Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)

1925-04-19 / 88. szám

Vili. évfolyam 88 szám, Vasárnap, 1925 április 19, F©!©I©s szerkesztős PESTHY PÁL dr. Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth-u. 12. Telefon: 183. szám. Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 6. Telefon: 67. szám. Névtelen levelekre nem válaszolunk. -O- Kéziratokat nem adunk vissza. -o­i—un ii in in rmr~iTTr~r ~r"n mrnMTffli POLITI I PILAP Megjelenik hétfő és zz ünnepet követő nap kivételével minden nap. Vidéki szerkesztőségek és fiókkiadóhivatalek: Keszthely, Kisfaludy-uíca 15. sz. Tapolca, Bacsányi-utca 5. sz. Sümeg, Kisfaludy-u. 17. sz. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona.-Q- Amerikába egy évre 6 dollár. -o­PáriSj úpr. 18. A Chikago Tíibune írja: Az uj kormány ura­lomra lépése mélyreható változási jelent mind külpolitikai, mind belpolitikai' tekintetben. A kor­mány S&bb• -politikai terveiről -a"; lap a következőket közli: Elejtik Herriot tervét a vatikáni nagykövetség megszüntetéséről és Briand hozzájárul ahhoz, hogy a követséget továbbra is fenntart­sák. Az uj külügyminiszternek szándéka, hogy haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat az Amerikával és Angliával szemben fennálló háborús adósságok ren­dezése céljából. Németországgal szemben a külügyminiszter foly­tatni fogja a béke politikáját, noha ez komoly megszakítást szenvedhet az esetben;- ha Hin- c ínfefürgot választják meg a köz­társaság elnökévé. Ha a német birodalmi elnökválasztás ily ered­ménnyel végződnék, a következ­ménye az lenne, hogy Anglia szorosabban kapcsolódnék Fran­ciaországhoz és mindketten még nagyobb mértékben számíthatná­nak az Egyesültáilamok erkölcsi támogatására. Politikai arcképcsarnok. Rupert Rezső. A fekéSf. Lőblrő', a katona salleréről, a | bíróság előtt azt vallotta az egyik | tanít, hogy meggyilkolt áldozatá- j nak holttestén valóságos táncot | járt. Lőbí sakter eszebomioit tánca jj találó szimbóluma annak a fék- j teien gonoszságnak, amely orgia- j kát, véres lakomákat tivornyáz ] mindenfelé. A gonoszság hihetet- í len mértéket öltölt s úgy látszik, \ minél tovább távolodunk a lezaj- í lőtt világégéstől, annál fékteleneb­ből tombol az emberbe beleköl­tözött állatiasság. A gyilkosok a legnagyobb rafrináriával teszik el láb alól áldozataikat, nem elé­gesznek meg azzal, hogy életet oltanak ki, de mintha beleszédül­nének szörnyű tettük gyönyörű­ségébe, válogatott módon, rém­regénybe illő fantáziával eszelik ki, hogy minő módon „készítsék ki* a hullát. A gonoszság ma szenzációkra éhes, az elvetemültség beszéltetni akar magáról. E!hü! bennünk a vér, amikor olvassuk, mit müveit a minden emberi érzésből kivet- 1 között alávalóság most Szófiában. A gyűlöletnek, a kegyetlenségnek csimborasszója az, amit a kom- munisíák olt elkövettek. Nem kimélíe elrugaszkodott vadságuk j a szent helyet, a templomot, sőt j ezt választotta ki ördögi tervének végrehajtására. Összecsapja az ember a kezét a szörnyüködéstől, minő pokoli lélek kell ahhoz, amely politikai céljait ilyen esz- h^zökkei akarja elérni. A kom­munistákról tudjuk, hogy Orosz­országban minő irtó munkái végez­tek, tudjuk, mennyi vérben gázol­tak Magyarországban és tudjuk, hogy mindenütt rémtettek, erkölcsi, anyagi pusztulás jelzi az ő téte­lezésüket. Mégis megdöbbenünk egy-egy újabb jelenségen: hát ennek a sátáni tempónak már sohasem lesz vége ? Hát az embe­rek egy részét már csakugyan nem kormányozza semmi tekin­tet, semmi jóérzés, semmi meg­gondolás, belátás és önmérsék­lés? Féktelen terror alatt ál! a társadalom jobbik része; a söp­redék, a csőcselék, a gonoszok szervezett és szervezetlen, föld alatti és föld feletti hadserege állandó rémületben tartja a neme­sebb, műveltebb, emelkedeitebb, finomabb lelkeket. Hol itt, hol ott robban a bomb3, rombol, öl a pokolgép és az antikrisztusok nem törődnek azzal, hogy néhány nekik nem tetsző politikussal ) együtt ezer meg ezer olyan ember j pusztul el, akinek még a vér- J szopó, társadalom- és államfel- j forgató kommunizmus szemében sem lehet bűne. Fekély ez a gaz- j ság az emberi társadalom testén, í s ezt a fekélyt csak úgy lehet I kioperálni, ha a józan ész kikü- j szöböli mindazon kiáltó ellen­A feldbachi fogolytábor járvány­barakk drótkeritéses kapuján egy hiányos öltözetű ember kopogtatott A gráci kormány által a magyar ellenforradalmárok céljaira bo­csátott barakk parancsnokságánál dadogva mondotta el, hogy a devecseri ellenforradalomban vett részt, hogy társait részint fel­akasztották, részint felkoncolták, őmaga éjjel kalandos körülmé­nyek között menekült. Az uj bajtárs szenvedése meghatotta a kommunisták terrorja elől ki­menekült magyarokat és szere­tettel vették körül. Elmondotta, hogy veszprémi ügyvéd és Rupert Rezsőnek hívják. A táborban uralkodó szellem az elkeseredettség és a bosszú j vágya volt — hisz mindenkit csak egy vágy hevített: haza­menni és bosszutállni a szenve­désért, a gyalázatért. A szegény kis borzasfejü Ru­pert izzó szavakkal ecsetelte a I honi állapotokat és meggyőző j erővel fejtegette az elkövetke- j 1 zendö nagy leszámolás eljövő óráját. Egyszer egy szép augusztusi napon megjelent Szmrecsányi, Lehár, Sigray gróf, felszakitotíák a lelkekben összegyülemlett kese­rűség zsilipjeit, — haza fiuk, haza! És mindenki tudta, hogy mit kell tennie. * Rupertet jó szimatja Buda­pestre vezérelte. Dörgedelmes szavakkal magyarázta a klubok­ban, pártkörökben a nagy nem­zeti veszedelmet, az agrár és népjóléti kérdések megoldásának problémáját. Ügyesen zsongliro- zott Friedrich körül és mikor az a kérdés merült fel, hogy ki le­gyen az uj parasztminiszter a kabinetben, akkor azt mondotta : hozok én nektek oiyan parasztot, aki terjedelmére ugyan nagyobb, mint nagyatádi Szabó, — de névre azonos lesz. Fürgén fel­ugrott egy miniszteri autóra és Sokorópátkáig meg sem állt. Ott j felpakkolta Szabó István gazd- 8 | uramat és le sem tette a minisz- l íerelnöki palotáig. így faragott ; belőle kegyelmes urat. Í Közben ráért Devecserbe is lemenni, ahol megszervezte az j „Ébredő magyarok egyesületét.“ j A fáma azt regéli, sőt a parla- j mentben szóvá is tették, hogy a fehér terror paripáján igen-igen j ügyesen lovagolt és az első po- j Etikai tőkét ott kovácsolta össze. I Tény az, hogy a devecseri jj ellenforradalmárok a vörös íerro- \ risíákat, számszerint 21-et 5 j az ottani nagyerdőben kivégez- I íék és ezeknek a kommunisíák- j nak a kivégzését és annak kö- I' rülményeit Rupert ur soha nem j firtatta. Sőt minden ízben, ami- | kor a parlamentben erről sző ! volt, olyan bűnösöknek nevezte l őket, akiknek ügyét ő bizony !’ nem teszi szóvá. * Fordult a kocka. Igen hálás ügyvédi foglalkozásnak bizonyult az üldözött nép pártfogása. Bő aratás kínálkozott. Egyik gazdag hitsorsost valami valuta-csempé­szet gyanúja miatt letartóztatták. Uccu, rajta. Rupert felveszi a jó honoráriumot, interpellál ugyan­abban az ügyben és benyálozza, bemocskolja a hadsereget, a bí­róságot. A bíróság ugyan fel­deríti a tényállást, elitéli a bű­nösöket — de ő tovább locsog. Ekkor kapja az első pofont. Egy elkeseredett, hazátlan tiszt meg­pofozza. Ez a pofon megala­pozza a karriérjét. Jó tőke lett az a pofon. Ha Szappanos fő­hadnagy tudta volna, hogy abból a pofonból milyen erkölcsi tőkét kovácsol Rupertnek, — dehogy adta volna. * A bíróságot nem szereti. Jogász b létére kegyetlen Rigoleítóknak ne­I vezi a bírákat. Gyűlöli a bírákat. A A katonai bíróság által egy ügyé­ben hozott Ítéletet nem akcep­tál, az ebből kifolyólag történt elégtételadást megtagadja — s elcsattan a második pofon. Ezt a „ziccert“ azután igazán ki­használja. Don Quichotte példájára szél­malomharcot vív egy láthatatlan ellenséggel és tombol dühében, valósággal őrjöng a parlament­ben és dadogó, monoton hangon ismétli meg a már ezerszer el­hangoztatott panaszait. * Pártot alapit. A politika sze­! téteket és szörnyű igazságfataii- I ságokst. amelyek ma a poliíiká- j ban, a társadalomban elválasztják ! az embereket. Meg kelj szűnni I az őrültség politikájának, hogy a j delkek megzavart egyensúlya heíy- j reál íjon. SHájus (4-én és !ü-én lesznek j a fővárosi választások. Epést, úpr. 18. A belügyminiszter a fővárosi törvényhatósági j rálasziásí május 14-re és 15-re tűzte ki. Hindenburg megválasztása Franciaország, Anglia és Amerika szorosabb kapcso­latát vonná maga után. Az uj francia kormány tervei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom