Zalamegyei Ujság, 1920. június (3. évfolyam, 80. szám)
1920-06-29 / 80. szám
2 A három kávés panaszából azonban ki kell azt a pontot emelni, melyben azt panaszolják, hogy a városi tanács teljesen önállóan állapította meg a villanyáram árát, anélkül, hogy a városnak ezt az ügyét közgyűlés elé vitte volna, noha a közgyűlés szokott minden ilyen gazdasági ügyben dönteni. A villanyáraknak a köz-' gyűlés elé való előterjesztése még nem késő s reméljük, hogy a.közeli jövőben ez meg is tog íö■ lenni s hisszük, hogy a közgyűlés komoly megfontolás tárgyává fogja tenni ezt a szerfelett magas díjszabást. A város által előállított jég ára. szintén oly magas, amely redukálásra szőrűi. Más városokban a jég ára klgrmkéní 20—22—25 fillér s Zalaegerszegen 1 K. Ennek az árnak a felülvizsgálása már a helybeli árvizsgáíó bizottság, hatáskörébe tartozik. Zalaegerszegen ugyan van egy írvizsgáló bizottság, melynek a cime .tör vényhatósági árvizsgáló bizottság“, ez a bizottság azonban jóllehet, hogy néhány hónap óta létezik, eleddig még nem volt abban a heiyzet- t en, hogy ülésre összeliivható lett volna. Ezért vau az, hogy a rendőrkapitányság hónapok óta nem tudja nyélbe ütni a piaci árszabást. Az árvizsgáíó bizottság megalakításának és működésének a szükségességét nem kell külön hangsúlyoznunk, hiszen a mindennapi élet napról-napra újabb bizonyítékokat szolgáltat hozzá s így a már több ízben elhangzott sürgetésünk után ismételten, fokozottan sürgetjük a megalakítását és működését. Friedrich István gépgyárán®'« 1arj«$g.ksdésa Megvásárolta a Sturser-gyái berendezését. A fővárosi gépgyárak érdekes tranzakció tartja lekötve. Arróí van ugyanis szó. hogy r neulich István nemzetgyűlési képviselő megvásárolta Sturser József gép- és .gőzkazán- gyárát, továbbá fém- és vasöntödéjét. A gyártelep a Soroksári-uton fekszik és a Hentes ‘.lipartársulaí tulajdona volt. Magát a telepet az Egri Fatermelő R.-t. vette át fürészgyár céljára, míg a gépgyári berendezés a Friedrich-gyárnak jutott, amely ezért két és fél miiló korona vétel- összeget fizetett. A gépgyárat már régebben felajánlották megvételre az Angol-Magyar Bank géposztályának, de az intézet nem reflektált az ajánlatra. Később azután a gépgyár berendezését mégis eladták Sturserék és ebből a másodkézből vásárolta meg a múlt napokban Friedrich István nemzetgyűlési képviselő. Feljegyzések. Éjjeli csend. Valahol a tempiom alatt nagyban járhatja a kártya, mert úgy éjfél után kettőre, vagy pity- mallatra a templomi ligetben és végig a főutcán nagy lármával emlegeiik a tökkirályt és*társait, legtöbbször ébresztő káromkodásokkal. A rendőrségtől kérdezzük, szükséges-e azt megtudni minden alvónak a főutcán véges-végig, hogy a tökkirály körül baj van ; mikor olyanok is vannak a világon, akiknek elkél az éji pihenés. * Btinvirágok az utcán. Az esti órákban a társadalom kivertjei, az eibukottak megjelennek a korzón és életüket megtagadni nem tudó kihívó szemtelenséggel járnák-kelnek és botránkoztatják a közönséget és rontják a könnyüvérüségre hajló ifjúságot. A télen a bálok közönsége közé is 'befurakodtak ezek a penészvirágok, de senki ki sem lépett Zala meg vei Újság fel ellenük. Az éjjeli lebujok férgeit a rendőrség pucolja le a tisztességes emberek útvonaláról. Rikító külsejük eléggé „elárulja őket. Kegyeletsértés. Paiiaszlevclet hozott a szerkesztőség címére a posta idegenből. Hosszú a panasz, csak egv részét közöljük : ,,A múlt napokban résztvetíem régi ismerősömnek, Báli Bélának a temetésén. Mint idegen is hamar észrevettem, hogy a város értelmes része volt jelen a temetésen : tanultak, vezető iparosok számosán. 'Annál jobban megütődtem azon, hogy amit sehol máshol nem láttam: még az első hant se gurult rá a koporsóra, ___________________<920, junius 29 . min djárt a sírnál a temető nagykeresztjénél 2°~30 Cmber c'gareítáia gyújtott és fújta a füstöt az elvonuló gyászoló család szemeibe, végig dohányozta a temetőt. Ez az, amin én nagyon fennakadtam. Mert amint a templomban nem gyújtanak cigarettára, nem gyújtanak rá a másik szent helyen, a temetőben sem/- A panasz tele igazsággal, Zalaegerszegről bizonyos fokú neveletlenségnek emlékét vitte el a levéliró. Szent a temető és vastag ez a kegyeletlenség. Komolyságra int szeretteink pihenéshelye, csak értetlenek nem tanulnak belőle. Mindig csak füstölögni: lelki üresség, tompultság jele. A íjérckvirált zalaiiiegyci bőrök esete. — P Repül a böriizlct, ki tudja hol áli meg, kit lio a berlini érdekeltség. — A Kezdjük ott a dolgot, ahol azok elindultak még a niult év őszén s ez a kisded bőrüzlet igen sok dolgot el log beszélni. Regélni fog arról, hogy miért hozták törvénybe a botbün- tetésí s miért esett olyan sok szó az iparengedélyek esetleges bevonásáról, de elmondja azt is, hogy hogyan gondolják el ma Magyarországon a keresztény kurzust s élénk fényt vet arra is, hogy azok a bizonyos ühzlcthek hogy szhoktak khinézni, amelyek szép szóval indulnak könyörgéssel folytatódnak s egy szere »a k követelők, erőszakosak lesznek s ha kheil a bhelögy- minhiszterhez kopogtatnak be s attól sem riadnak vissza, hogy emberek becsületébe gázoljanak bele. iilső. fejezet, melyben Deutsch ohr kilincse! és minden jól indul. 1919 őszén, közvetlen a diktatúra bukása után, amikor szinte mezítelenül álltunk egy tél előtt s semmi remény, semmi biztató jel nem mutatta' azt. hogy az ifjú nemzeti hadsereg ruházata biztosítható lesz, vagy a város közönsége valamilyen módon hozzájuthat ruházathoz, a vármegyei katonai parancsnok a kormánybiztossal egyetértve Zalavármegye területén a nyers bőröket annál is inkább lefoglalta, mert a bőrmennyiség túlnyomó része Nemetauszíriába csempésztetek ki s amikorra visszakerült, oly ára lelt mint a patikaszernek. Egy felelői az a cél vezette Riedl ezredest és Eituer Zsigmond kormánybiztos-főispánt, hogy a nemzeti hadsereg és a mennyiség határáig a közönség szükségletét fedezzek, másrészt pedig a teljesen megbénult belső kereskedelmi és ipari hálózatot óhajtották megindítani A tárgyalások folyamán érintkezésbe léptek a helybeli bői kereskedőkkel s amint Deutsch zalaegerszegi borkereskedő megtudta, hogy miről Magyar falu Szibériában. A szabadságit;)re idején elhurcolt-tuagyarok unokái. Egy orosz fogságból hazatéri magyar katona érdekes felfedezéséről ad számot. Egy vasárnap délután több magyar hadifogoly táborhelyéről a szomszédos faluba ment át húst vásárolni. A mészáros, mikor megtudta, hogy magyarokkal vau dolga, örömmel tudatta velük, hogy a faluban csupa magyar lakik. A bevásárló hadifoglyok sorra járták a falu házait és 30—40 magyar családot találtak ott. Kérdezösködésükre elmondották, hogy még az 1848 - 49-iki erdélyi orosz! invázió alkalmával kerültek Szibériába, amikor az oroszok, számos ardon — kérem — ez nein „fehér terror?“ — ?yan talál meg. . . — A Deutsch, a Berger és belügyminiszter határozati. j van sző, azonnal felajánlotta szolgálatait s egy- . ben igyekezett odahatni,. .líogy más bőrkeres- í kedéssel fel se vegyék a tárgyalásokat, vagy ] ha azok ajánlatot tennének,, ne vegyék figyelembe, sőt még arra is volt ideje, hogy az összes más bőrkereskedáseket kémlelje s az esetleges mennyiséget lefoglaltassa. így megállapodtak Deutschei ohképen, hogy Deutsch Ferenc a bői őket raktározza, a vételárt előlegezi s ezért a kezelésért és ál-előlegezésért a bor kgr.-ja után kezelési költség címén 3:—5. K-t kap. Második fejezet, melyben Deutsch önálllósitja magát és amelyben az olvasó egy ujj szereplővel ismerkedik m g, akit Bergernek hívnak. A fenti megállapodás szerint Riedl ezredes ó- Either Zsigmond i.ormány bizíps utasítóba Deutschet, hogy a bőrök árát előlegezés képe»: fizesse ki, még pedig nem az azon időben tizein: szokott4—5K-t, hanem 12 K-t kiiogramuh lm borjú és juhbőrökért 15 K-t; Miután a katonaság szükséglete biztosítva volt, a fennmaradt rnenv- nyiségef a kormánybiztos Czobor polgármester rendelkezésére bocsátottá, aki azt feldolgozás véget a szombathelyi Striker^bőrgyárnak adta át. Időközben azonban a kerületi kormány- biztos a zár alá vett nyersbőröket feloldotta és szabad kereskedelem tárgyává tette mivel azonban a tulajdonosok napi áron feli;; eiégittettek ki, a bőr természetszerűleg a város tulajdonában maradt továbbra is. Ekkor történetünk ‘ hőse elhatározta., hogy ömiáüósitan! fogja magát. A bőröket hamarosan eladta bizonyos budapesti Berger borkereskedőnek, aki- viszont már Berlin felé volt egyenesbe a bőrökkel s ez az eladás indította meg a nagy lavinát, amellyel ; legközelebb fogunk foglalkozni. (Folytatjuk.) foglyot hurcoltak magukkal a magyar lóidról, Most földmivelésseS és állattenyésztéssé’ foglakoznak és pálinkát főznek. A község Nyugatszibériába Jenniscenki k - ' mányzóságban, Szoldisztak város kezeiében fekszik. Nevét elfelejtette a hadifogoly Az odahureolt magyarok orosz leányokat vettek el feleségül, de gyermekeiket, unokáikat megtanították magyar nyelvre, sőt magyar abécés könyvet is találtak náluk a magya? hadifoglyok, akiket a falu lakosai fehér kenyérrel, csájával és sült hússal vendégeltek meg é- távozásukkor néhány rubellel is megajándékozták és munkahelyükre kocsin vitték vissza őket. Deutsch ohr üzletei.
