Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-01-31 / 25. szám

Xllf» évfolyam 25. szám 1931 januái« 31 Szombat ára 12 fillér 54 .. a elefon: 128 szám. : Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Legyünk irredenták! Nekünk, szegény magyaroknak nemcsak a mindennapi betevő falatnak megszerzése okoz súlyos gondokat, hanem még más is. Összejövetelek, gyűlések, megbe­szélések nem is merülhetnek ki tehát tisztán csak a megélhetés lehetőségeinek keresésében, ha­nem még másra is kell gondol­nunk. Ez a „más“ pedig annak az igának lerázása, amelyet a békepontokkal raktak nyakunkra s amely nemcsak a legfőbb anya­giaktól fosztott meg bennünket, hanem súlyos erkölcsi csapást is mért ránk. Mert nemcsak kirabol­tak, hanem meg is gyaláztak ben­nünket akkor, amikor kimondot­ták, hogy saját megcsonkított hazánkat sem védelmezhetjük úgy, amint azt jövőnk és nemzeti be­csületünk megkívánja. A mi vé­delmi eljárásunk csak olyan lehet, amilyent ellenségeink engedélyez­nek nekünk. Tessék igy véde­kezni ! Amikor tehát a mindennapi be­tevő falat megszerzése fölött töp­rengünk, arra is gondolnunk kell, hogy ezek a gondok azért olyan súlyosak, mert minden erőlködé­sünk megtörik a trianoni rendel­kezéseken, minden cselekedetün­ket megbénítja az a papirrongy, amelyet az igazság megcsúfolá­sára, ezeréves múltúnk sárbatapo- sására gyártottak Páris mellett. Ezt a papirrongyot kell megsem­misítenünk s erre a munkára kell ránevelnünk gyermekeinket. A rá- nevelés pedig csak úgy történhe­tik, hogy mindig szemünk előtt tartjuk Nagymagyarországnak, annak az ideális földrajzi egység- a képét, amely ezeréven át díszí­tette Európa térkét; ha szüntele­nül azt hangoztatjuk, hogy addig nem lehet boldog a magyar, de a Kárpátok medencéjében egyet­len nép sem, amig helyre nem áll Nagymagyarország és ha min­den összejövetelünket a magyar „Hiszekegy “-gyei kezdjük és azzal is végezzük. Ne szálljon ki el­ménkből sohasem az a tudat, hogy megraboltak bennünket azok­nak akaratából, akiket évszázado­kon át védelmeztünk és ne hagyja el szivünket az az érzés, hogy becsületünket is foszlányokká tép­ték ellenségeink. Legyünk irredenták! Bent az ország szivében ép úgy, mint kint a vidéken, a végeken ! Sajnálko­zással kell ugyanis megállapíta­nunk, hogy az irredentizmus min­dent átütő ereje csökkenőben van. Mintha bele nyugodott volna sor­sába a magyar nép. A nép veze­tőinek kötelessége az irredentiz­must ápolni, fokozni, mert külön­ben a sok-sok gond között nem­csak a minimumra csökken az, hanem el is tűnik teljesen. És, ha ez, — amitől Isten óvjon — be­következik, ellenségeinknek nyert, nekünk pedig örökre vesztett ügyük van. Akkor hiába várjuk, hogy a Kárpátok ormain ismét a magyar trikolor leng . . . Munkálkodjunk, dolgozzunk serényen, hogy falatot biztosiíhas­A novai járásban fekvő Kusfán- szeg községben tegnapelőtt dél­után súlyos kimenetelű incides történt két testvér között. Az esetről a következőket jelentik: Két kustánszegi testvér, Németh Kálmán és Németh Zsigmond a közelmúltban egy erdőrészletet kaptak örökségképen. A napok­ban kimentek az erdőbe és meg­osztoztak. A nekik jutó fákat mind­egyik testvér megjelölte. Tegnap­előtt ismét kimentek az erdőbe és Németh Kálmán vágni akarta a megjelölés során neki jutott fákat. A zalamegyei népszámlálásról nyilvánosságra jutott adatok sok érdekességet tartalmaznak. A köz­ségekben általában szaporodás mutatkozik, sőt helyenként a sza­porulat eléri a 20 százalékot. Az átlagos szaporodás azonban nem igen több, mint 6 — 8 százalék. Szomorú jelenség, hogy sok he­lyütt apadás van. Az eddigi ada­tok alapján a legjobb eredménye­ket a letenyei és keszthelyi járás­ban találhatjuk. Természetesen a nagyobb sza­porodás oka részben nem a ter­mészetes növekedésben, hanem a bevándorlásban keresendő. Érde­kes jelenség az is, hogy sok községben a férfiak száma meg­haladja a nők számát, pedig a háborús veszteségek miatt 1920- ban még jóval alulmaradt számuk a nők számán. A járási székhelyek közül egyes székhelyek adatai már ismeretesek. Ezek a következek (zárójelben a régi adatok): Letenye jelenlegi lakossága 3233 lélek (2291). Férfi 1562 (1097), nő 1671 (1194). Távol­levő 14 (3). Iparos van a köz­ségben 56, kereskedő 27. Lete- nyén tehát tiz év alatt a szapo­sunk magunknak; de dolgozzunk kitartó buzgalommal azon is, hogy eltűnjék hazánk szent földjéről a trianoni szégyenvonal és újra régi fényében, régi dicsőségében ra­gyoghasson Szent István birodal­ma s azon Szent István koronája ! A testvérek között azonban a már megjelölt fák körül nézet- eltérés támadt és ennek hevében Zsigmond a fejszének fokával Kálmán oldalára vágott. Németh Kálmánt, aki az ütés miatt a veséje táján sérült meg, lakására vitték. Állapota ma reggelre olyan rosszra fordult, hogy értesítették a zala­egerszegi mentőket, akik Németh Kálmánt ma kora délután beszállí­tották a kórházba. A csendőrség a testvérek verekedése ügyében meg­indította a nyomozást. rodás majdnem ezer lélek. Hatvan évvel ezelőtt, az első népszámlá­láskor a község lakossága 1363 volt. Zalaszentgrót jelenlegi lakos­sága 2450 (21681. Férfi 1199 (1040), nő 1251 (1128). Iparos 159, kereskedő 45. — Lakások száma 617. Zalaszentgrót lakos­ságának szaporodása igen gyér, ami arra vezethető vissza, hogy ez a járási székhely már városias jellegű, igy közrejátszanak azok a körülmények, amelyek megnehe­zítik a népszaporulatot (egyke, csecsemőhalandóság stb.) Érdekes, hogy Zalaszentgrót lakossága 60 évvel ezelőtt 2304 volt, tehát már akkor majdnem elérte a mai számot. A nagyobb és ismertebb köz­ségek népesedési adatai a követ­kezők : A zalaszentgróti járásban Kisszentgróí lakossága 1370 lélek (azelőtt 1368), Zalaudvarnoké 1146 (1082), Aranyod 525 (538), Tüskeszentpéter 457 (442), Csá- ford 1521 (1580), Sénye 230 (224), Kustány 60^ (544), Gyülevész 561 (565) Zalaszentlászló 1145 (1054), Almásháza 233 (195), Barátsziget 97 (91), Kehida 834 (806), Zalanémetfalu 392 (385). A tapolcai járásban: Szigliget 1249 (1097), Nemesfördemic 1477 (1420). — Itt 242 a távollevők száma. Hegymagas 633 (607). A nagykanizsai járásban: Sze- petnek 2280 (2151), Bajcsa 560 (523), Balatonraagyaród 1238 (1326). Kiskomárom: 1932 (1922). A sümegi járásban: Dabronc 1126 (1130), Hetyefő 208 (241), Zalaerdőd 759 (791). A letenyei járásban : Egyeduta 1197 (1177), Zajk 553 (508).; A keszthelyi járásban: Égen- föld 259 (227), Sármellék 1978 (1698). Rezi: 1585 (1519). A zalaegerszegi járásban: Ke- mendollár 860 (890), Gyűrűs 381 (342), Szepetk 1116 (1062), Zalaistvánd, 793 (810), Pókafa 356 (366). A novai járásban: Baktüttős 610 (544), Szentkozmadombja 519 (473), Tófej 859(876), Zala- tárnok 1395 (1347). Megjegyezzük, hogy a közölt adatok még nem véglegesek, ugyanis azokhoz hozzá kell szá­mítani azokat a távollevőket, akik az ország területén tartózkodnak. Ezek hozzáadásával több község­nél nem apadás, hanem némi szaporodás mutatkozik. — Az ily módon összesített adatokat a Sta­tisztikai Hivatal fogja megállapí­tani. Súlyos robbanás egy tengeralatti bá­nyában. London, jan. 30. A Cumber­land grófságbeli Withehaben mel­lett levő Haig bányában súlyos bányalégrobbanás keletkezett egyik tengeralatti tárnában. A robbanás nagy károkat okozott és ereje oly nagy volt, hogy az egyik akná­ban épült téglafal összeomlott. Reggelig 10 holttestet hoztak elő, de még 16 munkás a romok alatt van, s kevés remény van meg­mentésükre. — A Haig bányával szomszédos Wellington-tárnát a robbanás után mérges gáz töl­tötte meg és az ott dolgozó mun­kások közül 32 gázmérgezést szenvedett. A Haig bányában a robbanás pillanatában 200 ember dolgozott. — A robbanás után a város egész lakossága az aknához rohant és szivszaggató jelenetek játszódtak le, mikor a halottakat felszínre hozták. Ebben a bányá­ban súlyos szerencsétlenségek tör­téntek már 1922-ben, 1927-ben és 1928-ban is. Egy Hcassiárás«2sgi földműves súlyosan megsebesítette testvérét az örökség miatt. Az eddigi adatok szerint Zala megyében Letenye lakossága szaporodott a legnagyobb mértékben. Több községben visszaesés mutatkozik. Emelkedett a férfiak száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom