Zalamegyei Ujság, 1925. december (8. évfolyam, 287. szám)

1925-12-18 / 287. szám

lílll. évfolyam 287. szám. Ára 1500 korona Péntek, 1925 december 18. Felelős szerkesztős PESTHY PÁL dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 6. Telefon: 67. szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Kossuth Lajos-utca 32. sz. Tapolca, Sümegi-u. 7. sz. Sümeg, Kisfaludy-u. 15. sz. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Kéziratokat nem adunk vissza. A magyar mező­gazdaság válsága. irta: Szekeres Vince dr. (Keszthely). Nagymagyarország pazar bő­kezűséggel megáldott kincses­házunk volt, terményeinkből bő­ven jutott a külföldnek is, kivált­képen az osztrák szomszédnak. Gyászos sorsunk iróniája, hogy amikor teljes függetlenségünket visszakaptuk, ugyanakkor elvesz­tettük hazánk kétharmadrészét, elvették hatalmas erdőinket, gyö­nyörű hegyeinket, halakban gaz- | dag folyóinkat, nagyszámú gyógy- | forrásunkat, fürdő- és üdülő- \ helyeinket, dús kincsesbányáin- j kát, nagyjövőjü földgáztelepein- | két, hatalmas kiterjedésű, kövér hegyilegelőinket és a bánáti buzakalászos rónáinkat, mind­ezekkel együtt pedig jelentékeny bevételi forrásainkat. Csonka­országunk majdnem egyetlen jö­vedelmező forrása a mezőgazda- sági termelés. Bár az újabb idő­ben lendületesen fejlődő iparunk kisegítő ereje is szerepel a háború és következményei által megnyomorított népünk erőfor­rásai között, mégis gazdasági talpraállásunkban csakis mező- gazdaságunk segíthet, mert a kezdet nehézségeivel küzdő kü­lönféle iparunk még sokáig nem kerül abba a helyzetbe, hogy a nyugati államok hatalmas tech­nikai berendezésével, már a há­ború előtt is fejlett és megszer­vezett iparával, szorult gazda­sági helyzetünk megjavítására alkalmas módon, felvehesse a versenyt. Kétségtelen, hogy mezőgazda- sági terményeinkben és haszon­állatainkban évről-évre exportá­lásra alkalmas feleslegeink van­nak, mindazonáltal az értékesí­tés nehézségei miatt, a magyar mezőgazdaság válsággal küzd. A szőlőtermelés évek óta deficittel jár, a gyümölcstermésünk, kony­hakerti- és kapásnövényeink fe­leslegeinek nem tudunk piacot szerezni, egyedül a cukorrépa­termelés Ígérkezik jövedelmező­nek, ennek művelése is azonban magasabbfoku mezőgazdasági kultúrát, nagy tőkebefektetést igényel és csak fokozatos fejlő­désével, hosszú évek múlva je­lenthetné elvesztett erőforrásaink számottevő pótlását. A gabona- termelés válsága már kéteszten- deje fenyeget bennünket. A múlt esztendei nagyon rossz termés rövid időre eltakarta ugyan sze­münk elől ezt a válságot, ma azonban már, mint fenyegető rém kopogtat az ajtónkon. Az egész világ gabonatermelésének hatalmas feleslegei és a fogyasz­tás általános csökkenése követ­keztében elemi erővel fejlődő világverseny nem fogja meg- «ngedni, hogy a magyar gabona — akármennyire fokozódjék is az egyes néprétegek életstandardjá­nak javulásával a belföldi piacunk felvevő képessége — a háború alatti konjunktúrát elérje, vagy a sok egyéb életszükségleti cikkhez hasonlóan, az aranyparitáson fe­lülemelkedjék. Tjabonatermelé­sünk jövedelmezősége tehát előre­láthatólag szintén csökkenni fog és ezzel együtt a trianoni békemü által a tönk szélére juttatott Csonkaországunknak ez a hatal­mas erőforrása is mindig többet fog veszíteni nemzetfenntartó je­lentőségéből. Zalaegerszeg és Keszthely vasutiigyi küldöttsége a kormánynál. Walkó miniszter* megígérte a küldöttségnek Jóin­dulata támogatását. — A zalaegerszegi küldöttség a pénzügyminisztertől a -vámhivatali kirendeltség felállítását kérte. Bpest, dec. 17. Zalaegerszeg és I Keszthely város 50 tagú küldött­sége ma Budapestre jött és Tarányi Ferenc dr. főispán ve­zetésével tisztelgett a parlament- ban Búd János pénzügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter előtt, akik a zalai kép­viselők jelenlétében fogadták a küldöttséget. A küldöttség arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a Rédics határállomáson megszüntetett vámhivatali kirendeltséget a zala­egerszegi kereskedők és iparosok érdekében állítsa fel Zalaeger­szegen. Búd pénzügyminiszter válaszá­ban megígérte, hogy a kérelmet megvizsgálja és ha lehetséges, teljesiti. Walkó kereskedelmi miniszter­től azt kérte a küldöttség, hogy a Zalaegerszeg és Zalaszentiván közti 8 kilométeres vasútvonalat, Bpest, december 17. A nemzet­gyűlés ma folytatta az indemni- tás tárgyalását. Sándor Pál a kultuszminisz­tert támadja a tegnapi beszédé­ért. A numerus clausus ügyének a Népszövetség elé való vitelét helyteleníti, mert az ország bel- ügye, de tiltakozik az ellen, hogy Klebelsberg a proletárdiktatúráért a zsidóságot tegye felelőssé. A zsidóság küzdeni fog a numerus clausus ellen, mert nem tartja magát fajnak. Rupert Rezső szintén Klebels­berg beszédét helyteleníti. A zsi­dóság csak felekezet és nem faj. Szijj Bálint az adók kímélet­len behajtása miatt panaszkodik. Határozati javaslatban kéri a tüzrendészeti szabályok bizonyos részének megváltoztatását. amely a Helyiérdekű Vasúthoz tartozik, úgyszintén az állomáso­kat adassa át a Déli Vasút ke­zelésébe, hogy a vonal fővonallá legyen. A keszthelyi küldöttség Keszthely és Héviz között a motoros vasútvonal kiépítését kérelmezte. Rámutatott a küldött­ség arra, hogy a tervek készen vannak és az érdekeltség 6 mil­liárd koronát gyűjtött össze, igy a vasútvonal kiépítése csak a Máv. beleegyezésén múlik. Walkó kereskedelmi miniszter jóindulatáról biztosította a kül­döttséget és rámutatott arra, hogy bizonyos technikai kérdé­seket a Mávval és a Déli Vasúttal meg kell tárgyalni. Ha a kérel­mek teljesítésének megvan a le­hetősége, a maga részéről nem zárkózik el a teljesités elől. A küldöttség köszönettel és megnyugvással fogadta a minisz­ter válaszát. A miniszterelnök zsidó kisebbséget és zsidó vallásu magyarokat is ismer. A miniszterelnök a numerus claususról. — A nemzetgyűlés ülése. Vdzsonyi Vilmos a magyarság hagyományos szabadelvű felfo­gásától várja a zsidóság sérel­meinek orvoslását a numerus clausussal kapcsolatban. Nem várta volna a kultuszminisztertől elmondott beszédét, különösen azokat a kijelentéseket, amelye­ket a zsidóságnak forradalmi szereplésével kapcsolatban tett. A zsidóságot felekezetnek tartja. A miniszterelnök a numerus claususról Bethlen miniszterelnök: Szük­ségesnek látom, hogy a kormány szempontjából a kérdést tisztáz­zam. Több kijelentés hangzott el, mintha a kormánynak e te­kintetben nem volna nyílt és egyenes álláspontja. Mi négyéve dolgozunk, hogy ez ügyben közeledést és kibékü­lést teremtsünk. Nem rajtunk múlott és nem is fog múlni, ha ez nem sikerül. A nemzet ér­deke, hogy fátyolt vessen a múltra. A kérdésre, hogy nép- faj-e a zsidóság, vagy felekezet, válaszom a következő: A törvény, amely a numerus clausust jelenti, a zsidóságot nemzeti kisebbségnek deklarálta. Ez ellen semmi kétség nem le­het, mert mikor a törvényt meg­hozták, a kitétel alatt a zsidósá­got értették. Ez nem jelenti, hogy a kor­mánynak ez lenne az álláspontja. Azon zsidókat, akik a magyar­sággal azonosították magukat és a nemzettel jóban-rosszban ki­tartottak, azokat zsidóvailásu ma­gyaroknak tartom. De vannak oly zsidók, akik önmagukat dek­larálták külön népfajnak, nem azonosították magukat a nem­zettel sem a múltban, sem a je­lenben. Ez az objektiv álláspon­tom, amelyen semmiféle vita nem fog változtatni. Hegymegi Kiss Pál a numerus claususról szólva támadja Beth­lent fenti nyilatkozatáért, mert eddig azt hitte, hogy a kormány­ban csak a kultuszminiszter hive a numerus claususnak. Patacsi Dénes a numerus cla­usus ügyében a kultuszminiszter álláspontját vallja. Fábián Béla a zsidóság érde­keiről szól. Csizmadia András a súlyos adóterheket hibáztatja. Forgács Miklós és Eőry Szabó Dezső személyes kérdésben tör­tént felszólalása után az ülés 6 órakor ért véget. Zalaegerszeg város Iskolónkivüli Népműve­lési Bizottságának köz­leményei. Széchenyi emlékünnepély. Az Iskolánkivüli Népművelési Bizott­ság vasárnap délelőtt 11 órakor a legnagyobb magyar lángelme tiszteletére az Arany Bárány nagy­termében emlékünnepélyt rendez. Műsor: 1. Hiszekegy. Énekli az Egyházi Ének- és Zeneegyesü­let. 2. Elnöki megnyitó. Mondja Czikó János kir. törvényszéki elnök. 3 Bus magyarok imád­koznak. Énekli a Kát. Legény­i egylet 4. Szaval Pais Károly. 5. Emlékbeszédet mond Móra János reálgimnáziumi tanár. 6. Hazafias dalokat énekel zongora- kiséret mellett Szalma Sándor színművész. 7. Szaval Kövess István. 8. Himnusz. Énekli a I Daioskör. Az előadás pontosan j 11 órakor kezdődik. A terem I fűtéséről a Bizottság gondoskor ' dott. Az ünnepély belépődij- * mentes, de Önkéntes adományo­■nui — Iirili'lll ini I I I "i"í'i"MiTHn Tn iln'li' I* * 1 ...... 1 > ii'Ulllfi’iXnT

Next

/
Oldalképek
Tartalom