Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

1910. október 2. •>Zalamegye Zalayármegyti Hitlap< 3 repét agyonrajzolta Varga Béla. Ez a fiatal szinusz mindig bohóc a színpadon, ami az ö kára, mert ugy vettük észre, hogy van tehetség benne nagyobb komoly szerepek kidolgozására is. A darab harmadik felvonásában adják elő dr Csipkés Emil hírlapíró darabját, a »Ninette, a szép majoros leányc-t, s itt mulatságos volt nézni, hogy a hátulsó sorok é«i a kar/.al közönsége milyen zavarban volt, amikor a darab egy részét a nézőtéren játszották le. Voltak olyanok, akik egyáltalán nem értették meg ezt a játékot a játékban s ezek a nézők, az előadás után, otthon ugy adták elő a megfigyeléseiket, hogy a »Postásfiu és a huga« előadásán a nézőtéren nagy botrány történt, mert egy ismeretlen néző oda ment a zongorához, kézzel-lábhal kezdett kapálózni, végre nagy lármát csapott, mire bejött két rendőr a nézőtérre és kivitte az ismeretlen botrányhőst Ezek a nézők nem tudták a kettős darabot megemészteni. A közönség értelmes részének pedig ez igazi élvezete volt, a szellemes dirabiak jó előadása mellett. Szerdán Verő Györgynek három felvonásos magyar operettje, a »Bajusz" került színre. Igazán teljesen érthetetlen, hogy oly kevesen uézték meg ezt az ízig vérig magyar darabot. S/.inte azt kell hinnünk, hogy már a vidéki publikum is csak holmi, névtelen francia savasborsos, sokszor fejtetőre állított bohózatokban tud gyönyör ködni. Maga az előadás mintaszerű volt. Mindenik felvonás megkapó kép volt, melynek keretébe a szereplők harmonikusan illeszkedtek bele. A kanoellár szerepében Fekete Pál mutatkozott be kitűnően. Ihász Gizit dicsérni fölösleges. Játéka poétikus világot varázsol a világot jelentő deszkákra. Nem szabad megfeledkeznünk Feleky Gáborról sem, valamint méltó partneréről Jászay Mariskáról. Kijutott a tapsból Fehér ö. Lászlónak is, temperamentumosán játszotta el a magyar főúr szerepét. Nagyon jól játszottak Boross Gizi és Győrffy Mariska. Kisebb szerepeikben Bartos, Vámos nyújtottak meglehetős előadást. Csütörtökön a „Dollárkirálynőc cimü operettet adták. Maga a darab már ugyan ismeretes az egerszegi közönség előtt, mégis elég szép számmal töltötte meg a termet. A címszerepet Dévay Boriska adta meglepően kitűnő alakítással. Hangja kellemes csengésű, bár a magasságban nem elég erős. Mint mindig, most is nagyon jól beletalálta magát szerepébe Feleky Gábor. Az első helyen kellett volna emiiteni Bartos Ernő és Ihász Gizit, kik különösen az „Isoiláug dal'Mal nyerték meg a közönség tetszését. Vámos Jenő szép bariton hangjával és ügyes alakításával szerzett magának megérdemelt tapsokat. Pénteken cabaré est volt. A közönség meglehetős szép számban vett részt ezen a kedélyes estén. Mint a ®ult héten, most is Fehér ó. László töltöttew>e a oonferencier szerepét, de bizony most is osak azt mondhatjuk, hogy nagyon gyengén. Feleky Gábor, Bartos Ernő és Szalóky Szidi kuplékat. énekeltek. Vámos Jenő operett részleteket énekelt. Külön meg kell emlékeznünk Alföldi Jenőről, ki humoros előadásaival általános derültséget keltett. A második részben a fővárosi Vígszínház egyik egyfelvonásos darabját „A szálká"-t sdták. Nagyon jól játszottak Feleky, Fehér, Győrffy Mariska és S/alóky Szidi. A vigjáték után Dévny Boriska kellemes hangjával elénekelte a fővárosi orfeumok slágerdalát a „Hulló falevel"-et. Ugy látszik ez a szí relmi történet, amely rózsanyillás idején kezdődik és levélhuiláskor végződik, a vidéken ia közkedveltté válik. A cabaré estén is együtt dúdolta a publikum a refrént : Hulló falevél Suttogva beszél ... A szép tavasznak már vége, 8 a nyárnak, mely lelkünkben ége Már csak emléke él. Hulló falevél, Sárgult falevél. Szombaton a már jól ismert „Luxemburg grófja" került a színpadra. Különösen Jászay Mariska és Vámos Jenő tűntek ki, kiknek a „Gimbelem-gombolom" knplészerü keringőt kellett néhányszor megismételniök. Mellettük Dévay Boriska Angola szerepében érdekes alakításával és bensőséges énekével ért el kellő hatást. Jól játszottak még Bartos, Feleky és Varga. Ma vasárnap „A muzsikus leáiiy" h fővárosi Bziuházak operettje kerül szinre. Zalavármegyei | Gazdasági Egyesület közleményei. Jegyzőkönyv, felvétetett 1910. évi szeptember hó 19-én a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek Keszthelyen tartott rendes közgyűlésében. Jelen voltak Hertelendy Ferenc elnöklete alatt: Barcza Sándor, Bogyay Máté, Csanády Gusztáv dr, Dezső Béla, Faber Sándor, Malatinszky Ferenc, Pintér Lajos, ifj. S'<ublics Imre, Szigethy Ödön, Szentmihályi Dezső, ifj. Tarányi Ferenc egyesületi tagok és Sárközy Viktor egyesületi titkár. E'nök az ülést megnyílván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Malatinszky Ferenc és ifj. Tarányi Fereuc urakat kéri fel. Elnök felszólítására titkár a következőkben ismerteti a tárgysorozatot. A f. évi február hó 14-én a földművelésügyi minisztériumhoz beterjesztett állatdíjazási tervezet szerint Zalaapáti, Galambok, Zalaistvánd, Alsólendva, Légrád és Nyirád községekben lettek volna a f. év^ állatdíjazások megtartandók. Az időközben fellépett száj- és körömfájás akadályozó befolyása következtében — az érdekelt gazdakörök jelentései szerint Zalaapáti és Nyirád községekben az állatdíj ázások megtartása nem lehetséges. A Galambok, Zalaistvánd, Légrád és Alsólendván megtartandó állatdíjazásokon a tervezet szerint 2800 korona díj volna kiosztandó, mely díjakhoz a Nagykanizsai Gazdakör 100 koronával járul hozzá. A földmivelésügyi minisztérium az állatdíjazás céljaira 2500 koronát utalt ki, miért is ezen összeghez 300 koronát kell a mezőgazdasági bizottságnak és a gazdasági egyesületnek adni. Amennyiben az elmaradó zalaapátii és nyirádi állatdijazások helyett másutt állatdíjazások nem tartatnak, ugy a gazdasági egyesület adja a díjak kiegészítéséhez szükséges összeget. Ha pedig a t. Közgyűlés a tervbe vett 6 állatdíjazás megtartását szükségesnek találná, az esetben titkár javasolja, hogy az elmaradó állatdíjazások helyett Pusztamagyaródon és Csáktornyán tartassanak állatdíjazások. Az állatdíjazások megtartásának idejéül — tekintettel a gazdasági felügyelő másnemű elfoglaltságára — számbavéve a vetési és s/.üreielési munkaidőt is, titkár javasolja október hó 2., 9., 16., 23. napjait, azaz a vasárnapi napokat, mely napokon az érdekelt gazdák állataikkal a díjazáson akadálytalanul megjelenhetnek. Az esetleg pótlólag megtartandó két állatdíjazás október 20. és 26-án — amidőn már a mezei munkálatok nagyobbára befejeztettek — volna megtartható. Mind a hat állatdíjazás megtartása esetén a 2500 korona állami segélyen kivül még 1850 korona volna szüksépes, mig költségvetésileg csak 1600 korona lett e célra előirányozva a mezőgazdasági bizottság és a gazdasági egyesület által. Ez esetbfn a Nagykanizsai Gazdakör által felajánlott 100 korona levonásával fennmaradó hiány, vagyis 150 koroua idegen helyről volna beszerzendő s ezenkívül a circa 100 korona rendezési, illetve nyomdai költségek fedezendők. Közgyűlés az előterjesztést tudomásul véve — tekintettel a fellépett s már több közigazgatási járásra kiterjedő száj- és körömfájásokozta infectióra — akként határoz, hogy a f. évben állatdíjazásokat uem fog tartani, ellenben a földművelésügyi kormányhoz megkeresést fog intézni aziránt, hogy a f. évben e oélra kiutalt összegek felhasználásával az 1911. év tavaszán legyenek az állatdíjazások megtarthatók. II. Csertán Károly ig. vál. tag ur indítványára megkereste az egyesület a vármegye alispáni hivatalát, hogy a tavaszi haszonállat vizsgálat módszerét szabályrendeletileg változtassa meg. Az alispáni átirat szerint erre szükség nincs, miután az 1908. évi vizsgálattól eltekintve, a tavaszi állatvizsgálatok a szarvasmarháknál ép ugy eszközöltetnek, miként azt az indítvány illetve előterjesztés kivánja. Az átirat megjegyzi, hogy ha az egyesület a lovaknak is udvaronként való megvizsgálását kivánná, ugy a 164300/901. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet módosítása iránt kell illetékes ^toiven előterjesztést tenni. Kéri egyúttal az i^jwuületnek erre vonatkozó határozatát. Közgyűlés az átiratot tudomásul véve, a szabályrendelet. megváltoztatását nem kivánja. Egyúttal elrendeli az alispáni hivatallal a határozatot közölni. III. Titkár jelenti, hogy a földművelésügy i miniszter az egyesület költségelőirányzatában mutatkozó bevételi hiány részbeu való fedezésére 1000 korona segélyt utalt ki. Örvendetes tudomásul szolgál. IV. Földművelésügyi miniszter felhívja az egyesületet, hogy készítsen egy normál költségvetést s azt terjessze fel október hó végéig hozzá, hogy annak alapján a hosszabb időre megadandó, az administrativ költségek fedezésére szolgáló államsegély meghatároztatha8sék. Közgyűlés a normál költségvetés összeállításával a számvizsgáló-bizottságot megbízza olyképen, hogy az f. évi október hó 24-én délelőtt 9 órakor ülést tartva, az ugyanaznap délelőtt 11 órára összehívandó rendkívüli közgyűlés elé kész tervezetet terjesszen elő. Elrendeli egyúttal, hogy október hó 24-ére rendkívüli közgyűlés hivassék össze. V. Földművelésügyi miniszter felhívja az egyesületet, hogy az ország állatállományának, különösen pedig a megye állatállományának felszaporítása tárgyában tegyen előterjesztést. Közgyűlés megbízza a titkárt a javaslat megszerkesztésével s utasítja, hogy azt az október hó 24-én tartandó rendkívüli közgyűlésre terjessze elő. VI. Id Stádel János azon indítványt teszi, illetve terjeszti elő írásban, hogy az egyesületnek a »Zalamegyec cimü lappal f. évi december 31-én lejáró szerződése vagy akként újíttassák meg, hogy az ne csak a gazdasági egyesület, de a gazdakörök tagjainak is megküldessék, vagy ha ez nem volna lehetséges, ugy adjon ki az egyesület, ugy mint annakelőtte egy önálló lapot, jelenjék meg az lehetőség szerint hetenkint vagy havonta s küldessék meg az az összes gazdaköri tagoknak is oly módon, hogy a gazdaköri tagokat csakis a lap bélyeg- és expediálási költségei terheljék. Közgyűlés az indítványt magáévá téve, elvileg elhatározza az önálló lap kiadását. Megbízza a titkárt a részletek kidolgozásával s egy a lap kiadására vonatkozó költségvetés oly módoni elkészítésével, hogy az az október hó 24-én megtartandó közgyűlés elé terjeszthető legyen. VII. Az O. M. G. E. tudatja, hogy »Magyar Földműves* címen uj lapot szándékozik kiadni s azt 3 korona előfizetési árban az egyesület rendelkezésére bocsátja. Kéri, hogy az egyesület tagjai számára rendelje meg a lapot, másodsorban pedig, hogy adja meg azok cimeit, akik részére a lap küldését oélszerünek találná. Közgyűlés az ajánlatot nem fogadhatja el. A gazdakörök tagnévsorának beszerzését elhatározza. vili. Az 1907. évi november hóban tartott mezőgazdasági ülésen az előadó által a munkásközvetítés szabályozására vonatkozólag tett indívány, illetve a f. évi savaszi közgyűlésre előterjesztett szabályrendelet-tervezet, fenthivatkozott közgyűlés határozatából kifolyólag a gazdaköröknek véleményezés végett kiadatott. Érdemleges választ csak a novai és pacsai gazdakörök adtak a megkeresésére. A novai gazdakör a szabályrendelet-tervezet 1. §-át akként óhajtja megváltoztattatni, hogy a munkások áz egyes járások t rületén legyenek hatósági munkásközvetítő igénybe vétele nélkül elszerződ tethetők. A pacsai gazdakör a 2. és 3. §§-okat kívánja módósítani oly értelemben, hogy az elszegődni óhajtó munkásokról nyilvántartást ne a hatósági munkásközvetítők, hanem a községi birók vezes-