Zalamegyei Ujság, 1926. április-május (9. évfolyam, 87-120. szám)
1926-05-30 / 120. szám
1927 szeptember 25. Zalamegyei Újság 11 minden megszakítás és fennakadás nélkül folytatva lett. Az u. n. bokréta* ünnepély 1925 október 31-én tartatott meg. Feledhetetlen nap volt az! Amikor először száilt fel ott a magyarok imádsága, a Himnusz, szem nem maradt szárazon. 1925 decemberében kiadják a kisebb ipari munkákat. 1926 február 2*án a T. É B. összehívta a vármegyei vagy nagyválasztmányt Ezen bemutatta a T. É B egész valójában az építkezést. Ékesen beszéltek a gyűlésen a számok garmadái, amelyek jeleztek, mutatták, milyen nehéz milliókat teremtett elő a T. É. B. semmiből. Ez a gyűlés számol be az 1925. és 1926. évekre kivetett 100XJ00 °/0-os hitközségi adóról. Leszögezni lehet: az 1926 február 2-iki nagygyűlésnek felette nagy morális eredménye volt, s utána kedvezőbb hangulat állott be a tagok adózásába, amivel az építkezés is igen szép lendületet veti. 1926 május 9 én kereszt fel- helyezési ünnnepélyt rendezett a T. É. B., amelyen a város apraja nagyja részt vett. Jelzi a lelkesedést az a körülmény is, hogy a hevenyészetten rendezett perselyezésbőí majdnem 3 millió korona gyűlt össze. Az építkezés teljesen rendben és fennakadás nélkül folyik ugy- annyira, hogy a zárda belső be rendezésére is sor került, melyet Z. Czigány asztalos, helybeli lakos készíteti el. Végre, is az egész építkezés olyan tüneményes gyorsasággal haladt előre, hogy a T. É B. a templom szenteléséről gyűlése zett. A hitközség egyházi elnöke, Pehm József apáfplebános közben a szerzetesrendekkel tárgyalt; tárgyalásainak eredményeképpen Assisi szent Ferenc gyermekei hajlandók voltak Zalaegerszegre jönni. Velük 1925 február 5 én megállapodást köt, hogy a hitközség a templomot és zárdát 1926 október 4-én a nagy Rend- alapitó 700. évfordulóján átadja. Ezt az idő rövidsége miatt azonban betartani nem lehetett. 1926 november 28-án megtörténik a templom és zárda benedikálása fenyes keretek kö zöíí. Előtte való napon, vagyis november 27-én ködös, borongós őszi időben vonultak be a barátok, Assisi fiai és vették át a zárdái és a templomot. Még nyirkosak, vizesek voltak úgy a zárda, mint a templom falai, amikor már zengett a zsolozsma az Egek urához Assisi gyermekei ajakén. Megható, intim, kedves és feledhetetlen ünnepség keretében történt az átadás. Czobor Mátyás polgármester üdvözölte a zárda kapujában a szent Assisi gyermekeit, utána Pehm apátplebános ur átadta a templom és a zárda kulcsait a Ferencesek tartományi főnökhelyettesének, aki azokat P. Deák Suipicnak, a Ferences rend egyik kiváló szónokának, a rendház első főnökének adta át. P. Deák Sulpic felelt az üdvözlésekre és tett fogadalmat, hogy a Ferencrend be fogja váltani mindazokat a kívánságokat, amelyeket a zalaegerszegi hitközség és Zalaegerszeg nemes város közönsége velük szemben felállított A T. É. B közben működését megszakítás nélkül folytatván, a még szükséges munkálatokat végezteti. így elkészítette a főoltárt, a templom kifesiését. A zárdaudvarban készítteti az Immakulata- szobrot es a templom egyéb szükséges felszereléseit. A II. templom gondolata Dr. István Vilmos volt szombathelyi megyéspüspöké, akit azonban a halál megakadályozott terve keresztülvitelében. 1922 Pünkösdjén a szószékről mutat rá Pehm József esperes-plebános, mi is volna a legégetőbb szükséglete a zalaegerszegi hitéletnek. 1923 februárban megveszik az eladó lovardát, 1923. március 4-én az uj hitközségi képviselőtestület alakuló ülésén már programba veszik a templomot. Az alapkő- letétel (1925. jun. 28) után egy hónapra, julius 27-én kezdődött az építés. Dolgozott az egész építés alatt i 927. szept. 20-ig 24,182 munkanapon 265 munkás; kerestek a munkások 1,530.988.350 koronát, ami a munkanapok számával elosztva, 63,000 kor. napi átlagkeresetet, illetőleg munkásonként átlagosan 5,780.000 kor. összes keresetet jelent. A zalaegerszegi kisiparosoknak (11) kifizettek 520,202.725 koronát. A Müller-cég fizetett zalaegerszegi kisiparosoknak 103 millió 870,550 K-t, a helybeli fuvarosok kaptak 576,388,250 K-t. Tekintetbe véve azt, hogy a kivetett 3'1 milliárd adóból törölt is a Hitközség, 250 millió pedig a külbirtokosokra esik: az iparos- és munkásosztály többet bevett a íemplomépitésből, mint amit tisztviselők, földművesek és munkások adóképpen fizettek. Adományok. Adományok jöttek az ország minden tájáról az országos gyűjtéssel kapcsolatosan. De jött szépen a megszállt területekről is ; sokakat megkapott a Károly király-emlék. Kaptunk adományokat Német-, Franciaországból, Amerikából, ahol a legnagyobb amerikai magyar lapok ütötték az. ügy mellett a vasat. (Kereszt, stb.) Elment 29,000 drb kérő- levél. Jelentősebb adományok: A Vallásalap 400 millió, gróf Batthyány Pálné (Zalacsány) 330 millió 902,125 kor., Zalaegerszeg r. t. város 5400 Cj-öI telek és a Sörház anyaga, kavics stb. Zala vármegye közönsége 65 millió kor. Vármegyei Bank és Takarék- pénztár rt. 10,000.000 kor. Nemzeti Hitelintézet 25,000 drb téglát, a Hitelszövetkezet, mint a másik két intézet a legkészségesebben állott segítségünkre kölcsöneivel, jutányosán adta a Lovardát, adott 3 millió K-t, Badacsonyi Bazaltbánya rt. ICO wagon bazaltzuzalék 100 millió K értékben, Zalavölgyi Iparművek Zalaszentgrót 10,000 drb tégla, özv. Péterffy Domonkosné ' 12 személyes ezüst evőkészlet, aranylánc és melltü, gróf Hunyady Hogy minden még nem készüli el a magasztos consecra- lási napra, az pusztán az anyagiakon múlott, nem pedig a T. É. B. on, amely Don Bosco elméletét vallja, aki, mikor kérdőre vonták, hogy mennyi pénze van, amivel a turini dómot felépítheti, azt felelte: „Nekem nincs semmim! ... de lesz! Mert ennek a templomnak meg kell lennie !“ Krónikás József (Kéthely) és Szombathely rt. város és Pest vármegye 10—10 millió korona. A hitvallásos egyesületek, (Kongregációk, Legényegylet stb.) lelkesen dolgoztak, legeiül van a Szoc. Missziótársulat 10,353.000 kor. adományával, amit előadásokból teremtett elő. De kivette részét az Ipartestület, iparoskor és a vasutasság is. Az adományok összege 1 milliárd 276,861,875 K = 101.348 P 95 fillér. A íegtölabet gyűjtők s Börcz Jánosné és özv. Szed- mák Gyuláné 7,500.000 korona, Kovács Ferenc és Bedő Károly 3.902.000 kor,, Pesthy Gizella és tsa 3,250.000 K, Feigli Gizella és tsa 3,506.000 K, f özv. Soós Sándorné és Mérő Gézáné 2 millió 895.000 K, Dr. Bozzay Jenőné 2,770.000, Rakonczay János káplán 20 millió K, a Polgári Leányiskola növendékei 2,752.000 K, Reálgimnázium ifjúsága szünidei gyűjtése 3,893.200 K, Vecsey Lajos papnövendék 2,663.250 K, Szirmai Miksáné és tsa 3,803.000 K, Primusa Mária és tsa 2 millió 406.000 K, Kosárszky Jó- zsefné 2,518.000 K, Luiich Albinná és tsa 4,485.000 K, Pálffy Aranka és Farkasovszky Mária 4.906.000 K, Raíkovics Jőzsefné 2.041.000 K, Ratkovics Ferencné 3.785.000 K, Lövészy Györgyné és Gerencsér Mária 4,775.000 K. Az egyházmegye plébániái gyűjtöttek 116,334.970 koronát. Első helyen állnak: Alsóbagod 23 millió 257.500 K, Egervár 6,261.000 K, Lenti 5,814.000, Boncódfölde 5.727.000 K, Zalaszenfgyörgy 5.196.000 K, Zalaháshágy 5 millió 098.000 K. A vasiak közül : Meszíen 5,073.000 K, Körmend 3.060.000 K. Szentmisét elmondtak az uj templom javára 1333-at. A misedijakat küldték a világ minden tájáról és papjaink elmondták a szentmisét, a dijak az uj templom építésére mentek 42 millió korona összegben. A legáldozatosabbak voltak e téren: Sarlay Géza, Gaál István, Szil- ner József. ; A S-ampiorsi« é® sárdiaJarayag mennyisége« Az építésnél felhasználtak í millió 170,000 drb téglát, 2140 köbméter kavicsot, 1093 köbméter homokot, 446 köbméter me- szet, 375,000 kilogram portland- cementet, 67.503 kg. vasat és 137 köbméter épületfát. SCedwes jelenségek. Egyik napon a filialisbeli buzgó gazdák oly nagy számmal jelentkeztek fuvarozni, hogy nem fértek hozzá egymástól a hordáshoz. Csipkerekben, Vasban prédikál az egyik egerszegi pap 1926 nyarán. Természetesen szóba kerül az egerszegi templom is, elődje a lovarda is, no aztán a gyűjtés is. Szentbeszéd után a biró várja a szónokot. — Na azt már jól tették, hogy elépitették azt a ronda lovardát. Csak egy templom tudja azt jóvátenni, amit ott a hatosf honvédhuszárok káromkodtak. A biró egyike volt, a legjobb gyűjtőknek, Csipkerek nagy falu is; hatos huszár is elég lakott benne, akik felhasználták a jóvátételi alkalmat. * Franciaország egyik kis városkájában az apácák növendékeikkel színdarabot adtak elő a zalaegerszegi Károly király-emléktemplom javára. Ez is jóvátétel . . . Égyik régi növendékük kérésére történt, * Abban az időben, amidőn a meglettebbek csak mérsékelten lelkesedtek a templomépitésért, ildomos, gyenge kopogtatás hangzik a káplánszoba ajtaján. Sza- bad-ra belép 3 kis csókolni való apróság, 1 elemísta, 2 óvódás. A legkisebb, de legtestesebb köté- nyes legényke tartja a fűszeres zacskót. Csupa maradék, vásott 1—2 koronással volt tele. Egyszerre hárman mondták, hogy az ő faházukban színházast játszottak; elment rá minden apróság a Csány-utcából. Fizettek is egy egész zacskóra valót. Ez az adomány volt a legkedvesebb Jézus Szivének, a gyermekek barátjának. * Jóval túl a bokrétaünnepélyen,' a megáldáson is, napsugaras téli délelőttön tehénszekér áll meg az uj templom előtt. A szekérről ie- segit a gazda egy öreg, remegős vak asszonyt. Aztán átvezeti a hídon, egészen a templom tövébe. A jó nénike nem lát, azért csak úgy tapogatja a falakat és megkérdezi : — Ez hát az uj templom? Ez az, édesanyám! — feleli a fia. A szemének nem volt fénye, de a leikével átölelte az isten házát, a szerencsétlenek vigaszát. Aztán meggyóní, megáldozott ott benn, itt először és utoljára. Visszavezették a szalmával bélelt szekérre. Haza vitték. Nemsokára rá vitték ki a temetőbe. Minek is élni már a földön, amikor már az utolsó vágy is betelt a földön. A vak asszony lelke mintha most is ott járna az anyag, a művészet felett . . . iádéház üákőcxi-u. 45 ss. alatt asagy kerttel. Érdeklődni iehet: Filipánits Józsefnél ugyanott. A zalaegerszegiek találkozóhelye Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az István királyszálloda VI, Podmaniczky-utca 8. sz. Mérsékelt árak, modern berendezés, központi fűtés, melegvizszolgái tatás. Lift. A Nyugati-pályaudvar mellett, — Elsőrendű konyha. Érdekes adatok.
