Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
1910 junius 19. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 5 Hosszas vita után, amelyben részint a rögtöni döntést, részben meg az elhalasztást indítványozták, felszólaltak még Hajós Ignác dr, Borbély György, Nyáry Sándor, Arvay Lajos, Kele Antal dr, Henoz János, mire a gyűlésen nagyobb szótöbbséggel határozatba ment, hogy Istók János, Gárdos Aladár, Kara Mihály, Szeszák Ferenc, Pfeffer Sándor és Nemessányi Andor művészeket egy ujabb zárt pályázatra hivják fel. A bizottság elhatározta, hogy döntés hiányában a pályadijukat nem adja ki. Ezután még Bosnyák Géza elnök jelentette, hogy éppen az ülés végén Budapestről a pályázó művészektől még egy ujabb tiltakozó nyilatkozat érkezett, ez már Borbély György titkárnak a pályázatról irott állítólag egy művész meilett való állásfoglalásáról s ezért őt a bíráló bizottságból törölni kérték. A méltatlanul megtámadott titkár védelmére rögtön felállottak Hajós Ignác dr és Thassy Gábor dr s a tiltakozó pályázók nyilatkozatával szemben a bizottság egyetemes tiszteletéről biztosították őt, mire az ülést Bosnyák Géz; elnök berekesztette. A bíráló bizottság határozatára a legközelebbi számuukban még visszatérünk. Hivatalos rovat. Közzé teszem, hogy a város tulajdonát képező utcai petróleum lámpák szabadkézből eladók. Venni szándékozók bármikor a hivatalos órák alatt nálam, vagy a városgazdánál jelentkezhetnek. Zalaegerszeg, 1910 julius 14 én. Dr Korbay, polgármester. H irek. Miivészháboruság. Nyilt kérdés még, be fog-e válni helyes esztétikai elvnek a nyilvános, nyilt pályázat a képzőművészetben. Az a gondolat azonban, hogy a korlátozatlan, teljesen szabad pályázat csak a kiforrott, megállapodott tehetségű és magasabb műveltségű képzőművészeknek való terrénum, pzéles tudományos szakkörben elfogadott esztétikai igazság. A nyilvános pályázatnak egy egészségtelen elfajulásáról éppen most van alkalmunk meggyőződni, amikor a zalaegerszegi Csány-szoborra pályázó művészek egymás között, egymás ellen széles mederben folyó nagy iritrikaháborut viselnek. Néhány fiatalkorú, frrfiatlan gondolkozású, alacsonyérzületü szobrász nem átallta belemártani lelkét egy ní;ves, érdemes pályatársuk hírnevének nyilvános meghurcoltatásába 8 akadt köztük valaki, aki leadott egy hazug hírt róla, a főváros egyiü nagyon nem előnyösen ismert olcsó áru és elvtelen boulevard lapjában. Orozva, mint a rosz lelkiismeretű ember, árnyékban támadnak rá arra a pályatársukra, aki tele van a kollegiális egymásszeretetnek, egymástiszteletnek olyau érzéseivel, amelyek magasan fölé emelik őt minden ellenségének, minden támadójának. Hát hova fog sülyedni a művészi szabadság elvének tisztelete, hova a művészi umbició, akkor, ha a művelődési élet egyik legértékesebb munkájában, a l; ípzőmű vészét beu is ekkora űr választja el egymástól a pályatársakat, mint itt ? Micsoda kiáltó rnűveletlensége, szegónyérzüíete ez annak, aki maga is a legideálisabb életpályán keresi a kenyerét. Az a néhány kiskorú pályázó eddig öt lapban támadta meg egyik pályatársát s mer! a művészi képességeibe s érdemeibe nem mertek belenyúlni, hát ugy akartak neki ártani, hogy inkriminálták a vázlata nagyságát s ráfogták, hogy szobrának egyik mellékalakját a bizottság (I nőkének feleségéről mintázta. Hát ez is anynyiro átlátszó hazugság, mint amennyire tarthatatlan, komisz és abszurd minden vádjuk ellene ezen a pályázaton. A gyávaság tulajdonságát igazolja, hogy nem mer egyikük sem kilépni a nyilvánosság elé s ott a neve vértjével fedezui magát. Az aztán kisebb dolog, hogy evvel maguk az inirikusok vetnek szürke homályt vagy fekete árnyékot magukra, sokkal szomorúbb ebben az intrikaháboruságban az, hogy ezzel profani.'ál ják a n fívész"tet' s a jóhiszemű közönség körében kisebbitik azt a tiszteletét, amelyet minden művelődő, művészetszerető ember, már előre megad a ma is még mostoha pályájú magyar művészeknek. A megtámadott művésznek igazán nem ártanak ezek az irigy vádak 8 egyáltalán nem befolyásolhatják sem ezt a bíráló-bizottságot, sem egy következőt, ahova ezután fog pályázni. Mi ennek a lapnak hasábjain minden alaptalanul megtámadott művésznek s művészi mozgalomnak iniciative védelmére kelünk, mert szeretjük a művészetet s elsőrendű közművelődési tényezőnek tartjuk. Tisztán ebből a gondolkozásunkból és érzületünkből következik, hogy ezt a néhány sort minden idegen inspiráció nélkül megírtuk, amelyben minket egyedül a P azt pour I' elve vezérelt. Egyházmegyei hirek. Megyés püspök ur őméltósága az alsóbagodi püspöki szabadalmazásu plébánia-javadalmat Fábián Gábor zalaegerszegi hitoktatónak adományozta. Zalaegerszegre hitoktatónak Zimics József szepetneki káplán küldetett. Novak Dezső Sárvárról Szepetnekre, Móricz Lajos Csesztregről. Sárvárra helyeztetett át. Sütő Ferenc ujmisés kápláni minőségben Csesztregre küldetett. Melancsek Ferenc segédlelkész Vámoscsaládról Letenyére, Stefanics István Letenyéről Kemenesmihályfára, Virág Miklós Szentgyörgy völgyéről Litenyére helyeztetett át. Szép Ferenc ujmisés Szentgyörgy völgyére, Kis Kálmán ujmisés Bellatíncra küldettek. Lelkészválasztás. A szepetneki evangelikus hitközség Kirchknopf János eddigi segédlelkószt lelképszé választotta. Esküvő- Eitner Margit, Eitner Zsigmond orsz. képviselő bájos leánya örök hűséget esküdött nedeczei Ned<:ozky Jenő nagyszombati ' szolgabírónak. Házasság. Tegnap tartotta esküvőjót Zalaegerszegen nemesócsai s cifferi Fűzik Ernő vármegyei tisztviselő nemeepátrói Péntek ^Karoiin úrnővel. Uj szinkőr a Balaton mellett. Fehér Vilmos színigazgató Balatonbogláron, a „ Zsiga bá' a nagyvendéglő udvarában, állandó nyári-színkört építtetett. A társulat az uj színkörben a legközelebb megkezdi előadásait. Uj lap Keszthelyen. A keszthelyi járás és Keszthely város befolyásos függetlenségi érzelmű polgárai uj politikai lapot akarnak indítani. A lapnak népies iránya lenne 8 azt a célt szolgálná, hogy a kerület függetlenségi érzületét ápolja s a pártot erőssé szervezze. Uj gyárvállalat a megyében. Legutóbbi számunkban uiegirtuk, hogy a Franz Lajos és Fiai cég átalakult részvénytársasággá. Tegnap volt az alakuló gyűlés Nagykanizsán Hoyos Miksa gróf elnöklésével. Megválasztották a részvénytársaság elnökét, alelnökeit, igazgatóságát és felügyelő bizottságát. A részvénytársaság elnöke gróf Hoyos Miksa, alelnökök : gróf Szécheny László és Ujnépi Elek Lipót. Az igazgatóság tagjai: Franz József, dr Franz Rudolf, Somsioh Géza gróf, dr gróf Somsich Gyula a Dunántuli Agrárbank igazgatója. Marton Richárd dóiivasuti főfelügyelő, Wirth Henrik malomigazgató, a felügyelő-bizottság tagjai : Sulkovszky Viktor herceg, Sidlauer Aladár, dr Rothsohild Samu ügyvéd, a részvénytársaság ügyésze, Politzer Géza, Vidor Gyula, ügyvezető igazgató Pongor Henrik. Az alakulással járó teendők rövideseu befejeződnek, a részvénytársaság cégét a jövő héten jegyeztetik be. A dunántuli jegyzők a ministerelnöknél. Megírtuk már, hogy a dunántuli községi- és körjegyzők egyesülete Győrben fiúnevelő intézetet létesitett. A szeptember elsején megnyíló fiuiuternátus felügyelő bizottsága Németh Károly orsz. képviselő vezetésével tegnap tisztelgett Khuen-Héderváry Károly gróf ministerelnöknél Budapesten s arra kérte a ministerelnököt, hogy a szociális célt szolgáló nevelőintézetet államsegélyben és adománygyűjtési engedélyben részesítse. A kérelem teljesítését a ministerelnök kilátásba helyezte s hangsúlyozta, hogy a kormány e fontos kultúrintézmény jelentőségének teljes tudatában van s szándéka már a jövő évben az e célra rendelkezésre álfó költségvetési összeget a jegyzői internátusok felállítására fordítani. A küldöttség tagjai voltak: Csizmadia ; László elnök, Dobos Gábor alelnök és Pósch j Mihály igazgató. ! Uj távbeszélő kapcsolás. A nagykanizsai távbeszélő állomást a Boszniában fekvő Bjelina, llidzse,Mostár, Trebinje és Szerajevo helyközi távbeszélő állomásokkal összekötötték. Egy 3 perces beszélgetés díja Bjelinával 2 30, Ilidzsével és Szerajevóviil 3 60, Most árral 3-80, Trebinjével 4 koronába kerül. Adomány. Dr Gráner Adolf városi és kórházi főorvos közölte a szerkesztőséggel, hogy gróf Batthyány Pálné úrasszony őméltósága a Zalaegerszegen alapítandó gyermekkórház alapjára nem 1000 K-át, mint ahogy mult számunkban közöltetett, hanem 1000 forintot, vagyis 2000 K-át volt kegyes adományozni, amely összeg a Zalaegerszegi Takarékpénztárnál s a betétkönyv a városi adóhivatalnál van elhelyezve. Szaktanfolyam. A törvény szerint a közhasz nálatban levő mérlegek és mértékek javítását tudvalevőleg csak azok eszközölhetik, akik ezt a szakmát tanulták és kielégítő eredménnyel vizsgáztak. Miután az egyes nagyobb városokban tartani szokott ilyen szaktanfolyamok látogatása költséges, azért a győri fém- és vasipari szaktanfolyam főművezetője ajánlatot tett az egerszegi fémiparosoknak, hogy ha 10 iparos — önálló és idősebb segéd — jelentkezik, hajlandó Zalaegerszegen 10 napos szaktanfolyamot tartani. A művezető naponkint 6 órai előadást tartana elméleti és gyakorlati szempontból. A szaktanfolyam látogatásáért egyénenkint 20 K fizetendő. A tanfolyam elvégzésével a látogatók vizsgát tesznek és ennek alapján a közhasználatban levő mértékek és mérlegek javítására feljogosíttattak. MeghivÓ. A zalaegerszegi ipartestület az elaggott és önhibáján kivül munkaképtelenné vált iparosok, özvegyeik és árváikat segítő alapja javára 1910 julius 31-én, kedvezőtlen idő esetén augusztus 7-én a Baross-ligeti vendéglőben zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete délután 4 órakor. Belépődíj : személyjegy 1 korona, osaládjegy 3 korona. Jégeladás. Mult szerdán, julius 13-án a városi villames telepen megkezdődött a jégeladás. A jeget kiosinybeu kilogrammonként 5 (öt) fillérért adják ott a helyszínén. Az első napokban, bár nem tették közzé széles körben a jégeladás megkezdését, városunk közönsége nagy számban vette igénybe. Közszükségleti cikk ma már a jég a háztartásban és dr Korbai Károly polgármester ezzel az intézkedésével a város közönségének méltó elismerésére számítnat. Eddig csak a legnagyobb erőfeszítés mellett lehetett drága pénzért jéghez jutni, ma mindenki könnyűszerrel szerezheti be ebbeli szükségletét. Később majd házhoz iz szállítják a jeget és nem kell még a villamos üzemhez sem elfáradni. Ma még osak a kis fogyasztók igényeit elégíti ki az üzem, de rövid néhány nap múlva nagy mennyiségben is közreadják a műjeget helybelieknek és a községek lakosságának egyaránt. Távirda ós távbeszélő hálózat kiterjesztése. Tapolcán a jelenleg meghosszabbított távirda és távbeszélő szolgálat teljes nappali szolgálatra terjesztetett ki. Ez a szolgálat a téli félévben, október 1-től március 31-ig reggel 8 órakor, a nyári félévben pedig április 1-től szeptember 30-ig reggel 7 órakor kezdődik ós megszakítás nélkül mindennap, tehát vasár- és ünnepnapokon is, esti 9 óráig tart. Vasárnapi munkaszünet és a tyukászok. A tyukászok eddig megszakítás nélkül, tehát vasárnapokon is folytatták megszokott mesterségüket. Akárhányszor megtörtént, hogy vasárnapokon istentisztelet alatt kiabálták végig a falut és a hívőket ájtatosságukban zavarták. A vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XII. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 37892/1891. és 14837/1892. sz keresk. min. rendelet II. A) g) pontja osak a baromfiak szállítását engedi meg e napokon, mig vételre és eladásra ilyen kivételt nem állapit meg, arra tehát a törvény 1. §-ának rendelkezései irányadók, melynek megsértése kihágást képezt, a vármegye alispánja 11234/910. sz. a. kiadott rendeletével a tyukászok vasárnapi működésének szigorú ellenőrzését rendelte el. Tűzoltó mulatság Önkéntes tűzoltóink idei nyári táncmulatságukat, a mely f. julius 3-án, az akkori kedvezőtlen időjárás miatt megtartható nem volt, e hó 10-éu tartották meg. Ekkor is esős idő járt és a közönség jórésze tartózkokodott a szabadban való szórakozástól, mégis szép, distingvált társaság verődött össze a mulatságon. Délután 4 órakor vonult ki a csapat zeneszó mellett a szinhelyre s nyomban megkezdődött a tekeverseny, a melyen 500 darab jegy fogyott el. Tíz darab gyönyörű teketárgyat