Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-01-30 / 24. szám

XIV. évfolyam 24. elérti. Ára 12 fillér 1931 január 30 Péntek. ..........................................inn'»1 isssaaagKaa m .« nos »»arteszios HEUBOLY FEHEÜO 54 —.................... _­,acsztöség és kiadóhivatal: fcaiaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. ) MgasmiaBiBziKüüaa ma POLlTIKJI^ilPILAP megjelenik: remiden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. vmmmimmaBHmm* ................................... niim-imn­A csehek puskája. Annak a hadjáratnak, amelyet a kisántánt immár egy évtizednél hosszabb idő óta folytat ellenünk, egyik programmpontja volt a magyar-cseh kereskedelmi szer­ződések felmondása. Ezt igazolja minden nyilatkozat, ami nemcsak a semleges államok sajtójában, de néhány csehországi sajtóorgánum­nak hasábjain megjelent, amikor azt mondták, hogy a szerződés fölmondásának politikai okai voltak. A csehek azt gondolták, hogy, ha bakafántoskodnak, hát mi majd azonnal behódolunk nekik és egy jó lépéssel előbbrejutnak céljaik elérésében. Ámde a fegyver vissza­felé sült el. A miniszterelnök bécsi utazása szorosabb gazdasági kap­csolatot létesit Ausztriával és ennek következménye az lesz, hogy a cseh árucikkek helyett az osztrákot fogadjuk el, az osztrákoktól pedig remélhetjük, hogy átveszik a mi terményeinket. De Ausztrián keresz­tül gazdasági kapcsolataink sokkal közvetlenebbek lesznek Olasz és Németországgal s igy teljesen mellőzhető lesz a cseh ipar. Hogy ennek ki látja kárát, könnyű meg­mondani. Bizonyos azonban az, hogy nem — mi. A miniszterelnök egy szóval sem fenyegetőzött, hanem — csele­kedett. Nem fenyegetőzött a reví­zióval sem, hanem egyszerűen összegezte azt a sok igaz véle­ményt, ami elhangzott a revízió szükségességéről és levonta a véle­ményekből a következtetést. — Szavaiba tehát bele nem kapasz­kodhat egyetlen ellenségünk sem. A dolgok mennek a maguk utján ; azon, amelyet mi óhajtottunk, de amelyet épen ellenségeink készí­tettek elő a békeszerződésekkel. Bethlen miniszterelnök sikereket ért el Bécsben is. Ez letagadha­tatlan. Ezt el kell ismerniük ellen­feleinek is. És elismerjük mi is, akik politikájának hibáira is rá­mutatunk mindig. Amikor a nem­zet egyetemes, nagy érdekeiért harcol Bethlen, akkor maga mellett találja az egységes magyar nem­zetet. És, amikor a belső politiká­ban is igyekszik az egyetemes óhajoknak eleget tenni, a józanul gondolkodó hazafias elemek támo­gatására szintén számíthat. De igazi támogatás csak az lehet, amely önzetlenül, tisztán csak az igazság felismerésén alapszik és nem soronként dijazott dicshim­nuszokban nyer kifejezést. Vannak, akik nem képesek megérteni azt, hogy az igazság azért igazság, mert: igazság és meglehetősen éretlen, de annál szellemtelenebb elménckedéssel próbálnak bírálatot mondani a nem föltétlenül kor­mánypárti lapoknak Bethlen irá­nyában kifejezett eiismerésök fölött; ám ez nem nyom a latban. Ha valaki nem képes a mucsaiassá- gokon felülemelkedni és úgy kutyafuttában papírra vet néhány komolytalan sort, mert hát a hasá­bokat valahogy csak tele kell valamivel gyömöszölni, az az ő dolga, az az igazságot, a komoly­ságot csak szeretné ismerni. Néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar kisiparosságot először érintette olyan érzékenyen a gaz­dasági válság fagyos szele s amikor általánosságban felhang­zott a panasz iparosaink ajkairól, a parlamentben megalakult az úgynevezett ipari blokk. Körül­belül száz képviselő alkotta és alkotja talán még ma is ezt a blokkot, melynek célja volt: be­hatóan foglalkozni a kisiparosok helyzetével és a kisiparnak min­den problémájával. Azóta gyak­rabban is voltak hallhatók fölszó- lalások a parlamentben kisiparo­saink érdekében, a blokknak egyik-másik tagja, egyszerre talán többen is el-ellátogattak az ipa­rosok gyűléseire; más eredményt azonban ettől a blokktól nem láttunk. Kezdetnek mindenesetre jó volt ez is, mert azelőtt ennyire sem törődtek az iparossal. Kí­vánjuk, hogy több és szebb ered­ményeket érjen el a blokk. Most legújabban a magyar vá­rosok megsegítése az a kérdés, mely megoldatlanul hever a köz­vélemény asztalán s amelynek megoldására uj blokk van ala­kulóban. Ezt a blokkot a városok képviselői alkotnák és föladata lenne: a városok dolgait állan­dóan napirenden tartani a parla­mentben és ezzel megtalálni azo­kat az eszközöket, amelyeknek segítségével a városok égető ba­jainak gyógyítása lehetővé válnék. De hát hagyjuk most ezt. A fődolog az, hogy új barátot szerez­tünk maguknak Ausztriában és fügét mutatunk a cseheknek. Egy magyar miniszterelnök nem is cselekedhetett máskép, mini ahogy Bethlen István gróf cselekedett. Kütelességét becsülettel ícljcsitetíe és ezért elismerést érdemel min­den magyartól. |De ép igy kihív­hatja a kritikát is maga ellen akkor, amikor egyes ténykedései nem elégítik ki a várakozásokat. Valakinek szabad bírálnia a kor­mány működését, mert független; valakinek pedig nem, mert . . . Csakhogy persze ezt meg is kell ám érteni! Az elménckedők pus­kája is visszafelé sül el, mint a cseheké. A városok természetesen sokat várnak ettől a blokktól, mint ahogy sokat vártak az iparosok a másiktól. Mert várnivalójok, az hát van elég. Akárcsak az ipa­rosságnak. A városok a háború utáni időkben a haladás és fej­lődés útjára léptek és valóban erejüket meghaladó áldozatkész­séget tanúsítottak, hogy a régi állapotukból kiemelkedhessenek. Példa rá maga Zalaegerszeg, mely csupán a saját erejével a kis göcseji sárfészekből néhány esz­tendő alatt csinos városkává fej­lődött. És, amikor a leggyorsabb tempóban haladt, akkor ütött be a válság, akkor sóztak rá hozzá­járulások címén olyan terheket, amelyek erejét felülmúlták. Hiszen csak a megyei és rendőri hozzá­járulás meghaladja a 60 ezer pen­gőt! így van ez a többi városnál is. Szaladgálnak kölcsönök után, de eredménytelenül. Segítséget kívül­ről nem kapnak, az adóalanyok száma folyton csökken, az együt­tes adókezelés pedig nem engedi, hogy a polgárok egyenesen váro­saiknak adózzanak. — És amikor úgyszólván teljesen tanácstalanul, tehetetlenül állanak, felvetődik a városi blokk megalakításának gon­dolata. Csak természetes, hogy örömmel fogadják az eszmét és képviselőik szívesen lépnek be a blokkba. Hogy azután mit ké­pes elérni a blokk, az más kér­dés. De, ha talán mást nem is tud kivívni, azt mindenesetre elérheti, hogy többet és behatób­ban foglalkozzék a parlament a városok ügyeivel-bajaival és egy­szer csak megváltozik a helyzet. A helyzetnek kedvezőbbre fordu­lását valóban megérdemlik a ma­gyar városok. A politikai helyset. Paris, jan. 29. A Chicago Tribune madridi jelentése szerint február 8-án, azon a napon, amelyen a király elé terjesztik a választások kiírásáról szóló dekré­tumot, Berenguer tábornok beadja lemondását. E lépésénél az vezeti, hogy a spanyol pártok többsége nem vesz részt a választásokon és igy meghiúsul a Berenguer kormány terve, hogy visszatérjen az alkotmányos állapotokhoz. A Havas iroda jelentése szerint Berenguer kijelentette, hogy a spanyol kormány pontosan be­tartja azt a tervet, amelyet maga dolgozott ki. A kormány meg akarja kérdezni a nép véleményét, hogy ily módon képet alkothasson a nemzet valódi felfogásáról. Ha a kormány nézete nem talál támo­gatásra a népnél, akkor a kabinet tudni fogja, hogy miként csele­kedjék. A Bioira üsme Kedves szórakozás vár Zala­egerszeg és környéke közönsé­gére a közeli kettős ünnep al­kalmával, mikor is a Notre Dame zárda növendékeiből kiválogatott ügyes szinészgárda ismét a nagy- közönség elé lép két, meleg tar­talmú, kedves színmű előadásá­val. Hosszú, türelmes és hozzá­értő munka eredménye lesz a kedves, szép délután. Különösen az első darab tár­gyánál fogva is igen kedves és meleg. A magyar föld szeretete, a magyar föld varázsa, a lelken­dezve daloló és mélán siró ma­gyar zene, magyar ének és magyar tánc nemes szépségének ereje illeti e kedves darab minden jeleneiét. Meséje egyszerű, világos de annál szivhezszólóbb: az árva magyar leány szegénységét nem pótolja a külföldi ragyogó pom­pája, gazdasága, biztató varázsa^ Ipari blokk után városi blokk. Melyik én* el nagyobb eredményekéi ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom