Zalamegyei Ujság, 1926. január (9. évfolyam, 14-25. szám)
1926-01-31 / 25. szám
lOHHHBmBBnHBHnm W&SSSS5& Zalamegyei Újság 1926 január 31 Februáp első felében jelenik meg az uj jövedelmiadó pendelet. A rendelet leszállítja az adótételeket. — Februárban kell beadni a jövedelem- és vagyonadó bevallásokat. Zalaegerszeg, jan. 30. A zalaegerszegi pénzügyigazgatósághoz ma érkezett le a pénzügyminisztérium értesítése, amely szerint a jövedelemadótételeket tartalmazó rendelet előreláthatólag csak február első felében fog megjelenni. Addig is utasította a minisztérium az igazgatóságot, hogy tegye közzé az 1926. évre szóló jövedelem- és vagyonadó bevallások beadására vonatkozó felhívást. Utasította arra is a pénzügyigazgatóságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel figyelmeztesse az adózó közönséget, hogy a jövedelemadó tételeit 1924 január elsejétől kezdődő hatállyal a kiadandó rendelet újból és oly módon fogja megállapítani, illetőleg oly módon fogja az adótételeket leszállítani, hogy a 40 százalékos kulcsot az eddigi 200.000 aranykorona értékű jövedelem helyett csak az évi 1 millió arany- koronaértékü jövedelemnél fogják alkalmazni. A jövedelem- és vagyonadó bevallások beadása. A jövedelem- és vagyonadó bevallások beadására vonatkozó felhívás kivonata a következő: Az 1926. év február hónapjában be kell adni az 1926. évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó bevallásokat. A jövedelem- és vagyonadóra nézve bevallást tartoznak adni általában a természetes személyek, továbbá a jövedelem- és vagyonadó fizetésére köteles jogi személyek, amennyiben nem személyesen mentesek. — A bevallásadási kötelezettség szempontjából az 1926. évben élvezett adóköteles és adómentes jövedelem együttes összegét, illetve az 1925. év december hó 31. napján meglevő adóköteles vagyonértékét a terhek, illetőleg tőketartozások levonása nélkül kell számításba venni. Minden olyan természetes és jogi személy tehát, akinek vagy amelynek adóköteles és adómentes jövedelme a tehertételek levonása nélkül a 800 aranykoronaértéket vagyis 11,600.000 papirkoronát, adóköteles vagyona pedig a tőke- tartozás levonása nélkül a 4000 aranykoronaértéket vagyis 58 millió papirkoronát, illetőleg, ha az adózó jövedelemadót nem fizet, s 20.000 aranykoronaértéket vagyis 290 millió papirkoronát meghaladja, bevallást köteles adni. Ezek közöl lem tartoznak azonban beválást adni l.ajövedelematfóra nézve a) azok a természetes és jogi személyek, akiknek 1925. évben csupán jövedelemadómentes jövedelmük volt, vagy ha más jövedelmük az 500 aranykoronaértéket nem haladta meg. b) azok a közalkalmazottak, akiknek 1925. évben a közszol2 A zalaegerszegi Kereskedő Ifjak Önképzö Egyletének műsoros táncestélye. A zalaegerszegi kereskedő ifjak tegnap gazdag és válogatott műsorral lepték meg a közönséget. Kardos Jenő dr. bevezető szavai után Schaffer Tériké mondta el Ügyesen monológját nagy tetszés mellett. Azután Hajnal Károly színművész Bodor Aladár egyik irredenta költeményét szavalta hatásosan. A Samu című 1 fel- vonásos tréfát Győző Gyula, Hajnal Károly, Kulcsár Bözsike és Barta Ferenc adták elő állandó derültség kíséretében. Nemes Gyuri szavalata erőteljes volt. Grünwald Ernő dalokkal szerepelt. Kellemes hangjával emelte az est nívóját. Győző Gyula és Hajnal Károly Karinthy Frigyes „Nem ismert meg az anyám“ című tréfájában kitünően érvényesítették elismerésre méltó komikai tudásukat. Petőfi egyik legcsudálatosabb költeményét „Az őrült“-et Hajnal Károly drámai erővel elevenítette meg. Végül a „Sötét szoba“ c. valószínűtlen vígjátékot játszotta el Petro vies Gábor, Schmidt Magda, Nemes Gyuri és Hajnal Károly. Játékukért dicséretet érdemelnek. —- A közönség zsúfolásig megtöltötte az Arany Bárány nagytermét és viharos tapsokkal jutalmazott minden egyes szereplőt. Fényesen sikerült a táncmulatság is. Egész a záróráig sok pár lejtette, ropta a különféle táncokat Horváth Rezső pompás muzsikájára. Hirdessen a „Zalamegyei Újságában! írások. I. A keresés. — Irta: G. Sándor. — Szomorúsággal volt tele a szivem és elindultam keresni a boldogságot. — Mi a boldogság ? — kérdezőm a játszó gyerektől. Nevető szemmel reám nézett, mit sem szólt, elszaladt. — Mi a boldogság? — kérdőm erre a menyasszonyt. Halkan suttogá: A szerelem! — Mondd, mi a boldogság ? — ismétlőm meg kérdésemet a komoly férfi előtt. Szemét összevonta, arcvonásai megkeményedtek: A küzdés, az alkotás ! Megkérdeztem az államférfit, azt felelte: a hatalom; a színész azt mondta: a dicsőség; a szónok a népszerűséget emlegette; Isten szolgája az égre mutatott. Megkérdeztem költő barátomat, ő fölsóhajtott és e választ adta: az álmaim ! Az anyához fordultam kérdésemmel. Nem szólt semmit, csak égi mosollyal csókolá meg keblén csüngő gyermekét. Elmentem a kórházba és a szenvedők mindannyian azt sóhajtották: az egészség! Megkérdeztem a koldust: Mi a boldogság? — Rekedt nevetéssel mondá: A gazdagság! Elmentem az egyik öreg emberhez. Végtelen keserűséggel feleié: Az ifjúság, az élet! Elmentem a másikhoz, ki bölcs hírében állott és kérdésemre azt feleié: A halál! A sok felelet nem nyugtatott meg, a szivem szinte nehezebb lett. Megyek tovább és kérdem mindenkitől, — de megtudom-e valaha, hogy mi is hát a boldogság? II. Legenda. Egy nyári délután a kis János elhívta magával a nála még fiatalabb atyafiát, Jézuskát az erdőbe. Az erdő messzi volt, de meg a két gyerek nagyon elmerült a játszásban, beszélgetésben és észre sem vették, hogy az est reájuk szakadt. Most azután haza igyekeztek volna, azonban oly sötétség vette §ket körül, hogy nem látták az utat sem, melyen haladniok kellett volna. Tanakodtak, hogyan menjenek haza, mitévők legyenek, hogyan jussanak haza aggódó szüleikhez. Eközben a szél is feltámadt. Megrázta láthatatlan karjaival a százados fák koronáit, hogy az ágak fájdalmukban koppanva verődtek össze. Egy-egy ágat éles reccsenéssel tört le; a lombokat pedig, mint a gonosz mostoha az árva gyerek haját, ide-oda cibálta. Rémes zúgással telt meg az erdő és különös hangok szakadtak fel belőle, morgások, üvöltések, vijjogások! Az éj rabló szárnyasai suhanó szárnyalással indultak szokott zsákmányolásukra. A szélroham egyszer csak valami tévedt rovarrajt hajtott a két gyermek felé. Midőn a kis János ezt észrevette, szenvedélyes haraggal igyekezett magáról elterelni. — Ne bántsd őket, — kérlelő a szelíd kis Jézus, — fújj reájuk, majd eltávoznak tőled. János szótfogadott és reájuk fújt. Csodálkozva látta azonban, hogy minden kis rovar, melyet fuvallata érintett, világítani kezd. A kis test izzik és imbolyog a sötétségben, mintha felakasztott gálati illetményükön kívül más jövedelmük nem volt, vagy ez a 500 aranykoronaértéket vagyis 7,250.000 papirkoronát nem haladta meg. c) azok az egyházi javadalma- sok és magánszolgálati alkalmazottak, akiknek 1925. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2400 aranykorona értéket nem haladta meg; d) a kisbirtokosok abban az esetben, ha nekik is és a velük együtt adózó családtagjainak csupán a lakóhelyükön volt együttesen 50 kát. holdnál nem nagyobb a birtokuk és más községben sem ingatlan sem ingó vagyonuk nem volt, az állandó lakóhelyükön pedig a föld- és házbirtokon, valamint az f) pontban meghatározott foglalkozáson kívül más jövedelemforrásuk nem volt; e) azok a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön volt házbirtokuk és ezen, valamint az 50. kát. holdat meg nem haladó földbirtokon, valamint az f) pontban meghatározott foglalkozáson kívül más jövedelemforrásuk nem volt; f) az általános keresetiadó bevallásadása alól felmentett kisiparosok, utcai, piaciárusok, vándorkereskedők és vándoriparosok abban az esetben, ha a d) vagy az e) pontban meghatározott ingatlanokon kívül más jövedelmi forrásuk nem volt. A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni i a) azok a természetes és jogi személyek, akiknek vagy amelyekkis lámpásokat libegtetne a szél. — Ah, elégnek a szegények! — kiáltott fel ijedten és sajnál- kozóan János. — Ne félj, kis pajtásom! A próféták lehellete csak gyújt, de nem éget el senkit. Te pedig egyike lész azoknak! Leheld meg őket csak bátran. És ime, mindig több és több rovarka szállt feléje és ahogy egyiköket a lehellete érte, világítani kezdett. Ezren és ezren verődtek össze már egy csoportba és oly erős fényt árasztottak, hogy bevilágították az utat, mely a sötét erdőből kivezetett. A világitó raj az ösvény fölött haladt, nyomukban a két gyermek. Amidőn az erdő szélére értek, a hold elömlő, szelíd fényében már látszottak Názáreth városka kicsiny házai. A kis Jézus most megállitá a rajt. Mozdulatlan csüngött az a levegőben, mig őket megáldá, mondván: Ez est emlékére örökké világítani fogtok s viselni fogjátok kis pajtásom nevét örökre. Ettől az időtől kezdve világítanak és világítani fognak a világ végéig Szent János kis szárnyasai.
