Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

1910 junius 19. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 5 Hosszas vita után, amelyben részint a rögtöni döntést, részben meg az elhalasztást indítvá­nyozták, felszólaltak még Hajós Ignác dr, Borbély György, Nyáry Sándor, Arvay Lajos, Kele Antal dr, Henoz János, mire a gyűlésen nagyobb szótöbbséggel határozatba ment, hogy Istók János, Gárdos Aladár, Kara Mihály, Szeszák Ferenc, Pfeffer Sándor és Nemessányi Andor művészeket egy ujabb zárt pályázatra hivják fel. A bizottság elhatározta, hogy döntés hiányá­ban a pályadijukat nem adja ki. Ezután még Bosnyák Géza elnök jelentette, hogy éppen az ülés végén Budapestről a pályázó művészektől még egy ujabb tiltakozó nyilatko­zat érkezett, ez már Borbély György titkárnak a pályázatról irott állítólag egy művész meilett való állásfoglalásáról s ezért őt a bíráló bizott­ságból törölni kérték. A méltatlanul megtáma­dott titkár védelmére rögtön felállottak Hajós Ignác dr és Thassy Gábor dr s a tiltakozó pályázók nyilatkozatával szemben a bizottság egyetemes tiszteletéről biztosították őt, mire az ülést Bosnyák Géz; elnök berekesztette. A bíráló bizottság határozatára a legközelebbi számuuk­ban még visszatérünk. Hivatalos rovat. Közzé teszem, hogy a város tulajdonát képező utcai petróleum lámpák szabadkézből eladók. Venni szándékozók bármikor a hivatalos órák alatt nálam, vagy a városgazdánál jelentkez­hetnek. Zalaegerszeg, 1910 julius 14 én. Dr Korbay, polgármester. H irek. Miivészháboruság. Nyilt kérdés még, be fog-e válni helyes eszté­tikai elvnek a nyilvános, nyilt pályázat a képző­művészetben. Az a gondolat azonban, hogy a korlátozatlan, teljesen szabad pályázat csak a kiforrott, megállapodott tehetségű és magasabb műveltségű képzőművészeknek való terrénum, pzéles tudományos szakkörben elfogadott eszté­tikai igazság. A nyilvános pályázatnak egy egészségtelen elfajulásáról éppen most van alkal­munk meggyőződni, amikor a zalaegerszegi Csány-szoborra pályázó művészek egymás között, egymás ellen széles mederben folyó nagy iritrika­háborut viselnek. Néhány fiatalkorú, frrfiatlan gondolkozású, alacsonyérzületü szobrász nem átallta belemártani lelkét egy ní;ves, érdemes pályatársuk hírnevének nyilvános meghurcolta­tásába 8 akadt köztük valaki, aki leadott egy hazug hírt róla, a főváros egyiü nagyon nem előnyösen ismert olcsó áru és elvtelen boulevard lapjában. Orozva, mint a rosz lelkiismeretű ember, árnyékban támadnak rá arra a pálya­társukra, aki tele van a kollegiális egymássze­retetnek, egymástiszteletnek olyau érzéseivel, amelyek magasan fölé emelik őt minden ellen­ségének, minden támadójának. Hát hova fog sülyedni a művészi szabadság elvének tisztelete, hova a művészi umbició, akkor, ha a művelő­dési élet egyik legértékesebb munkájában, a l; ípzőmű vészét beu is ekkora űr választja el egymástól a pályatársakat, mint itt ? Micsoda kiáltó rnűveletlensége, szegónyérzüíete ez annak, aki maga is a legideálisabb életpályán keresi a kenyerét. Az a néhány kiskorú pályázó eddig öt lapban támadta meg egyik pályatársát s mer! a művészi képességeibe s érdemeibe nem mertek belenyúlni, hát ugy akartak neki ártani, hogy inkriminálták a vázlata nagyságát s ráfogták, hogy szobrának egyik mellékalakját a bizottság (I nőkének feleségéről mintázta. Hát ez is any­nyiro átlátszó hazugság, mint amennyire tartha­tatlan, komisz és abszurd minden vádjuk ellene ezen a pályázaton. A gyávaság tulajdonságát igazolja, hogy nem mer egyikük sem kilépni a nyilvánosság elé s ott a neve vértjével fedezui magát. Az aztán kisebb dolog, hogy evvel maguk az inirikusok vetnek szürke homályt vagy fekete árnyékot magukra, sokkal szomorúbb ebben az intrika­háboruságban az, hogy ezzel profani.'ál ják a n fívész"tet' s a jóhiszemű közönség körében kisebbitik azt a tiszteletét, amelyet minden műve­lődő, művészetszerető ember, már előre megad a ma is még mostoha pályájú magyar művé­szeknek. A megtámadott művésznek igazán nem ártanak ezek az irigy vádak 8 egyáltalán nem befolyásolhatják sem ezt a bíráló-bizottságot, sem egy következőt, ahova ezután fog pályázni. Mi ennek a lapnak hasábjain minden alaptala­nul megtámadott művésznek s művészi mozga­lomnak iniciative védelmére kelünk, mert sze­retjük a művészetet s elsőrendű közművelődési tényezőnek tartjuk. Tisztán ebből a gondolko­zásunkból és érzületünkből következik, hogy ezt a néhány sort minden idegen inspiráció nélkül megírtuk, amelyben minket egyedül a P azt pour I' elve vezérelt. Egyházmegyei hirek. Megyés püspök ur őméltó­sága az alsóbagodi püspöki szabadalmazásu plébánia-javadalmat Fábián Gábor zalaegerszegi hitoktatónak adományozta. Zalaegerszegre hit­oktatónak Zimics József szepetneki káplán kül­detett. Novak Dezső Sárvárról Szepetnekre, Móricz Lajos Csesztregről. Sárvárra helyeztetett át. Sütő Ferenc ujmisés kápláni minőségben Csesztregre küldetett. Melancsek Ferenc segéd­lelkész Vámoscsaládról Letenyére, Stefanics István Letenyéről Kemenesmihályfára, Virág Miklós Szentgyörgy völgyéről Litenyére helyez­tetett át. Szép Ferenc ujmisés Szentgyörgy völ­gyére, Kis Kálmán ujmisés Bellatíncra küldettek. Lelkészválasztás. A szepetneki evangelikus hitközség Kirchknopf János eddigi segédlelkószt lelképszé választotta. Esküvő- Eitner Margit, Eitner Zsigmond orsz. képviselő bájos leánya örök hűséget esküdött nedeczei Ned<:ozky Jenő nagyszombati ' szolga­bírónak. Házasság. Tegnap tartotta esküvőjót Zalaeger­szegen nemesócsai s cifferi Fűzik Ernő vármegyei tisztviselő nemeepátrói Péntek ^Karoiin úrnővel. Uj szinkőr a Balaton mellett. Fehér Vilmos színigazgató Balatonbogláron, a „ Zsiga bá' a nagyvendéglő udvarában, állandó nyári-színkört építtetett. A társulat az uj színkörben a legkö­zelebb megkezdi előadásait. Uj lap Keszthelyen. A keszthelyi járás és Keszthely város befolyásos függetlenségi érzelmű polgárai uj politikai lapot akarnak indítani. A lapnak népies iránya lenne 8 azt a célt szolgálná, hogy a kerület függetlenségi érzületét ápolja s a pártot erőssé szervezze. Uj gyárvállalat a megyében. Legutóbbi szá­munkban uiegirtuk, hogy a Franz Lajos és Fiai cég átalakult részvénytársasággá. Tegnap volt az alakuló gyűlés Nagykanizsán Hoyos Miksa gróf elnöklésével. Megválasztották a részvény­társaság elnökét, alelnökeit, igazgatóságát és felügyelő bizottságát. A részvénytársaság elnöke gróf Hoyos Miksa, alelnökök : gróf Szécheny László és Ujnépi Elek Lipót. Az igazgatóság tagjai: Franz József, dr Franz Rudolf, Somsioh Géza gróf, dr gróf Somsich Gyula a Dunántuli Agrárbank igazgatója. Marton Richárd dóiivas­uti főfelügyelő, Wirth Henrik malomigazgató, a felügyelő-bizottság tagjai : Sulkovszky Viktor herceg, Sidlauer Aladár, dr Rothsohild Samu ügyvéd, a részvénytársaság ügyésze, Politzer Géza, Vidor Gyula, ügyvezető igazgató Pongor Henrik. Az alakulással járó teendők rövideseu befejeződnek, a részvénytársaság cégét a jövő héten jegyeztetik be. A dunántuli jegyzők a ministerelnöknél. Meg­írtuk már, hogy a dunántuli községi- és kör­jegyzők egyesülete Győrben fiúnevelő intézetet létesitett. A szeptember elsején megnyíló fiu­iuternátus felügyelő bizottsága Németh Károly orsz. képviselő vezetésével tegnap tisztelgett Khuen-Héderváry Károly gróf ministerelnöknél Budapesten s arra kérte a ministerelnököt, hogy a szociális célt szolgáló nevelőintézetet állam­segélyben és adománygyűjtési engedélyben része­sítse. A kérelem teljesítését a ministerelnök kilátásba helyezte s hangsúlyozta, hogy a kor­mány e fontos kultúrintézmény jelentőségének teljes tudatában van s szándéka már a jövő évben az e célra rendelkezésre álfó költségvetési összeget a jegyzői internátusok felállítására for­dítani. A küldöttség tagjai voltak: Csizmadia ; László elnök, Dobos Gábor alelnök és Pósch j Mihály igazgató. ! Uj távbeszélő kapcsolás. A nagykanizsai táv­beszélő állomást a Boszniában fekvő Bjelina, llidzse,Mostár, Trebinje és Szerajevo helyközi távbeszélő állomásokkal összekötötték. Egy 3 perces beszélgetés díja Bjelinával 2 30, Ilidzsé­vel és Szerajevóviil 3 60, Most árral 3-80, Tre­binjével 4 koronába kerül. Adomány. Dr Gráner Adolf városi és kórházi főorvos közölte a szerkesztőséggel, hogy gróf Batthyány Pálné úrasszony őméltósága a Zala­egerszegen alapítandó gyermekkórház alapjára nem 1000 K-át, mint ahogy mult számunkban közöltetett, hanem 1000 forintot, vagyis 2000 K-át volt kegyes adományozni, amely összeg a Zalaegerszegi Takarékpénztárnál s a betétkönyv a városi adóhivatalnál van elhelyezve. Szaktanfolyam. A törvény szerint a közhasz nálatban levő mérlegek és mértékek javítását tudvalevőleg csak azok eszközölhetik, akik ezt a szakmát tanulták és kielégítő eredménnyel vizsgáztak. Miután az egyes nagyobb városok­ban tartani szokott ilyen szaktanfolyamok láto­gatása költséges, azért a győri fém- és vasipari szaktanfolyam főművezetője ajánlatot tett az eger­szegi fémiparosoknak, hogy ha 10 iparos — önálló és idősebb segéd — jelentkezik, hajlandó Zala­egerszegen 10 napos szaktanfolyamot tartani. A művezető naponkint 6 órai előadást tartana elméleti és gyakorlati szempontból. A szaktan­folyam látogatásáért egyénenkint 20 K fizetendő. A tanfolyam elvégzésével a látogatók vizsgát tesznek és ennek alapján a közhasználatban levő mértékek és mérlegek javítására feljogosíttattak. MeghivÓ. A zalaegerszegi ipartestület az elag­gott és önhibáján kivül munkaképtelenné vált iparosok, özvegyeik és árváikat segítő alapja javára 1910 julius 31-én, kedvezőtlen idő esetén augusztus 7-én a Baross-ligeti vendéglőben zárt­körű táncmulatságot rendez. Kezdete délután 4 órakor. Belépődíj : személyjegy 1 korona, osalád­jegy 3 korona. Jégeladás. Mult szerdán, julius 13-án a városi villames telepen megkezdődött a jégeladás. A jeget kiosinybeu kilogrammonként 5 (öt) fillérért adják ott a helyszínén. Az első napokban, bár nem tették közzé széles körben a jégeladás meg­kezdését, városunk közönsége nagy számban vette igénybe. Közszükségleti cikk ma már a jég a háztartásban és dr Korbai Károly polgármester ezzel az intézkedésével a város közönségének méltó elismerésére számítnat. Eddig csak a leg­nagyobb erőfeszítés mellett lehetett drága pénz­ért jéghez jutni, ma mindenki könnyűszerrel sze­rezheti be ebbeli szükségletét. Később majd ház­hoz iz szállítják a jeget és nem kell még a vil­lamos üzemhez sem elfáradni. Ma még osak a kis fogyasztók igényeit elégíti ki az üzem, de rövid néhány nap múlva nagy mennyiségben is közreadják a műjeget helybelieknek és a közsé­gek lakosságának egyaránt. Távirda ós távbeszélő hálózat kiterjesztése. Tapolcán a jelenleg meghosszabbított távirda és távbeszélő szolgálat teljes nappali szolgálatra terjesztetett ki. Ez a szolgálat a téli félévben, október 1-től március 31-ig reggel 8 órakor, a nyári félévben pedig április 1-től szeptember 30-ig reggel 7 órakor kezdődik ós megszakítás nélkül mindennap, tehát vasár- és ünnepnapokon is, esti 9 óráig tart. Vasárnapi munkaszünet és a tyukászok. A tyukászok eddig megszakítás nélkül, tehát vasár­napokon is folytatták megszokott mesterségüket. Akárhányszor megtörtént, hogy vasárnapokon istentisztelet alatt kiabálták végig a falut és a hívőket ájtatosságukban zavarták. A vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XII. tc. végre­hajtása tárgyában kiadott 37892/1891. és 14837/1892. sz keresk. min. rendelet II. A) g) pontja osak a baromfiak szállítását engedi meg e napokon, mig vételre és eladásra ilyen kivételt nem állapit meg, arra tehát a törvény 1. §-ának rendelkezései irányadók, melynek megsértése ki­hágást képezt, a vármegye alispánja 11234/910. sz. a. kiadott rendeletével a tyukászok vasár­napi működésének szigorú ellenőrzését ren­delte el. Tűzoltó mulatság Önkéntes tűzoltóink idei nyári táncmulatságukat, a mely f. julius 3-án, az akkori kedvezőtlen időjárás miatt megtart­ható nem volt, e hó 10-éu tartották meg. Ekkor is esős idő járt és a közönség jórésze tartózko­kodott a szabadban való szórakozástól, mégis szép, distingvált társaság verődött össze a mulat­ságon. Délután 4 órakor vonult ki a csapat zeneszó mellett a szinhelyre s nyomban meg­kezdődött a tekeverseny, a melyen 500 darab jegy fogyott el. Tíz darab gyönyörű teketárgyat

Next

/
Oldalképek
Tartalom