegével lehet megbocsátani. El is volt várható, hogy a mieink közül nálam, sze­gény laikusnál tehetségesebbek adják meg a választ a sok vér­mert ezek központi és állami ellenőrzés alatt állanak. Lépjenek be a szövetkezetekbe a nagy- birtokosok is nagyobb számmal. Nyáry elnök Ígéri, hogy amit Buchoerger ajánlott, előterjeszti a szombathelyi értekezleten. Vitéz Bosnyák Andor bizalmat­lan ugyan a Kamarákkal szem­ben, de sokat vár azért az uj elnöktől. A mozgalomhoz való csatlakozást javasolja. Szűcs Andor dr. kérdésére az elnök megjegyzi, hogy a belépés egy évre szól. Ábrahámjózsef (Szepetk)szerint a kisgazdák azért jelentek meg ilyen csekély számban, mert igen rossz helyzetben vannak és sehol sem találnak kellő oltalmat, sen­kitől tanácsot sem kapnak. Köz­ségi békéltető bizottságok fölállí­tását kívánja. A falusi népnek a városba való özönlését magya­rázza. Az urak közül is többen jöhettek volna el. Nyáry elnök:Tanácsot az Egye­sület mindenkinek ad. Mikolics Ferenc dr. tiltakozik az ellen, mintha éket akarnának verni a kis- és nagygazdák közé. Nyáry elnök megállapítja, hogy az értekezlet egyhangúan állát foglal mozgalom mellett és ezt bejelenti a szombathelyi értekez­leten. Reméli, hogy a nag ügyet a kamarával karöltve sikerül meg­oldani. Az értekezlet ezzel befejeződött. tanúnak és magának az Ur Jé­zusnak halálával megpecsételt, 2000 éves szent hitünk ellen in­tézett durva sértegetésre és ócsár- lásra. Elkeseredett szívvel olva­som a Zalamegyei Újságból, hogy Bogdán Gyula minket, magyar katolikusokat még a szociálde­mokratáknál is veszedelmesebb fajtáknak tart, akik őszerinte nem vagyunk érdemesek arra, hogy Szent István ezeréves jogarával felvértezetten a nyugati országok kapui előtt szent hitünk árnyéká­ban a mai nehéz időkben remé­nyeinknek teljesülését nyugodtan bevárhassuk. Én, aki ezeket a sorokat irom, abból a társadalmi osztályból való vagyok, amely legnagyobb ebben a hazában, s amelynek legtöbb tagját mélyen megbotránkoztatta a cikk. Azért, mert minket, or­szágunk keresztény katolikusait a Jézus társasági atyákkal együtt holmi bálványimádóknak ismer, akik, mint álkeresztények gátat vetünk hazánk boldogulása elé. Ez már több a soknál! Elfelejti a rágalmazó, hogy amikor szent­képekről van szó, az Ur Jézus szenvedéseinek közepette maga nyomta szent képét Veronika asszony kendőjére (amit az illető nem is hisz, de állítom, hogy tudja). A kereszteket és szobro­kat, amelyeket nem imádunk, az Ur Jézus halálának emlékére s az Öérette vértanúhalált halt Németh János nemesapáti kisgazda a „Vastag jelenség“» POI-

Next

/
Oldalképek
Tartalom