Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)
1925-04-19 / 88. szám
1925 április 19 Zaiajaegye! UisAff IRODALOM, MŰVÉSZÉT. Magyar könyvkiadó Berlinben. A trianoni béke a magyarság politikai egységét feldarabolta, nern szabad azonban megtörténnie, hogy a politikai földarabolt- ság kultúránk szétdarabolásávd legyen. Erre még a béke fekete pontjai sem köteleznek bennünket; mindent meg kell hát tennünk, hogy a Duna-Tisza közén kifejlesztett évezredes magyar kuitura egységét megmentsük. Mint ahogy a németek a német néphez számítanak mindenkit, aki németül beszél, bármilyen politikai államban él is, azonképen rajta kell lennünk nekünk, hogy a magyar kultúra egységbe fűzzön mindenkit a Kárpátoktól az Adriáig, aki magyarul beszél, ir és gondolkozik. Ezt a nagy nemzeti célt szolgálja a berlini Ludvig Voggen- reiter könyvkiadócég Magyar Osztálya immár tekintélyes számra dagadt különböző kiadványaival. Különösen a szlovenszkói és erdélyi magyarság irodalmi megnyilatkozásának nyújt terei; pártolja a fiatal tehetségeket, mint akikből a jövő ígérete zendüí ki, s már eddig is nem egy oly tolinak adott szárnyai, melynek írására ai elszakított magyarságnak milliói figyelnek föl. Külön köteles« ségének tartja a magyar ifjúságnak jó könyvekkel való ellátását. Ezért Cserkész-könyvsorozatot is indított meg. Legutóbb pedig a müveit olvasóközönség igényeinek kielégítésére tudományos sorozatot is megindított, melyben az első kötet, Bognár Cecil dr. egyetemi m, tanárnak a Gyermek lélektana c. munkája már meg is jelent. Szülőknek, nevelőknek szinte nélkülözhetetlen. Kiadott továbbá két anthoiogiáí Erdély íróinak verses és prózai müveiből: az Erdély leiké-1 és az Erdélyi költők- et. Az elfő kötetbe Kristóf György a jelenlegi kolozsvári román egyetem magyar irodalmi tanára művészi kézzel gyűjtötte össze tizenegy erdélyi elbeszélő egy-cgy legszebb elbeszéléséi. Valóban Erdély lelke tükröződik bennük a művészet síkjára felemelve, Ma, amikor olyan nehezen lehet hozzájutni kiváló erdélyi elbeszélőink elszórtan megjeleni müveihez, nagy szükségletet elégít ki ez a könyv. Viszont az Erdélyi költők az első anthologia, mely az egyetemes értékű erdélyi költőket ismerteti meg az egész magyarsággal. Közülük egyesek már az erdélyi határokon túl is nevet szereztek, mások a nem erdélyi olvasóra az újság szenzációjával halnak. Az írók közül Gyallay Domonkos: Föld népe c. elbeszélés kötetében a magyar paraszt leikébe néz bele mélyen, Wallter Gyula versei az emberi jóság s szeretet magasztos eszméit hirdetik (Ize- net a világnak), Sziklay Ferenc: Hangzatka c, regénye az elpusztult magyar tehetségek tragikus sorsát rajzolja meg hatalmas erővel, Ölvedi László: A bányász éneke egy fiatal, szenvedő magyar poéíalélek elragadó tempójával vonja magára a ügyeimet, Rácz Pál Regénye a művészi biztonság utján haladó iró alkotásakép hat; végül bemutatás nélkül is már jói ismert s az egyetemes magyar irodalom egyik merészen felivelő tehetségéről, Mécs Lászlóról szólunk, aki a szenvedő, vajúdó korunknak íegigazabb poétája. Egy J uj nemzedék teremtő hitvallását hirdeti, próféía-iéíek, aki áiszen- vedeít érzéseit a legszebb magyar nyelv csillogó ruhájába öltözteti. Legújabb kötetét: A rabszolgák énekelnek máris kát kiadásban kapkodták szét. Berlini és budapesti sikerei után már az egész, szépségek «ián szomjazó nemzet figyel a szavára. Csak nagyjában számoltunk be e derék kiadóvállalat megbecsülhetetlen kulturmunkájáról. k mész- ssi, nyugati Dunántu! bizonyára alig hallott ezekről az apostol munkás végző véreiről. Fogadja őket szeretetéöe; a telkeknek össze kell ölelkezni a Hargitától a zalai dombokig, ha várni akarunk még valamit a jövőtől. Berlin—gs. * A pécsi színtársulat Nagykanizsán megkezdte előadásait. E!ső nap 2 „Goldstein Számi“ c. burleszk került bemutatásra nagy siker maiiéit, * A tapolcai színház eléggé telt ház elö t mutaita be Fali Leó hires operettjét a „Pompadourt.“ A címszerepben Somogyi' René különösen gyönyörű ruháival feltűnést keltett. Szép hangja a mai előadásban kitünően érvényesült. Szalay Gyula, Szentes, Parlagi, Péray sikerült alakításaikkal sok tapsot szereztek. Az „Antónia“ másodszor kevesebb közönség előtt, ugyanolyan jó előadásban ment, mint az első. Sz. Pálffy Ilka, Gyenes Kornél muzsikája melleit elragadó volt a második felvonásban. Szalayék társulata hétfőn tartja bucsuelŐ- adását. Innen Zalaszentgrótra megy a társulat. Talán több megértés és szeretet fogadja, mint Tapolcán. A tapolcai színház műsora: Vasárnap: Pillangó főhadnagy (Kemény Miklós felléptével). Hétfőn: Kabaré (bucsuelőadás). SPORT. A ZTE ping-pong versenye. A Zalaegerszegi Torna Egylet ping-pong csapata ma, vasárnap a Szombathelyi SE ping-pong csapatát látja vendégül, amelyet legutóbb Szombathelyen fölényesen megvert. Értesülésünk szerint az SzSE csapata a versenyre erősen felkészült, hogy a vereséget visszaadja. A verseny ma délelőtt fél 10 órakor kezdődik az Arany Bárány nagytermében. A Move Zalaegerszegi Sport Egylet ma délelőtt Szombathelyen játszik bajnoki mérkőzést az SzTE csapatával. A zalaegerszegi csapat tartalékos felállítással utazott el Szombathelyre. A ZTE futballcsapatának játékjogát a kerület felfüggesztette. A határozatot a csapat megfellebbezte. Reméljük, hogy a csapat visszaszerezheti játékjogát. • A keszthelyi Csónakázó és Korcsolyázó Egyesület április 23 án délután 6 órakor tartja évi közgyűlését a városháza tanács- terméken. Szerkesztős üzenetB. A. Kővágóőrs. Lapunkat csak olyanoknak küldhetjük ingyen, akik egy héten legalább három tudósítást küldenek be. F. K. Píicsa. Tessék megírni a nevét, különben nem tudjuk, kinek a címére küldjük a lapot Felsőrajkról Pacsára. Tamilé falvétetik MIKLÓS JÁNOS fűszer- kereskedésében ZALAEGERSZEG BeretrásPaszíil lai uepakaosatefejfájástiselmiitosztja FOOTBALL- 1 ÉS ATLÉTIKAI CIÜKEIC j| Footbali-dressz 55.oo® & Football-nadrág 35.©oo Football-haris- szár . . . 35.000 SC Harisnyaszár la 55.oooK gumival. Chróm macht labda angol gummival . Angol belső gummi . . 18 0 ■coo | garantált chrómbőr . 3Ö0.o©o IC Futócipő acél 350.OOO betéttel . . S20.ooo EC Tornacipő 30.OOO (angol) . . Sfü.oooK Telefon Ping-Pong DRI ETC IKHRA ZALAEGERSZEG 170 _____készleteit - ■IBII»»« tp.stá.ai szemben) Te lefon 870 Mezőgazdaság és kisipar Zalában vannak a legrosszabb termésátlagok Magyarországon a legutolsó normális termelési év az 1923. esztendő volt. Ennek az évnek nyilvánosságra kerülttermelési statisztikájából kitűnik, hogy a gabonafélék katasztrális holdankénti legnagyobb termésátlaga a Maros-menti síkságon van, tehát Csanádmegyében. Itt a búza katasztrális holdankénti termésátlaga 11 2, a rozsé 11*6, az árpáé 118 és a zabé ugyancsak 11 *8 métermázsa. A legrosszabb termésátlagok a zalai és lendvai dombvidéken vannak, vagyis Vas vármegye körmendi, muraszombati, szentgotthárdi és vasvári járásaiban és Zala vármegye alsólendvai, letenyei, nagykanizsai, novai, pacsai, zalaegerszegi és zala- szentgróti járásaiban. Itt a katasztrális holdankénti termésátlagok a következők: 6*2, 57, 7*2 és 66. — A második legrosszabb helyen álló vidék a marcali halomság és Kemenesalja, vagyis Veszprém vármegye devecseri és pápai járása, Zala vármegye sümegi járása és Vas vármegye celldömölki járása. Itt a termésátlagok: 6‘7, 6*4, 67 és 6-7. Ha a termésátlagokat a gazdasági kategóriák nagysága szerint vizsgáljuk, akkor szintén a Maros-menti síkság áll első he- i lyen. j A Maros-menti síkságon, va- ; gyis Csanád megyében a kis- I gazdaságok termésátlagai: búza | 10.7, rozs 9'3, árpa 10*0, zab | 10*1, a nagygazdaságok íermés- 1 átlagai: búza 15*1, rozs 15*6, j árpa 15*7, zab 11.7 métermázsa. I A legrosszabb termésátlagok | gazdasági kategóriánként szintén I Zalában és Vas megyében vannak. A lendvai és zalai dombvidé- | ken, vagyis Vas és Zala várme- | gyék megjelölt járásaiban a kis- \ gazdaságok termésátlagai: búza i 5 9, rozs 5*4, árpa 6*6, zab 6*1 ; a nagy gazdaságok termésátlagai: búza 8 1T rozs 8*5, árpa 9*2, zab 8’5 métermázsa. A marcali halomság és a ke- menesaijai vidéken (Veszprém és Zala megyékben) a kisgazdaságok termésátlagai: búza 6 5, rozs 5 9, árpa 61, zab 6’2; a nagy- gazdaságok termésátlagai: búza 76, rozs 8-2, árpa 7*7, zab 8 9 méíermázsa. Mindezek a számok a legvilágosabban igazolják, hogy míg egy részről Magyarország gabonatermelésének háframaradotíságáí eiősorban a kisgazdaságok külterjes termelésének rovására kell írni, másodsorban a középgazdaságok még mindig ki nem elégítő termelésével kell megokolni. — Ha a múlt évi termésátlagokat vennénk alapul, akkor Zala valószínűleg még rosszabb megvilágításban tűnne fel.
