Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)
1930-10-25 / 241. szám
Ara 12 filler Szombat, 1930 október 25. Xl!l. évfolyam 24. szám. Gosztonyi Felelős szerkesztős HERBOLY FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. PO L1TIKAI__HAPIL AP Megjelenik hétfő és ez ünnepet kővető nap kivételével minden nap. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő, negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Göcsej. Nem megyünk vissza sokkal, mindössze csak hat esztendővel. Akkor beszélték ugyanis teljes határozottsággal, hogy a következő évben föltétlenül megindul a kisvasút Zalaegerszegről a belső Göcsejvidékre, még pedig nem is egy, hanem több irányban. Szinte láttuk már, amint ezek a kisvasutak százával szállítják a gö- csejvidéki népet naponta Zalaegerszegre úgy ügyes-bajos dolgainak elintézése, mint terményeinek eladása végett. A kisvasúiból eddig — sajnos — semmi sem lett. A helyzet azonban valamivel mégis javult, mert a Göcsejvidék kapott uj utakat, amelyek lehetővé teszik a göcseji községeknek egymással és a nagyobb középpontokkal való érintkezését. Mi volt addig a helyzet? Az, hogy a legtöbb göcseji falu az őszi esős időszak beálltától késő tavaszig megfelelő utak hiányában még legközelebbi szomszédaival sem érintkezhetett, a főútvonalakat sem közelíthette meg. Hosszú időn át teljesen elhanyagolta a vármegye, az állam ezt a vidéket, melynek szinmagyar, vallásos, hazafias népe igazán nem tudta, mivel szolgált rá a mostoha, sőt legmostohább bánásmódra. Sorsába bele is törődött. Termékeny földjén csak annyit termelt, amennyi saját szükségleteit fedezte. Miért is termelt volna többet, ha annak értékesítésére közlekedési eszközök hiányában képtelen volt?! A népoktatásügy is pangott. Iskola kevés volt s ami volt, az is inkább csak a nevet viselte... Amikor tehát a kisvasutak építéséről volt szó, nagyon megörvendezett a göcseji nép, mert legalább — beszéltek róla. Illetékes köröknek figyelme is a Göcsej felé fordult. A szörnyen megcsonkított országnak akkora területe, mint Göcsej, nem maradhatott meg régi elhagyatottságá- ban és elhanyagoltságában. A sok beszéd érdeklődést váltott ki Göcsej iránt és amint egy-egy útszakasz elkészült, megélénkült arra a forgalom. És föl is fedezték Göcsejnek szépségeit és megsajnálták a jobb sorsra érdemes göcseji népet. El is határozták, hogy — ha a kisvasutat nem építhették meg —, autóbusz- járatokat indítanak a Göcsejvidékre, hogy összekössék annak minden zugát a vármegye székhelyével. A könnyű és kényelmes összeköttetés révén a hatalmas termőterület belekapcsolódhatott volna a nagyforgalomba. De az autóbuszjáratok is elmaradtak. Pedig azokat már nem a következő esztendőre, hanem a legközelebbi hetekre, sőt napokra ígérték. Sebtében lefolytatták a tárgyalásokat néhány községgel azokban az ügyekben, amelyek az autóbuszjárat megindithatása céljából megoldásra vártak és ma ott tartunk, hogy autóbusz — nincs. Már pedig, ha a Göcsejvidék nem kapja meg azt, akkor visszaesik a régi állapotába, mert a középpontnak megközelítése ma is alig valamivel könnyebb, mint volt azelőtt, a terményekZalaegerszeg megyei város képviselőtestülete tegnap délután 4 órakor Czobor Mátyás polgár- mester, majd vitéz Tamásy István dr. polgármesterhelyettes elnöklete mellett rendes közgyűlést tartott, melynek legfőbb tárgya volt a város 1931. évi rendes költségvetése. A Hiszekegy elmondása után ifj. Dombay János napirend előtti felszólalásban három kérdést tett szóvá. Először is: azt olvasta, hogy a város a kölcsönt vagy ebben az évben, vagy a jövő évben biztosan megkapja. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy az iskolaépítést megkezdhessék. A vállalkozó hitelezné az építési költségeket. De ne építsék Ólában, hanem ott, ahol előbb akarták. Ha megkezdenék az építkezéseket most, 70 család juthatna kenyérhez. Másodszor arra hivatkozással, hogy Székesfehérvár polgári fiunek elszállítása is nagy nehézségekbe ütközik.-Sürgős megoldásra váró kérdésnek tartjuk tehát a göcseji postaautóbuszjáratok megindítását, még pedig olyan formában, hogy ezek a járatok szeljék át az egész vidéket, hogy például Letenye is egyenes összeköttetésbe kerüljön Zalaegerszeggel. A „sötét“ Göcsejnek el kell tűnnie és helyébe a kulturált Göcsejnek kell lépnie, mely a maga gazdagságával és természeti szépségeivel jelentékeny tényezője lehet a magyar gazdasági és kulturális életnek. Az ország legszebb vármegyéjében nem fekhetik olyan pont, amelytől még ma is irtózik mindenki, de, amely pont, megismerése után a Balatonvidék mellett máíik drága gyöngye lesz szép Zalának. iskola építési céljaira 400 ezer pengő államsegélyt kapott, kérdezte, miért nem kap erre a célra városunk is. Harmadszor azt panaszolta, hogy az Óla utcában csak a városi kislakásokig van a közvilágítás. Kérte a közvilágítást a kislakásokon túl is kivezetni. A polgármester a felszólalásra válaszolt Az iskolaépítés ügye a laktanyaépités ügyével van kapcsolatban s határozott választ csak akkor adhat, ha a minisztertől a döntés megérkezik. Nézete szerint az iskolát a Jókai utcán építik föl, ha a honvédelmi miniszter az 50 ezer pengőn felül a 45 ezer pengőt nem adja meg. A kölcsön ügyében biztató kilátások vannak. A polgári fiúiskola ügyében ismételten megtette a szükséges lépéseket. Az Óla utcai világítás ügyét megvizsgáltatja s a panaszt orvosolja. A,választ úgy Dombay, minta közgyűlés tudomásul vette. Fridrik István a villamosbizott- ság egyik jegyzőkönyvének sorsa felől kért fölvilágositást, majd javasolta, hogy először a villamosüzem költségvetését tárgyalják. A közgyűlés Fridrik javaslata értelmében tárgyalás alá is vette a villamosüzem költségvetését, melyhez Árvay László dr. szólott elsőnek. Kifogásolta, hogy 1 millió 300 ezer pengő után vettek föl kamatfizetés címén 117 ezer pengőt. Ezzel elismernők azt, hogy tényleg ennyivel tartozunk. Csak felét állítsák be, amelyből 25 ezer pengőt a villamosüzem tartalékolna terhesebb adósságainak törlesztésére. A város ugyanis leg- fölebb csak olyan összeget ismerhet el, amilyent annak idején megszavazott, tehát 650—700 ezer pengőt. Udvardy Jenő dr. tiszti főügyész, mint egy évvel ezelőtt, úgy most is osztja Árvay László dr. nézetét. A vitában még résztvettek: Kovács Károly, Szilágyi Mihály főszámvevö és Deutsch Hermán,, majd Wassermann Frigyes műszaki tanácsos adott felvilágosításokat, mire a közgyűlés Árvay indítványát elfogadta. Az áramemelésre vonatkozó javaslat fölött csak a háztartási költségelőirányzat le- tárgyalása után döntenek. A polgármeater most elismerését és köszönetét fejezte ki Szilágyi Mihály főszámvevő iránt,, aki a költségvetést valóban a legnagyobb gonddal és kiváló szaktudással állította össze. A közgyűlés csatlakozott a polgár- mester elismeréséhez és köszönetéhez. A költségvetés többi tételeinek tárgyalása során Árvay László dr. azt a javaslatott terjesztette elő,, utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy a szervezési szabályrendelet-tervezetét 60 nap alatt terjessze a képviselőtestület elé. Czobor Mátyás polgármester válasza után, melyben hivatkozott a városok háztartásának rendezése érdekében készülő törvényhozási rendelkezésekre, a kérdést a közgyűlés függőben tartja. Az önkéntes tüzoltóegyesületnek A képviselőtestület 58 százalékos pótadót, 5 százalékos kereseti adót állapított meg az 1931. évre és a villanyárat decembertől I fillérrel emelte. Meglepetésszerűen hatott Fridrik Istvánnak a város vezetőségét súlyosan bíráló indítványa- — A közgyűlés ma folytatódik. —
