Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)
1930-10-25 / 241. szám
2 Zalamegyei Újság 1930 október 25. általunk, teljes szövegében ismertetett beadványára úgy határozott a közgyűlés, hogy évi 1100 pengő szubvencióban részesíti az egyesületet. A közegészségügy tételeinél Rosenthál Jenő dr. abban az irányban szólalt föl, hogy a szemétkihordás ma lanyhább, mint volt ezelőtt. Vitéz Tamásy Isván dr. polgármesterhelyettes a legrövidebb időn belül orvosiáit Ígért. Kovács Károly az utcai szemetesládák elhelyezéséről szólt. Majd később a magas húsárakat tette szóvá és a vágóhídi költségek leszállítását kérte, mert ezekben találja okát a húsárak magasságának. A polgármesterhelyettes erre azt válaszolta, hogy az adatgyűjtés folyamatban van és, ha a vága- tási dijakat most csökkentenék, a város tekintélyes bevételtől esnék el, de nem bizonyos, hogy le is szállanának a húsárak. Rosenthál Jenő dr. a gyermek- játszótér állapotáról emlékezett meg, nem hízelgő szavakkal, mert az idén például egy fillért sem vettek föl a tér fejlesztésére, ellenben hordtak oda néhány szekér homokot, de más nem történt. Garai Sándor városszépitési szempontból kívánatosnak tartaná, hogy az Erzsébet királyné utcát nyissák már ki a Berzsenyi utcára. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos Rosenthál fölszólalására azzal válaszol, hogy nem bocsátották rendelkezésére a szükséges anyagiakat, azért maradt abban a gyermekjátszótér rendezése. Garai- nak pedig annyit mond, hogy az utca kinyitásának nincs semmi akadálya, de az ingatlan-tulajdonosokkal előbb mindenben megegyezésre jutni. Varga Mihály azt kérdi, miért nem csináltak már eddig rendet a köztemetőben. Javasolja, hogy a polgármester tárgyaljon az Erzsébet utca kinyitása ügyében az érdekelt telektulajdonosokkal. Vitéz Tamásy István dr. szerint a temető bekerítéséről csak a jövő évben gondoskodhatnak. Kevéssel 6 óra után a közgyűlés végzett a város háztartásának költségvetésével éi minden tételnél elfogadták a pénzügyi és jogi bizottság javaslatait. Vita kerekedett azonban a pénzügyi bizottságnak ama javaslata körül, hogy a villanyárakat emeljék 2 fillérrel, a kereseti adót pedig hagyják meg 5 százalékban. Dankovics Lajos azt kívánta, hogy a nagyfogyasztókat ne terheljék az áramemeléssel. Fizessenek azok, akik kevesebbet fogyasztanak. Ifj. Dombay János tiltakozik a szegények megterhelése ellen. Inkább emeljék a kereseti adót. Ugyanezt mondja Zsuppán József is, mig Árvay László dr. csak a villanyáramnak egy fillérrel való emelése mellett foglal állást. Wassermann Frigyes azt kéri, hogy, ha az áramdijakat emelik, bármennyivel is, azt ne január, hanem ez év december elsejével kezdjék meg. Garai Sándor óva int a pótadóemeléstől, egv fillér villanyáramemelést javasol december 1-től kezdődően. Varga Mihály az 1 filléres emelés és 1%-os keresetiadó emelés mellett van. Rosenthál Jenő dr.| 1 filléres áramemelést javasol, de a nagy- fogyasztók kedvezményben részesüljenek. A hosszas vitának vége az lett, hogy a közgyűlés 58 százalékos pótlékot, 5 százalékos kereseti adót és a villanyáramnak egy fillérrel való felemelését határozta el, ez utóbbit azonban már ez év december elsejétől kezdődően. Amikor vitéz Tamásy dr. polgármesterhelyettes a határozatot kimondotta, szólásra jelentkezett Fridrik István és indítványt terjesztett elő aziránt, hogy a közgyűlés a határozat mellé csatolja azt, hogy a város súlyos helyzetének oka nem a gazdasági válságban, hanem a vezetőség rossz gazdálkodásában rejlik, a vezetőség felhatalmazás nélkül többször túllépte a hitelkereteket, amint az a villamosításnál is megtörtént s amiért a felelősséget azokra hárítja, akik a túllépést elkövették. Kéri a közgyűlés a felsőbbséget, hogy a megindított vizsgálatot mielőbb folytassa le. Czobor Mátyás polgármester válaszolt Fridrik indítványára. A város vezetősége mindent megtett a lakósság nyugalmának, békéjének és vagyonának megóvása érdekében akkor is, araikor a háború és a forradalmak után a legnagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie. De megtette kötelességét a kommün alatt is, amiért a közgyűlés 1919. augusztus 21-én háláját fejezte ki a polgármester iránt. Napirendretérést javasol az indítvány fölött A polgármester beszédét többször szakították meg helyeslések és a hangulatból arra lehetett következtetni, hogy Fridrik indítványát nagy többséggel elvetik. Ekkor azután fölállott Árvay László dr. és szokásos vádjait elhangoztatta, melyekre a polgármester ismételten válaszolt, majd szavazásra tette föl a kérdést. A közgyűlés 12 szavazattal 10 ellenében elfogadta Fridrik indítványát. Többen tartózkodtak a szavazástól. Ezután a polgármester a tárgyalások folytatását ma délután 4 órára halasztotta és a gyűlés eloszlott. A képviselőtestület tagjai úgyszólván szó nélkül, mély csendben hagyták el a városházát, ami azt mutatta, hogy Fridrik indítványának elfogadása mindenkire meglepetésszerűen hatott. Nagyszabású ünnepség keretében szentelte fel Zichy Gyula érsek a szegedi fogadalmi templomot. A Csanádi egyházmegye és a szegedi egyetem ünnepe. Szeged, okt. 24. A szegedi ünnepi hét főünnepségei ma kezdődtek meg a fogadalmi templom felszentelésével. A szegedi hívek a templom megépítésére még a nagy árvíz alkalmából tettek fogadalmat, s azt most váltották valóra. Az épület az ország egyik legnagyobb és leg- müvészibb alkotása, a templom orgonája pedig legnagyobb az országban. A fogadalmi templom felszentelése impozáns keretek között folyt le a délelőtti órákban a püspöki kar, a papság és a világiak nagyszámú részvételével. A felszentelési szertartást Zichy Gyula gróf kalocsai érsek végezte, a mellékoltárokat pedig Radnay Farkas címzetes érsek, Glattfelder Gyula Csanádi püspök, Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök, továbbá Virág, Shvoy és Hanauer püspökök szentelték fel. A felszentelési szertartás után a hívek zsúfolásig megtöltötték a fogadalmi templomot, ahol Angelo Rótta pápai nuncius mondotta el az első szentmisét. Impozáns látvány volt a fényárban úszó templomhajó, mikor a püspöki kar és a papság élén bevonult a pápai nuncius az üj orgona hangjai mellett. A nuncius ezután főpapi misét pontifikáit nagy papi segédlettel, majd 3785 Glajtfjder Gyula Csanádi püspök mond/tt szentbeszédet. Beszédében afra intett, hogy e templomban soha ne hallatszék más, mint a szeretet szava. Köszönetét mondott Somogyi polgármesternek és Szeged városának nagy áldozat- készségéért, amellyel lehetővé tette, hogy a város fogadalma beteljesüljön. Ezután Somogyi Szilveszter dr. polgármester mondott imát, amelyben Jézus Szivének ajánlotta fel Szeged városát. Az egyetemi ünnepség. A szentmise után az előkelőségek az egyetemre vonultak, hogy résztvegyenek az egyetem zárókőletételi ünnepén. Az ünnepségen megjelent Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is. Az ünnepség a Szózattal kezdődött, majd Kovács Ferenc dr. rektor mondott megnyitó beszédet. Utána Klebelsberg kultusz- miniszter mondotta el ünnepi beszédét. Rámutatott, hogy még nincs meg minden egyetemi épület, de a munka legnagyobb részén már túlvannak, hála az állami és városi adófizetők áldozatkészségének. Az egyetemre még nagy kötelezettségek várnak: tanítania és kutatnia kell, meg kell találnia a kapcsolatot az elmélet és a gyakorlat között. A szabad kutatásban az Alföld megismerésének terén az egyetem máris szép eredményeket ért el. Ma már tudjuk, hogy a kubikosnak nem kell más pályára menni, mert hiszen még sok földmunka van hátra. Hangoztatta a miniszter azt is, hogy Szegeden az egyetemi ifjúság és a tanári kar megtalálták egymást. Itt a tanárok nem ülnek Olimpuson élő istenségként, akikre az ifjúság félve néz, hanem emberek, akikre hallgatóik szeretettel tekintenek. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Jeney Endre tanár előadást tartott az egyetem külföldi kapcsolatairól és uj intézményeiről. Az ünnepség a Himnusszal fejeződött be. A város díszközgyűlése. A Csanádi egyházmegye megalapításának 900 éves évfordulója alkalmából Szeged város törvény- hatósági bizottsága ma díszközgyűlést tartott, amelyen megjelent Angelo Rótta pápai nuncius, a magyar püspökök és előkelő közönség. A diszgyülés megnyitása után Aigner Károly főispán üdvözölte a püspöki kar tagjait, majd jegyzőkönyvi megörökítés céljából bejelentette a fogadalmi templom felszentelésének tényét. Indítványára az évforduló alkalmából a közgyűlés hódolattal üdvözölte Glattfelder Gyula Csanádi püspököt. Majd a díszközgyűlés hálájának jeléül nagy lelkesedéssel a város díszpolgárává választotta Klebels-
