Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

6 •s^pUiregye, Zalavfirmegyei Hírlap* 1910 julius 17. hullaszemle volt 16; súlyos testi sértés bejelen­tetett 24; öngyilkossági kísérletet 1, öngyilkos­ságot 7 egyén követett el, ezek közül 1 gyufa­oldatot ivott, 2 forgópisztolynál lőtte meg magát, 4 pedig önakasztás folytán halt meg. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatul, villámcsapás, elgázolás, megégés, vizbe­fulás, agyrá/.kodás és belső elvérxés folytán. Szerencsétlen szülés 2 esetében volt orvosi be­avatkozásra szükség, szük medence és elhanya­golt harántfekvés miatt, mindkét esetben a be­avatkozás jó sikerrel járt. Elmekórnak 7 esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát, ezek közül 2 megfigyelés alatt házi ápolásban hagyatott, a többi a zalaeger­szegi közkórház elmebeteg osztályára vétetett fel. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 33 esetben lett elmulasztva, emiatt az első­fokú egészségügyi hatóságok 8 felmentő és 6 elmarasztaló ítéletet hoztak, a többiekre nézve a megfelelő eljárás folyamatban van. A m. kir. belügyminiszter ur 71672/910. VII. 6. sz. rendeletével Héviz fürdőtelepen engedé­lyezett fiókgyógyszertár felállíttatott, agyógytár­vizsgálat hatóságilag megejtetett s a forgalom­nak megnyittatott. A járási tiszti orvosok 12 község megvizsgálásáról terjesztették be a szol­gálati jegyzőkönyveket. A vármegye tiszti főorvosa junius hónapban az alsóiendvai és asáktornyai járás összes trachomás betegeit felülvizsgálta, azok osztályozását meg­ejtette, a jegyzői hivatalokban a közegészség­ügyi teendők kezelését ellenőrizte. Megvizsgálta továbbá a zalalövői, slsólendvai, csáktornyai, kiskomáromi, hévizfürdői és balatonfüredi nyil­vános jellegű, végül a stridóvári kézi gyógy­szertárakat s a talált hiányok megszüntetésére szolgáló intézkédéseket megtette. (Állategészségügy.) A haszonállatoí egészségi viszonyai a megelőző hón»phoz v>szonyitva vala­mivel rosszabbodtak, amennyiben a lépfene, a riihkór, a sertésorbáno és a sertésvész nagyobb területen jelentkeztek, ugy hogy a fertőzött köz­ségek száma 63-ról 93 ra emelkedett. A hivatal­ból jelentendő betegségek közül a már emiitet­teken kivül még csupán az ivarszervi hólyagos kiütés fordult elő, még pedig kisebb területen, mint a megelőző hónapban. A hivatalból jelente idő betegségek a követ­kezőképen voltak elterjedve, úgymint: lépfenével a hó elején 7 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 12 községben, megszűnt ugyanannyiban, fertőzve maradt 7 község; ivarszervi hólyagos kiütéssel a hó ekjén 9 közBég volt fertőzve, a hó folyamán megállapit­tatott 2 községben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 4 község; rühkórral a hó elején 4 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 2 községben, megszűnt ugyanannyiban, fertőzve marad' 4 község; sertésorbánccal a hó elején 21 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 28 köz­ségben, megszűnt 7 községben, fertőzve maradt 42 község; sertésvósszel a hó elején 22 község volt fer­tőzve, a hó folyamán meg íllapított 16 község­ben, megszűnt 2-ben, fertőzve maradt 36 község. Mindössze tehát 63 község volt fertőzve a hó elején, a hó folyamán 60 községben állapít­tattak meg ragadós illetőleg fertőző betegségek, viszont vészmentessé nyilváníttatott 30 község, a hó végével fertőzve mar <lt tehát 93 község. Azon betegségek közül, a melyek nem képe­zik hatósági intézkedést árnyát, a novai, pacsai, sümegi és zalaegerszegi járások területén a ser cegő üszök, az utóbb nevezett 3 járás területén azonkívül a fertőző vérfesték vizelés szórványos esetei, a letenyei és a pacsai járásokban a lovak influenzája, végül a pacsai jár tban néhány gaz­daságban a borjak fertőző tüdő- mellhártya­gyulladása fordult elő. Védőojtások lépfene, sercegő üszök és sertés­orbáno ellen összesen 17 gazdaságban eszközöl­tettek. Az állatvásárok forgal ma általában közepes, sőt több helyen lanyha volt; kivétel a keszt­helyi és nagykanizsai vásárok, a melyeken elég élénk volt a forgalom. Junius 21-én megtartatott Nagykanizsán a Xll-ik husvizsgálói tanfolyam záróvizsgája, a melyen 9 jelölt nyert husvizsgálói képesiie*t. Ugyancsak junius havában fejeződött be a Zala­egerszegen létesített időleges lópatkolási tanfo­! lyam is, a melynek záróvizsgája alispán ur elnöklete alatt juuius 26-án tartatott meg. A Csány szobor pályázatról. Örült a lelkünk, amikor a vértanú halált halt Csány László szobrára kiírt pályázat impozáns eredményét szemléltük. Tizenhét szobor mintáját állították ki a vármegyeház nagytermében s a tizenhét között van néhány számottevő művészi alkotás. Nem csoda, ha a zsűri laikus tagjainak legnagyobb része nem tudott tisztába jönni azzal, hogy melyik is hát a legsikerültebb, művósz.i szempontból a legjobb és kivitelre legalkalma­sabb. A közönség körében szintén megoszlottak a vélemények. A szobrok mintáit sokan megnéz­ték s a látogatókat a rendezőség arra kérte, hogy a tetszésüknek legjobban megfelelő három szobrot a teremben kapható látképes levelező­lapon, amiket ott a helyszínén összegyűjtöttek, jelöljék meg. Ugy véljük, hogy a legtöbb szava­zatot kapták: Istók János, Lukácsy Lajos és Kolozsvári Szeszák. De sok híve van Kara Mihálynak és Nemessányí Andornak is. Ált* lános volt az a vélemény, hogy a pályá­zat nemcsak Zalaegerszegre, hauem országra szóló művészi esemény. Annyi tehetséges művész pályázott, hogy szinte példátlan. Olyan kevés pénzért, amit a bizottság az emlékműre szánt, nem m'-rtük ezi az eredményt várni. Ahol öt­ször-tizszer annyi költséggel emeltek szobrokat, nem mozdult meg több mű /ész s nem nyújtott jobbat és szebbet, mint amennyi minta Csány szobrára beérkezett. Ugy látszik, a vértanú emléke magukat a művészeket is inspirálta. De hozzájárult a sikerhez valószínűleg a mi szegé­nyes művészi életünk is, amely a szobrásznak alig nyújt t ret az érvényesülésre. De hogy a szoborbizottság öröme ne legyen zavartalan s a művészi siker ne legyen teljes, a pályázatba belekeveredett néhány dissouáus hang és beleavatkozott a protekció. Mi jámbor vidékiek eddig azt hittük, hogy ha mindenütt érvényesülhet is a magyar társa­dalom rut kinövése: a protekció, legalább a művészet berkeiben nem burjánozhat fel ez a gaz. A művészetben nem az a fontos, hogy ki alkotta a művet, hanem hogy mit alkotott. Ugy látszik azonban, hogy az életben is közel­ről nem így van a dolog. És nem így fogják fal maguk a művészek sem. Tucatszám jöttek a zsűri tagjaihoz a „figyelembe ajánló" levelek, amelyeket nem a művészek írtak ugyau, de ők is abban a hitben lehet tik, hogy ezekre a leve­lekre szükség van. De mondjuk, hogy ez csak udvariassági forma a jámbor vidéki zsűri iránt. Éí áruljuk el azt is, hogy semmi hatásuk sem volt, mert a biráló bizottság laikus tagjai voltak annyira szerények és önérzetesek, hogy véleményük végleges meg­alkotása előtt a bizottságba meghívott nagynevű művészek itéletót, várták be s Ígéretet senkinek som tettek. Azonban megindult a korteskedés is és pedig olyan túlzott elfogultsággal, hogy a hangulatot egészen megzavarták és sem az ügynek, sem annak, akinek kedvezni akartak, nem használtak. Még a megyei lapokban is tendenciózus kritikák jelentek meg, amelyeket a pályaművekni r.-m is látott tollak vetettek papírra. Természetesen gondoskodás történt, arról is, hogy a zsűri lagj: i megkapják izeket, az Írásokat. De mindez lényegtelen, aprólékos kis csatáro­zás. Mindenki a maga barátja mellett kardos­kodik, mindenki annak a diadaliit óhajtja. Az igazi mérget a skandalumokban utazó „Nap" öntötte a zalaegerszegi pályázatra. Azt írja ugyanis, hogy Istók János szobrász pályaművén levő Hungária alakja a szóbőrbizott­sági elnök nejóneE képmása s ezzel a ravasz­sággal igyekszik a művész sikerl elérni. A „Nap" szerint azonban a dolgot. Zalaegerszegen észre­vették s az esetből skandalum lett. Hogy ki dobta a nyilvánosság elé ezt JI nevet­séges hírt, azt osak sejteni lehet, de tudui nem. Egyeren egy hang sem ig: z l>előle. Az bizonyos, hogy iKtók szobrán levő Hungária f-zép magyar asszony, de a szoborbizottság elnökének felesége még szebb magyar asszony. Egyéb jiasonb tosság u kettő között nincs És ha van? És ha csakugyan egy zalai szép asszony alakját öntenék bronzba Csány László szobrára, mi volna ebben megbotránkoztató és művészietlen, vagy ravaszság ? Munkácsy Mihály a „Honfoglalás" nagy vásznára a hét vezérek közé odapingálta Tisza Kálmánt, pedig az öreg ur inkább kasonlít egy beduin sejkhez, mint valami ős magyarhoz Kicsi híja, hogy a fekete szemüveget lefelejtette róla a nagy művész. B"nc/.ur szintén telerakta történelmi képeit élő alakok másaival. Ami pedig a skandalumot itteti, annak itt hire-hamva sem volt. A „Nap,, tudósítója ugy álmodta az egész furcsa históriát. Félreértés elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy e sorok irója nem Istók János szobrát tartja a legsikerültebb pályaműnek, tehát ennek a cikknek nem korteskedés a célja. Pusztán csak az eseményeket és intrikákat akarta megvilágí­tani, nehogy a naiv és lelkesülő vidékiek azt higyjék, hogy a művészetben mindig azé a siker, aki arra rászolgált, hogy csak választások alatt folyik a korteskedés. Hogv a művészek egymás között is féltékeny­kedtek, az természetes. Ez már hozzátartózik a n.űvészek természetrajzához. Véletlenül Istók­mik jutott a legjobb hely a teremben. A minta nagyobb is, mint a többi s ebből azt következ­tetik, hogy az ötszörös nagyságban — a pályá­zati feltétek szerint — a művész kivinui nem tudja, tehát a kivitel elmarad a minta mögött. Mindezeket a többi pályázó művészek a szobor­bizottsághoz intézett levélben a zsűri figyelmébe ajánlották. Bizonyos, hogy ezek a dolgok mind Istók malmára hajtották a vizet. De arról ő már iga­zán nem tehet, bogy annyi oldalról támadták. A szoborbizottság pádig abban a nézetben volt, hogy legjobb lesz a döntést a művész­szakértőkre bizni s az ő véleményük alapján meghozni az Ítéletét. A biráió bizottság 46 tagja közül megjelen­tek : Gróf Batthyány Pál, ^.rvay Lajos, Logáth Kálmán, Dr Hajós Ignác, Dr Korbai Károly, Medgyesi Lajos, Wapper Ignác, Dr Csák Károly, Dr Ruz*ioska Kálmán, S:índor Zsigmond, Krosetz Gyula, Enyedy Barnabás, Eitner Sándor, Dr Hajdú Gyula, Csertán Károly, Darniy Kálmán, Eitner Jenő, Mayer István, Prflífy László, Molnár István, Molnár László, ifj. Thassy Imre, Dr Nyári Sándor, Dr Bosnyák Zoltán, Bosnyák Géza plnök, Dr Thassy Gábor alelnök, Borbély György titkár, Simitska Jáuos pénztárnok, Pásztor Imre ellenőr, Czukelter Lajos j igy/.ő, Dr Kele Anial ügyész, Thassy Kristóf, Udvardy Vince, Balassa Benő, Heincz János számvizsgálók, és Szamovolszky Ödön és Tóth István szobrász­szakértők, akik reggel 9 órakor a városháza tanáostermóben gyűltek össze. Itt Bosnyák Géza elnök megnyitotta a bizottság ülését s üdvözölte a megjelent szakértőket. Azután Borbély György titkár terjesztette elő a jelentését, amelyben meg­említette, hogy a pálvázó művészek köziil többen tiltakozó iratot küldtek a bizottsághoz, hogy Istók János művét zárja ki a pályázatból, amely szerintük nem felei meg a pályázati feltételek­ben kijelölt Vs-nyi aránynak. Itt mindjárt fel­szólalt Enyedy Barnabás bizottsági tag s fel­hívta a gyűlés figyelmét arra, hogy a nyilatko­zatot aláirt pályázók között egy hamis aláírás is szerepel, mire a bizottság a pályázók nyilat­kozatát tárgytalannak vette. Ekkor az elnök indítványára az egész bizottság átment a tárlatra, h iuy megejtsék a részletes bírálatot, s itt foly­tatódik a bizottság ülése. Bosnyák Zoltán mindjárt az ülés elején kifo­gásolta, hogy Iniók nem magyarázta meg a mű­leírásában, hogy a vázlatának 5-szörösót haj­landó elkészíteni, de Borbély György titkár helyreigazítása után a gyűlés nem 1 artotta alkal­masnak komoly tárgyalásra ezt a technikai momentumot. A tárlatra érkezvén, Nyári Sándor dr üdvözölte a művészeket s kijelentette, hogy a beérkezett pályázatok közül ő maga nem talál kivitelre alkalmas munkát s indítványt adott be, hogy válassza ki a bizottság a 6 legjobb munka szerzőjét s ezek körött, tűzzön ki ujabb pályázatot. Itt a tárgyalás egyszerre kióiesedjtt s a megjelent tagok közül többen szenvedelme­sen állást foglaltak a mostani végleges döntés mellett. Nyáry jndiiványa mellett szólaltak fel Szamovolszky Ödön ós Tóth István művészek, szakértők is, akik mellé hasonló inditványnyal csatlakoztak Bosnyák Zo lán, aki három izl>en szólalt tel, P.ílffy László, Csertán Károly, Csák Károly dr ós Hajdú Gyula dr bizottsági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom