Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam I. szám. Ára 12 fillér 193! januái1 I Csütörtök. Z1H"®<5YE1 ÚJSÁG ... urnák * W* Főtiszt. Gosztonyi Zalacsány ízt© a HEEBOLY FEREMC 54 ___a, tsajza utca 8. Vid éki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKJAJMElJáPILAI1 REegjjeSenife minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. GCSKUniSKaKBI Újesztendő. Az emberiség minden évfordulón megkönnyebbülten mond búcsút a távozó esztendőnek és reményekkel telten tekint az újesztendő felé. Boldog újévet kívánunk egymásnak, mert mindig csak jobbat várunk, még akkor is, ha az eltűnő esztendő nem is volt bajokkal annyira telített, mint a most lebukott 1930. Szinte azt kell hinnünk, hogy most már csakugyan fordulóponthoz érkeztünk és csak jobb idők következhetnek ránk, mert rosz- szabbakat elképzelni sem lehet, mint amilyeneket átéltünk. A megpróbáltatásoknak szörnyű napjai 1930-ban zúdultak reánk. Minden nap uj meglepetéseket tartogatott számunkra. Gazdasági életünk annyira romlott, hogy elértük a sülyedésnek legmélyebb pontját. Ennél lejebb már nem mehetünk, mert azon túl már csak a halál következhetik. A termelést fokozni akartuk, hiszen erre kaptunk ösztökélést minden oldalról ; de hiába volt minden törekvés, minden igyekezet, a terményekért még csak elfogadható árat sem kapott a termelő, szükségleteinek fedezéséről sem gondoskodhatott, minek következtében megcsappant a forgalom minden téren és a munkaerők egyre másra váltak fölöslegesekké: bekövetkezett tehát és rohamosan emelkedett a munka- nélküliek száma. Ez a szomorú körülmény tette szükségessé azután a segítő akciónak korai megindítását. Talán sikerül is — bár bajokkal küzdve, de — nagyobb veszedelmek nélkül megúsznunk a telet s a kikelet majd csak hoz valamit... Reményeinket föladnunk nem szabad. Tettre készen kell államink, alkalmakat kell keresnünk a munkára s az esetleg kinálko- zókat azonnal meg is kell ragadnunk. Biztatásokat kapunk, sokat is, hogy a rossz után csak jobb következhetik és azért reménykedünk is, mert mi már nem csak a rosszból, de a legrosz- szabból is igen sokat kaptunk. Különlegesen Zalaegerszeg múlt esztendejéről talán fölösleges is volna beszélnünk, ha mi „különlegesen, nem kaptunk volna már oly sok Ígéretet. A laktanyának és az uj iskolának építése az új év folyamán jelent egy kis enyhülést; viszont azonban az évek óta vajúdó uj kórház, pénzügyi palota és polgári fiúiskola építésének ügye ‘egy lépéssel sem jutott még előbbre. Arra azonban számíthatunk, hogy először a polgári fiúiskola kerül sorra, mert hiszen maga a miniszter adott utasítást az iskolának a gimnáziumi épületéből való kitelepítésére, aminek 1931-ben föltétlenül meg is kell történnie ; tudja azonban a miniszter azt is, hogy az építkezéshez a város egy fillért sem adhat. De fontos az is, hogy a város kölcsönhöz jusson, mert különben kötelezettségeinek nem lesz képes eleget tenni és igy olyan helyzet állhat elő, amire még gondolni sem jó. Mi lehet a következménye annak, ha a város ellen több oldalról pert indítanak?! Reménykedve ugyan, de mégis a bizonytalanságnak nagyfokú érzésével tekintünk az uj esztendő Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete tegnap rendkívüli közgyűlést tartott. Az ó esztendő utolsó gyűlése nem hozott sok örvendetesei, mert váratlanul hosszú vita keletkezett a város annyagi helyzetéről és ebben a vitában bizony nem sok a vigasztaló momentum. A gyűlés elején a képviselő- testület a laktanyaeladási szerződést tárgyalta. A szerződés, melyet a képviselőtestület egyhangúlag elfogadott, kedvezőbb, mint az eredeti tervezet. így például a 18 ezer pengős illetéket a kincstár vállalta magára.” Az üggyel kapcsolatban bejelentette a polgármester, hogy a kultuszminiszter az uj iskolára is engedélyezte az 50 ezer pengő államsegélyt és a telekre adott 45 ezer pengőt. Kisebb vita volt a laktanya részére megszerzendő telkekről, A képviselőtestület a Farkas, Mark és Berger-féle ingatlanokra vonatkozólag az egyességet jóváhagyta, a többi telek ügyében pedig véleményadásra kiküldte az építési bizottságot. Tudomásul vették a városmajori átalakítások elszámolását. Az elemi iskola kerítésének kőműves munkáit a Fuchs és Grósz cégnek, a lakatos és mázolómunkákat Erdélyi Jenőnek adták ki. — A betéteket a Vármegyei Banknál, az Általános Takarékpénztárnál, a Nemzeti Hitelintézetnél és a Kereskedelmi Banknál helyezik el, mint amelyek szükség esetén segítségére sietnek a városnak. Horváth Győző, a villamosüzem volt ideiglenes vezetője kérte hathónapi fizetésének kiutalását, mivel szerinte a törvény értelmében ez megjár neki. elé, mert kétséges, hogy betelje- secik-e mindaz, amit várunk és hogy a legrosszabb után tényleg következik-e a jó. Félünk az uj évtől, mert ismeretlen és azt sohasem tudhatjuk, mit tartogat számunkra az a bizonyos ismeretlen. Ha tehát valamikor, úgy különösen a mai nehéz időben kell igazán, őszinte szívvel mindenkinek boldog újévet kívánni. Kívánunk is szebb, jobb, boldogabb uj esztendőt ! A képviselőtestület Fülöp Jenő dr. és Udvardy Jenő dr. főügyész indítványára a polgármestert fel- haislmazta, fizessen ki Horváth Győzőnek 3 hónapi illetményt abban az esetben, ha Horváth nyilatkozatot ad, amelynek értelmében minden igényét kielégitett- nek tekinti. A következő tárgy a villamos- bizottság ujjáalakitása volt. Czo- bor polgármester javasolta, kérjék meg a régi bizottságot, hogy ismét kezdje meg működését. Kováts Károly, a bizottság volt tagja azt hangoztatta, hogy a lemondott bizottság jól működött, de kívánságainak nem tudott érvényt szerezni a hatóságoknál, így a bizottságnak nincs értelme. Czobor polgármester ezzel szemben utalt arra, hogy az alispáni leirat, amelynek értelmében Wassermann tanácsos került az üzem élére, elismeréssel emlékezik meg a bizottság működéséről. Hegyi Kálmán szerint a bizottság működését nem nézték jó szemmel, tehát nincs értelme a működésének. A képviselőtestület végül kimondotta, hogy a bizottságot nem alakítja meg, hanem az üzemet továbbra is a műszaki tanácsos vezeti. Az ovodafelügyelői bizottságot a régi tagokkal alakították meg, majd elhatározták, hogy a város egy tenyészbikát és két tenyészkant vásárol. Kimondották azt is, hogy az uj iskola építési vállalkozójának január 15-től kezdve megtérítik a kamatokat. A város fizető- képessége. Baranyay Péter kőművesmester ügyvédje utján felszólította a várost, hogy 4 ezer pengőt meghaladó követelését 8 napon belül fizesse ki. — A kőművesmester eredetileg pert indított a város ellen, de közben a tisztifőügyész egyezkedési tárgyalásokat kezdett vele. Ily módon került az ügy a képviselőtestület elé. A pénzügy! bizottság azt javasolta, hogy a követelést januárban fizessék ki és utasította a főszámvevőt, állítsa össze azoknak a helybeli iparosoknak a névjegyzékét, akiknek a várossal szemben követelésük van. Szilágyi Mihály főszámvevő közölte a képviselőtestülettel, hogy Baranyay követelésének fedezetét az 1929. évi pótköltségvetésbe vették fel. Mivel azonban a képviselőtestület csak a pótköltségvetés helyességét ismerte el, de azt — a lakosság teherbíró képességére való tekintettel — nem fogadta el, a követelés nem volt kifizethető. Ő már annak idején rámutatott, hogy ez a merev álláspont nehézségeket fog okozni és ily körülmények között a város fizetőképességéért felelősséget nem vállalhat. A kért kimutatást, elkészítette. E szerint a helybeli iparosoknak 44.600 pengő olyan követelésük van, amely sürgős kifizetésre szorul. Ezen felül még van 60 ezer pengő nem sommás követelésük. Ezenkívül vannak tartozások az 1927—29. évekből, amelyek a kisegítő kórház építéséből és a tüzoltószerekből merültek fel. — Fedezetül szolgál 448 ezer pengő kinnlevőség. Részletezve: fedezet lenne a pótköltségvetés, a december elsején mutatkozó 173 ezer pengő adóhátralék, 72 ezer pengő kórházi követelés a népjóléti minisztériumtól, 50 ezer pengő, amit a pótköltségvetés terhére a háztartási alapból előlegeztek, 63 ezer pengő a villanytelep be nem fizetett részesedése, stb. Jády Károly hangoztatta, hogy nem szabad megengedni, hogy a hitelezők perre menjenek. Fedezetről valamiképen gondoskodni kell. Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész kijelentette, hogy jelenleg 3 pert indítottak a város ellen. Mindig igyekszik a megegyezésre, de nem lehet kívánni, hogy az iparosok a végtelenségig várjanak. A tartozásokat valahogy ki kell fizetni. Czobor polgármester felhatalmazást kért, hogy átmeneti kölcsönt szerezhessen. A pótköltség— A városi háztartás szomorú pénzügyi helyzetét tárták fel az é-esztendő utolsó közgyűlésén. A polgárok segítségét akarják igénybe venni a háztartás részére.
