Zalamegyei Ujság, 1926. április-május (9. évfolyam, 87-120. szám)

1926-04-18 / 87. szám

2 Zalamegyei Újság 1926 április 18 pontos adatok beérkezése után a rendezőbizottság azonnal akcióba lép. A felhívások és folyamodá­sok szövegezését Fára József megyei főlevéltáros vállalta ma gára. A verseny fővédőjének Fass József dr. népjóléti minisztert ké­rik fel. A védők felkérését is rö­videsen megejtik. A rendezőbizottság diszelnök- ségét Bődy Zoltán alispán és Czobor Mátyás polgármester a mai napon örömmel vállalta a zalaegerszegi három énekkar el­nökeiből alakult küldöttség előtt s mind a kettő biztosította a da­losversenyt készséges erkölcsi és anyagi támogatásáról. Az Intézőbizottság. Búd pénzügyminiszter nem zárkózik el az egyfázisú forgalmiadé bevezetésétől. A nemzetgyűlés ülése. — A demokratikus ellenzék vitarendező bizottságot alakított. Budapest, ápr. 17. A nemzet­gyűlés mai ülésén Szeder Ferenc és Sütő József felszólalásai után általánosságban elfogadták az épít­kezések előmozdításáról szóló törvényjavaslatot. A Ház ezután áttért a költség- vetési javaslat tárgyalására^ Búd János pénzügyminiszter terjedelmes expozéban ismertette azokat a kereteket, amelyekben a jövő évi állami költségvetés mozog. Kiterjeszkedett a köztiszt­viselők, nyugdíjasok ügyeire s ez utóbbiaknál felemlíti, hogy a 15 évnél hosszabb szolgálati idővel biró nyugdíjasoknál a Népszövetség megszünteti a kor­látozásokat. A forgalmi adó tekin­tetében hajlanaó az egy fázisú rendszer bevezetésével foglalkozni. Revizió alá veszi a fényüzési adót s kivonja e kategóriából közszükségleti cikkeket, A vám­jövedelmeknél 30 százalékos A megyei dalosverseny. E cím alatt a Zalaegerszegen junius 13-án végbemenő megyei dalosverseny intézőbizottsága a közönség tájékoztatására időnkint közleményeket tesz közzé. Fel­kérjük az összes zalai újságokat, hogy közleményeinket a Zalaeger­szegen megjelenő lapokból minden esetben átvenni és közölni szíves­kedjenek. A közlemények részint tájékoztató jellegűek, részint ké­rést tartalmaznak. Első kérésünkkel a zalai sport­egyesületekhez fordulunk. Junius 13-ika a dal ünnepe lesz, a dalé, amelyben a magyar őserő, azel- szánás és remény, érzelem és akarat emelkedik a lélek szár­nyaira. A megyei dalosverseny közös ünnepe tehát minden ma­gyar szívnek. Ne ossza meg hát a közönséget semmiféle sport- esemény. A zalai, főleg a zala­egerszegi és vidéki sportalakula­tok ne rendezzenek ezen a napon sem bajnoki, sem barátságos mérkőzést. Sportnaptáruknak ezt a vasárnapját szenteljék ők is a magyar dalnak! Az intézőbizottság a napokban tartotta első gyűlését Mérő Géza h. pénzügyigazgató, a zalaeger­szegi Egyházi Ének- és Zene­egyesület elnökének vezetésével, Fára József megyei főlevéltáros és a három zalaegerszegi ének­kar elnökének, karnagyának és kiküldöttjeinek részvételével. Né­meth József karnagy mint előadó bejelentette, hogy a versenyen 26 dalárda vesz részt 800 taggal. Zala megye vezet a dalkultúrában. Az egészen uj falusi énekkarok a megyei dalosszövetség határozata értelmében tetszés szerinti ének­számokkal szerepelhetnek. A Bala- tonvidék,a Zala völgye ésDélzala dalosait és kísérőit különvonatok hozzák az ünnepre. A táborimise után megkezdődik a verseny, amely a déli szünet után délután folytatódik úgy, hogy a kora esti órákban a zsűri készen lesz már az Ítéletével A verseny színhelye a 2500 főnyi befogadó képességű uj templom lesz, amely a verseny napjára már jórészt készen kínálja csarnokait a da-" losoknak. Versenydijak felajánlá­sára felkérik a vármegyét, a vá­rosokat, az elevenebb kulturális pezsgésü községeket, a pénzinté­zeteket, a kereskedelmi köröket, és ipartestületeket végül egyes tehetősebb magánosokat. Kívá­natos, hogy a megjelenő ének­karok mindegyike legalább em­lékdijat vihessen haza és igy ta­láljon jutalmat az a lelkesedés és áldozatkészség, amelytől telítve akárhány balatonmenti énekkar dalosa több kilométer távolság­ból is buzgó látogatója az ének­kari próbáknak. Az énekkarok vezetőit magán- házaknál helyezik el, az elszállá­solás lebonyolítására pedig a Akkor, amikor a gazdasági té­ren az egész társadalom át van hatva a szervezkedés szükséges­ségének tudatától, illik, hogy a szellemi erők, a nemes ambí­ciók, a nemzetnek, a kultúrának használniakarás is szervezkedjék. Régóta nélkülözzük Zalamegyé- ben a szellemi erők megszerve­zését. Cikkek, nyilatkozatok, óhaj­tások, jámbor szándékok hosszú sora bizonyítja, hogy a lelkek érzik ezt a hiányt. Zalamegyét, különösen annak a modern köz­lekedés és a technika vívmányait nélkülöző részeit szeretik elmara dottnak bélyegezni azok, akikre a civilizáció áldásai jobban rá­mosolyogtak a múltban és rámoso­lyognak a jelenben. Nekünk, zalaiaknak sokszor el kell tűr­nünk a szánakozó lemosolygást, bár kétségkívül egyik legtermé­kenyebb föld a géniuszok, a halhatatlanok tekintetében a zalai. Zalának szelíden lankás, válto­zatos, természeti szépségekben gazdag, édesen puha levegőjű vidékeiről kerültek ki a leg­keményebb veretű egyéniségek, akik nem egyszer nemzetközi te­kintélyt vívtak ki a magyar név­nek a politikai, társadalmi, kul­turális és gazdasági életvonalon, akik eszményekké magasodtak és uj utat vágtak a nemzet po­litikai és szellemi történetében. Ha elmaradottságról beszél­hetünk, erről igazság szerint csak abban az értelemben lehet szó, hogy élhetetlenek vagyunk a Gondviselés-adta kincseink tőkésí­tésében, kamatoztatásában s abban a helyzetfoglalásban, amely vár­megyénket a fiai tehetsége dol­gában megilleti. Megfelelőleg kiépített szervezet, intézmény hiányában elhanya­goltuk a múlt és jövő iránt tar­tozó mindennapos kötelességün­ket, amelynek túl kell nőni a kenyérkereset és a napi foglal­kozás kötelességén, egymásután hanyagoltuk el azon alkalmakat is, amikor fáklyát kellett volna gyújtanunk jubiláló nemzeti nagy­jaink emlékének. Rendeztünk egy­két ünnepet, de nem rendeztünk meg minden ünnepséget, amelyen lelkesíteni, vigasztalni lehet a csüggedő és a szürke gondok robotjába belefásult fiait a nem­zetnek, nem használtunk ki min­den lehetőséget a tanításra, a művelődés terjesztésére, nem tartottuk a nyilvánosság figyel­mét állandóan zalai értékeinken s nem virrasztottunk gondos igye­kezettel az újra ébredő nemze­dékek álmai felett. Ezek elgondolása volt a ki­indulópontja annak a néhány lelkes embernek, akik merészen nekivágtak a fulladásos közöny­nek, amely éppen olyan nagy, mint a zalai sár. Baráti kört, asztaltársaságot alkottak Zala­egerszegen, hogy az irodalom és a művészet, a zalai föld szere- tetétől vezetve, annak ihletével egybekapcsolva, magasabb cél­kitűzéssel ápolják a barátságot, fejlesszék az összetartás érzését s rajongó lelkesedéssel minden iránt, ami magyar, ami szép, nemes és tiszta erkölcsű, növeljék egymás nemes ambícióit, hitét és erejét a tehetségük kibonta­koztatásában és a nemzeti célokért való hevülésben. E baráti kör Rákosi Viktor nevéről nevezte el magát, a leg­nagyobb és legaktuálisabb ma­gyar humoristáról, akinek a di­csősége bár messze hinti szét sugarait a világban, Zala megye lakosságának legnagyobb része mindazáltal azt sem tudja róla, hogy köztünk született. Könyvei, Írásai millió meg millió lélekbe sütikbe a napsugár kedélyörömeit, de szülőháza Ukkon — jeltele­nül áll. A baráti kör akkor adott elő­ször kifelé, a nyilvánosság felé életjelt a működéséről, amikor Zalaegerszegen feledhetetlenül lélekbe véste Rákóczi nagyságát. Azt hisszük, eljött immár az ideje annak, hogy a baráti kör keretei kiszélesedjenek olyan in­tézménnyé, amelyben a kulturális szervezkedés egyénisége és a megyei, országos jelentőségű te­vékenység a legméltóbban bon- takozhatik ki. A Rákosi Viktor Irodalmi Asz­taltársaságból Rákosi Viktor Iro­dalmi Társaságot kell csinálni. Irodalmi és művészeti kört, amelyben működő tag gyanánt helyet foglalna Zala megye iró- és müvésznemzedékének minden tagja, pártoló és alapitó tag gyanánt az egész zalai társadalom s tiszteleti tag gyanánt az or­szágos közélet mindazon kiváló­ságai, akik a morál, a nemzeti szellem, az európai művelődés­hez kapcsolódó magyar haladás s a múlt hagyományain alapuló előretörekvés alapgondolataiban találkoznak. Pesthy Pál dr. * Az irodalmi társasággá való alakulást megelőző értekezlet holnap, hétfőn este 8 órakor lesz Zalaegerszegen, a Gosztonyi-féle vendéglő különtermében. Hirdessen a „Zalamegyei Újságában csökkenés fog mutatkozni. A nép- szövetségi biztos ellenőrzése akkor szűnik meg, amikor Magyarország pénzügyi stabili­tása biztosítva van. A kormány­nak az az álláspontja, hogy a még fel nem használt 82 millió aranykorona népszövetségi köl­csönt beruházásra forditsa. A Ház ezután részleteiben is elfogadta az építkezési tevékeny­ség előmozditásáról szóló javas­latot. A legközelebbi ülés hétfőn 11 órakor lesz. Ellenzéki vitarendező bizottság. Budapest úpr. 17. A költség- vetési vitát 8 órás üléseken fog­ják tárgyalni. Az ellenzék lázasan készülődik arra, hogy a költség- vetési vita során felvonuljon tel­jes harckészségével. A demokrati­kus ellenzék megalakította a vita­rendező bizottságot. Megalakul a Rákosi Viktor Irodalmi Társaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom