Zalamegyei Ujság, 1920. február (3. évfolyam, 15. szám)
1920-02-01 / 15. szám
*> megiapmteo.oni, csak így tanulok, akkor gyerek ihletet- s fogan bennem száz szép elhatározás. ío°;> kúra a tiszta történelmi matei o W-.'o ev spírituáiizmus A k-0 ;v iá .« fők* 1 ne szakítsuk el . ttol A ,e’együtt egy: az igazi élet az vtnbvt!-eé|ízeiyj.k el: elveszítenék az egész -uorágaf. nr'p.de>< földterületünket, ahol valaha magyar sző ' Lassankint meg- ■ innék a magyar beszéd, a magyar < -ánteség, -- - a függetlenség, önállóság büszke érzése. A magyar elveszítené magyarságát! Nem lenne többé szárnyakat bontő, nemzeti gondolata, nagyszerű, önmagát megkülönböztető különvalósá- gát élő, faji élete. — A magyar szellemnek, a magyar léleknek szüksége van testre, földre, talajra. Krisztust-imádatunkban is kel! a kereszt fából avagy kőből, keli képen vagy a Badacsony tetején, vagy Ypemben. A jézus! jóság ín abstracto — szép szappanbuborék, de nekem in concreto kell, balzsamos szavak simogatásában vagy' ítéletek és joszándékii vélemények igazságosságában, koldusasszouyok meglátásában vagy bőrébe nem férő hamisság és gőg alázatos, de javító elnézésében. Nekem virág kell és bíboros hajnal, iángoló pipacs és Bach-íugákat zengcj öigceahang, hogy tudjam •: un *e a „szép-. $ég“?! Tölgyerdők zúgása kell és óceánok hullámhegyeinek sziklaóriásokon szétporiása, hogy lássam : mi az a „fenséges“ ?{ Nekem Erdély kell, Tátra, Iratra és a Vág meg a Mura kell, hogy bennem legyen a magyar történet! Nekünk a kolozsvári Mátyás-szobor, színház, egyetemi könyvtár, a Maros-mente s csíki havas kell, vágvölgyi várromok, bánáti földillatok s Csáktornyái Zrinyi- vár kellenek, hogy Fadrusz, Kemény Zsigmond, Jósika, Mikes, Pázmány, a Thurzók s a Zrínyiek lelkét értsük, érezzük, magunkba szívjuk, belőlük, általuk éljünk, táplálkozzunk, szellemüket utódainknak átadjuk s így magyarságunkat, a mi különváló, magyar lelkünket haíhatatlanitsuk! Csakugyan öngyilkosság, ha adjuk — Erdélyt, a Dél- s Felvidéket, a Muraközt Nem ép, csonka test — nem ép, csonka lelket jelent. Róma — Sau Pietro és Forum nélkül. Páris — Louvre és Montmartre nélkül. A Balaton — Badacsony és Tihany nélkül: Emberi szó meleg zengés nélkül, szinhangulat nélkül . . . Ez legyen Magyarország ? —■ Soha! Marton Boldizsár. Muraköz a honfoglalás óta hozzánk tartozik, nincs joga az ententenak azt elszakítani tőlünk. Jöjjetek február 8-án, tiltakozzunk az Igazságtalan döntés ellen. Zala ni eg vei Újság A rabszolgák. (H.) Jeleztem ió múltkori cikkemben, hogy most az erkölcsi szabadságáról és szolgaságáról írok a tisztviselőknek. Mert akkor az anyagi viszonyokra nézve tettem megjegyzéseket. Harmincnegyedik éve, hogy tisztviselő vagyok. Ez alatt az idő alatt á|an<|óan hallottam, hogy sürgetve, követelve ki bálják vaia a tisztviselők: Pragmatika ! Pragmatika ! Pragmatikai szabályzat! Miféle estiek: i- lehet ez? Kérdezhetik az idegenek. Valami jő lenet n a szolgálati szabályzatban, ni -' nég nem kapták meg s valószínűié, ? ák meg soha, ha egészen visszatér a • ad, amely 48 után Tisza Kálmánnal ijs Tisza Istvánnal végződött, akik igen-igen szerettek a basáskodást. A zsidóknak vörös s véres kormányzásában a sok bolond gomba és sok mérges gomba között volt egy-egv kis oázis, egy kis szelíd veteményes is. Mutogatták' és engedni akartak a tömegeknek, még a rabszolga tisztviselőknek is egy kis akaratnyilvánítást, egy kis szólás- jogot, egy kis alkotmányosságot. Épen ettől dühödtek a Tiszák annyira, mint a bika a vörös posztótól. Még csak az kellet, volna, hogy a hivatalnok seregnek, ezeknek a lenézett rabszolgáknak is bele szólás uk legyen az országdolgába ! mikor még az ősurakat is kidobatta az országházából ez az utolsó Tisza, I Hát ez a pragmatika olyan valami volna, ami a kötelességek mellett egy kis jogot is adna a tisztviselőnek. Első sorban, hogy a j saját sorsába beleszólhasson. j Példának okáért egy jelenségét említek. I l'c.£\eS:r.i eo.'.rá. - Esztviskő. MindenI haté ; = k kc ítélkeznek A pragmatika megrendelné, hogy vaiam< tisztviselő társa is ! legyen az ítélkezők között. Ettől borzong a háta a mindenható főnökségeknek. Hogy a közügyekbe, az ország dolgába a politikába beleszólhatna: Uram bocsá! még gondolatnak is vakmerőség. Tej-sorba való hírlapot szerkeszthet ez a fejér rabszolga is, de csak magas engedély | melleti. Politikai lapot egyáltalában nem szabad írnia. Sem szónokolnia politikáról nem szabad. Ez valószínűleg habsburgi császároknak volt a parancsa. Mindez a jog azonban meg volt adva a Galíciából és Muszkaországbó! kezdetben csak beszivárgott, később csöpögött de végre már becsurgott söpredéknek. Ebből lett a felejthetetlen ochtokracia, a szeméturalom. Mindegy ha rablók és tolvajok uralmának mondom is. Ennek az előbbi kormány ada a halaimat. Mi különbség köztök? Az is bogaras fejű hatalom. Annak a fejében voltak a bogarak, ennek a fején. A Galíciából és Muszkaországból beözönlött csőcselék — de beszéljünk higadtabban : emberek, de legtöbbnyire piszkos , emberek és mindenképen idegenek, szabadabbak mint a tisztviselők. Ezeknek az; idegen piszkos embereknek az első perctől kezdve minden szabad, még pedig a mindenkori magyar kormányoknak különös kényeztető védelmi szárnya alatt volt szabad minden; mindenhez elsősorban hezzájuthattak: kocsmajoghoz, bérlethez, vállalathoz; pénzhez, földhöz, joghoz; ezek szabadon szólhattak, írhattak, szónokolhattak, kritizálhattak; bankokat alapíthattak, az egész magyar hirlapirást kezökbe keríthették, ők szerkesztették saját számukra a magyar törvényt . . . S mig mindezeknek mindezekhez hozzászólni és hozzányúlni első joguk volt: addig a magyar tisztviselőnek, a magyar nemzet testéből és véréből való rétegnek, az ízig1920. február 1. vérig való magyarnak mindezekhez csak hozzá- szólani is — kusti! félre rongyos, hitvány rabszolga. Még csak az kellene! hogy a kormányzóhatalmat, kenyéradő gazdádat kritizáljad f Ha ez a párhuzamos jogi élet nem nemzeti öngyilkosság, akkor most is szopós gyermek vagyok. Igazam van é? vagy nincs igazam? Pardon! nincs igazam. Hiszen van joga a tisztviselőnek. Hiszen az országgyűlési képviselőkre nemcsak szabad volt, hanem, muszáj volt szavazni. Szerencsétlen nemzet! Bizonyos, hogy ez is a habsburgi császároknak és Ausztriának az érdekében történt Ez a jog- használat. Fáj a szivem, hogy tisztviselő társaimmal kapcsolatban ilyen durva kifejezést kell használnom, de igaz : nem hajtották úgy, mint a csordát a vályúra, hanem mint jámbor pakulár a szelíd nyájat, csak vezették a főnökök az urna elé, hogy szavazzanak* hogy használják — parancsolat szerint — a jogukat. Ilyen az erkölcsi-lelki világa és élete a magyar tisztviselőnek. Független akarat, szólásszabadság és cselekvési jog nélkül. Milyen sötét és szomorú élet ez! Pedig csak gondoljuk meg: a tisztviselő a falusi földmivessel együtt teszi a nemzet derekát. A földműves független, de kevésbé elmélkedő. A tisztviselő fölvilágosult, de rabszolga. Legalább eddig az volt. S ez nagyban elősegítette, hogy olyan gyorsa:: eljött a vörös kormány. A tisztviselő nem maradhat tovább is rabszolgának. ’ Vigyázzanak a kormányzók. Ha visszajön a régi rend, akkor visszajön a vörös kormány is. De akkor megerősödve s töb bé el sem megy Gy, TÁVIRATOK. & K. N. E. Párt ügyvezetőjének nyilatkozata. Budapest, jan. 30. (M. T. I.) D Wcisz Dezső, a Keresztény Nemzeti Egyest' Pálijának ügyvezető elnöke egy újságíró előtt két mondotta: „Ami a kormányt összetételéiben legközelebb beálló változást illeti, véle meny link szerint Huszár Károlynak kellene a hátaimat átadni, miután a szocialisták kiváltak a kormányból, Heinrich mandátum nélkül képvisel egy nem létező pártot és Bárczy mögött mindössze négy demokrata áll, kötelessége volna a kormányból kilépnie.* Szakadás a pártokban? Budapest, jan. 30. A 8 órai Újság azt írja a mai számában, hogy a K. N. E. pártjában attól félnek, hogy miután Huszár Károly is és Friedrich Istvánls ragaszkodnak .álláspontjukhoz, könnyen megtörténhetik; hogy a pártban szakadásra kerül a sor. Tény azonban, hogy ezt mindenki elkerülni akarja. Másrészt azonban az is tény, hogy Huszár Károly, .aki műiden körülmények között ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány a hatalmat csak a Nemzetgyűlésnek adja át, arra is hajlandó, hogy. a pártban kenyértörésre viszi a dolgot. A kisgazda pártban sincs egységes felfogás, amennyiben Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István és a kisgazda párt nagy több- sége Friedrich álláspontját helyesli. Budapest, jan. 30. Á „Virradat“ a mai szá- mában azt irja, hogy a K. N. E. pártjában igen messzeágazó mozgalom van folyamatban, amiről azonban ma korai volna közelebbit írni, csak annyit jelenthetünk, hogy Huszár Károly vonakodása esetén döntő fontosságú lépéssel fogja szemközt találni magát néhány napon belül.
