Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
6 •s^pUiregye, Zalavfirmegyei Hírlap* 1910 julius 17. hullaszemle volt 16; súlyos testi sértés bejelentetett 24; öngyilkossági kísérletet 1, öngyilkosságot 7 egyén követett el, ezek közül 1 gyufaoldatot ivott, 2 forgópisztolynál lőtte meg magát, 4 pedig önakasztás folytán halt meg. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatul, villámcsapás, elgázolás, megégés, vizbefulás, agyrá/.kodás és belső elvérxés folytán. Szerencsétlen szülés 2 esetében volt orvosi beavatkozásra szükség, szük medence és elhanyagolt harántfekvés miatt, mindkét esetben a beavatkozás jó sikerrel járt. Elmekórnak 7 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, ezek közül 2 megfigyelés alatt házi ápolásban hagyatott, a többi a zalaegerszegi közkórház elmebeteg osztályára vétetett fel. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 33 esetben lett elmulasztva, emiatt az elsőfokú egészségügyi hatóságok 8 felmentő és 6 elmarasztaló ítéletet hoztak, a többiekre nézve a megfelelő eljárás folyamatban van. A m. kir. belügyminiszter ur 71672/910. VII. 6. sz. rendeletével Héviz fürdőtelepen engedélyezett fiókgyógyszertár felállíttatott, agyógytárvizsgálat hatóságilag megejtetett s a forgalomnak megnyittatott. A járási tiszti orvosok 12 község megvizsgálásáról terjesztették be a szolgálati jegyzőkönyveket. A vármegye tiszti főorvosa junius hónapban az alsóiendvai és asáktornyai járás összes trachomás betegeit felülvizsgálta, azok osztályozását megejtette, a jegyzői hivatalokban a közegészségügyi teendők kezelését ellenőrizte. Megvizsgálta továbbá a zalalövői, slsólendvai, csáktornyai, kiskomáromi, hévizfürdői és balatonfüredi nyilvános jellegű, végül a stridóvári kézi gyógyszertárakat s a talált hiányok megszüntetésére szolgáló intézkédéseket megtette. (Állategészségügy.) A haszonállatoí egészségi viszonyai a megelőző hón»phoz v>szonyitva valamivel rosszabbodtak, amennyiben a lépfene, a riihkór, a sertésorbáno és a sertésvész nagyobb területen jelentkeztek, ugy hogy a fertőzött községek száma 63-ról 93 ra emelkedett. A hivatalból jelentendő betegségek közül a már emiitetteken kivül még csupán az ivarszervi hólyagos kiütés fordult elő, még pedig kisebb területen, mint a megelőző hónapban. A hivatalból jelente idő betegségek a következőképen voltak elterjedve, úgymint: lépfenével a hó elején 7 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 12 községben, megszűnt ugyanannyiban, fertőzve maradt 7 község; ivarszervi hólyagos kiütéssel a hó ekjén 9 közBég volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 2 községben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 4 község; rühkórral a hó elején 4 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 2 községben, megszűnt ugyanannyiban, fertőzve marad' 4 község; sertésorbánccal a hó elején 21 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapittatott 28 községben, megszűnt 7 községben, fertőzve maradt 42 község; sertésvósszel a hó elején 22 község volt fertőzve, a hó folyamán meg íllapított 16 községben, megszűnt 2-ben, fertőzve maradt 36 község. Mindössze tehát 63 község volt fertőzve a hó elején, a hó folyamán 60 községben állapíttattak meg ragadós illetőleg fertőző betegségek, viszont vészmentessé nyilváníttatott 30 község, a hó végével fertőzve mar <lt tehát 93 község. Azon betegségek közül, a melyek nem képezik hatósági intézkedést árnyát, a novai, pacsai, sümegi és zalaegerszegi járások területén a ser cegő üszök, az utóbb nevezett 3 járás területén azonkívül a fertőző vérfesték vizelés szórványos esetei, a letenyei és a pacsai járásokban a lovak influenzája, végül a pacsai jár tban néhány gazdaságban a borjak fertőző tüdő- mellhártyagyulladása fordult elő. Védőojtások lépfene, sercegő üszök és sertésorbáno ellen összesen 17 gazdaságban eszközöltettek. Az állatvásárok forgal ma általában közepes, sőt több helyen lanyha volt; kivétel a keszthelyi és nagykanizsai vásárok, a melyeken elég élénk volt a forgalom. Junius 21-én megtartatott Nagykanizsán a Xll-ik husvizsgálói tanfolyam záróvizsgája, a melyen 9 jelölt nyert husvizsgálói képesiie*t. Ugyancsak junius havában fejeződött be a Zalaegerszegen létesített időleges lópatkolási tanfo! lyam is, a melynek záróvizsgája alispán ur elnöklete alatt juuius 26-án tartatott meg. A Csány szobor pályázatról. Örült a lelkünk, amikor a vértanú halált halt Csány László szobrára kiírt pályázat impozáns eredményét szemléltük. Tizenhét szobor mintáját állították ki a vármegyeház nagytermében s a tizenhét között van néhány számottevő művészi alkotás. Nem csoda, ha a zsűri laikus tagjainak legnagyobb része nem tudott tisztába jönni azzal, hogy melyik is hát a legsikerültebb, művósz.i szempontból a legjobb és kivitelre legalkalmasabb. A közönség körében szintén megoszlottak a vélemények. A szobrok mintáit sokan megnézték s a látogatókat a rendezőség arra kérte, hogy a tetszésüknek legjobban megfelelő három szobrot a teremben kapható látképes levelezőlapon, amiket ott a helyszínén összegyűjtöttek, jelöljék meg. Ugy véljük, hogy a legtöbb szavazatot kapták: Istók János, Lukácsy Lajos és Kolozsvári Szeszák. De sok híve van Kara Mihálynak és Nemessányí Andornak is. Ált* lános volt az a vélemény, hogy a pályázat nemcsak Zalaegerszegre, hauem országra szóló művészi esemény. Annyi tehetséges művész pályázott, hogy szinte példátlan. Olyan kevés pénzért, amit a bizottság az emlékműre szánt, nem m'-rtük ezi az eredményt várni. Ahol ötször-tizszer annyi költséggel emeltek szobrokat, nem mozdult meg több mű /ész s nem nyújtott jobbat és szebbet, mint amennyi minta Csány szobrára beérkezett. Ugy látszik, a vértanú emléke magukat a művészeket is inspirálta. De hozzájárult a sikerhez valószínűleg a mi szegényes művészi életünk is, amely a szobrásznak alig nyújt t ret az érvényesülésre. De hogy a szoborbizottság öröme ne legyen zavartalan s a művészi siker ne legyen teljes, a pályázatba belekeveredett néhány dissouáus hang és beleavatkozott a protekció. Mi jámbor vidékiek eddig azt hittük, hogy ha mindenütt érvényesülhet is a magyar társadalom rut kinövése: a protekció, legalább a művészet berkeiben nem burjánozhat fel ez a gaz. A művészetben nem az a fontos, hogy ki alkotta a művet, hanem hogy mit alkotott. Ugy látszik azonban, hogy az életben is közelről nem így van a dolog. És nem így fogják fal maguk a művészek sem. Tucatszám jöttek a zsűri tagjaihoz a „figyelembe ajánló" levelek, amelyeket nem a művészek írtak ugyau, de ők is abban a hitben lehet tik, hogy ezekre a levelekre szükség van. De mondjuk, hogy ez csak udvariassági forma a jámbor vidéki zsűri iránt. Éí áruljuk el azt is, hogy semmi hatásuk sem volt, mert a biráló bizottság laikus tagjai voltak annyira szerények és önérzetesek, hogy véleményük végleges megalkotása előtt a bizottságba meghívott nagynevű művészek itéletót, várták be s Ígéretet senkinek som tettek. Azonban megindult a korteskedés is és pedig olyan túlzott elfogultsággal, hogy a hangulatot egészen megzavarták és sem az ügynek, sem annak, akinek kedvezni akartak, nem használtak. Még a megyei lapokban is tendenciózus kritikák jelentek meg, amelyeket a pályaművekni r.-m is látott tollak vetettek papírra. Természetesen gondoskodás történt, arról is, hogy a zsűri lagj: i megkapják izeket, az Írásokat. De mindez lényegtelen, aprólékos kis csatározás. Mindenki a maga barátja mellett kardoskodik, mindenki annak a diadaliit óhajtja. Az igazi mérget a skandalumokban utazó „Nap" öntötte a zalaegerszegi pályázatra. Azt írja ugyanis, hogy Istók János szobrász pályaművén levő Hungária alakja a szóbőrbizottsági elnök nejóneE képmása s ezzel a ravaszsággal igyekszik a művész sikerl elérni. A „Nap" szerint azonban a dolgot. Zalaegerszegen észrevették s az esetből skandalum lett. Hogy ki dobta a nyilvánosság elé ezt JI nevetséges hírt, azt osak sejteni lehet, de tudui nem. Egyeren egy hang sem ig: z l>előle. Az bizonyos, hogy iKtók szobrán levő Hungária f-zép magyar asszony, de a szoborbizottság elnökének felesége még szebb magyar asszony. Egyéb jiasonb tosság u kettő között nincs És ha van? És ha csakugyan egy zalai szép asszony alakját öntenék bronzba Csány László szobrára, mi volna ebben megbotránkoztató és művészietlen, vagy ravaszság ? Munkácsy Mihály a „Honfoglalás" nagy vásznára a hét vezérek közé odapingálta Tisza Kálmánt, pedig az öreg ur inkább kasonlít egy beduin sejkhez, mint valami ős magyarhoz Kicsi híja, hogy a fekete szemüveget lefelejtette róla a nagy művész. B"nc/.ur szintén telerakta történelmi képeit élő alakok másaival. Ami pedig a skandalumot itteti, annak itt hire-hamva sem volt. A „Nap,, tudósítója ugy álmodta az egész furcsa históriát. Félreértés elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy e sorok irója nem Istók János szobrát tartja a legsikerültebb pályaműnek, tehát ennek a cikknek nem korteskedés a célja. Pusztán csak az eseményeket és intrikákat akarta megvilágítani, nehogy a naiv és lelkesülő vidékiek azt higyjék, hogy a művészetben mindig azé a siker, aki arra rászolgált, hogy csak választások alatt folyik a korteskedés. Hogv a művészek egymás között is féltékenykedtek, az természetes. Ez már hozzátartózik a n.űvészek természetrajzához. Véletlenül Istókmik jutott a legjobb hely a teremben. A minta nagyobb is, mint a többi s ebből azt következtetik, hogy az ötszörös nagyságban — a pályázati feltétek szerint — a művész kivinui nem tudja, tehát a kivitel elmarad a minta mögött. Mindezeket a többi pályázó művészek a szoborbizottsághoz intézett levélben a zsűri figyelmébe ajánlották. Bizonyos, hogy ezek a dolgok mind Istók malmára hajtották a vizet. De arról ő már igazán nem tehet, bogy annyi oldalról támadták. A szoborbizottság pádig abban a nézetben volt, hogy legjobb lesz a döntést a művészszakértőkre bizni s az ő véleményük alapján meghozni az Ítéletét. A biráió bizottság 46 tagja közül megjelentek : Gróf Batthyány Pál, ^.rvay Lajos, Logáth Kálmán, Dr Hajós Ignác, Dr Korbai Károly, Medgyesi Lajos, Wapper Ignác, Dr Csák Károly, Dr Ruz*ioska Kálmán, S:índor Zsigmond, Krosetz Gyula, Enyedy Barnabás, Eitner Sándor, Dr Hajdú Gyula, Csertán Károly, Darniy Kálmán, Eitner Jenő, Mayer István, Prflífy László, Molnár István, Molnár László, ifj. Thassy Imre, Dr Nyári Sándor, Dr Bosnyák Zoltán, Bosnyák Géza plnök, Dr Thassy Gábor alelnök, Borbély György titkár, Simitska Jáuos pénztárnok, Pásztor Imre ellenőr, Czukelter Lajos j igy/.ő, Dr Kele Anial ügyész, Thassy Kristóf, Udvardy Vince, Balassa Benő, Heincz János számvizsgálók, és Szamovolszky Ödön és Tóth István szobrászszakértők, akik reggel 9 órakor a városháza tanáostermóben gyűltek össze. Itt Bosnyák Géza elnök megnyitotta a bizottság ülését s üdvözölte a megjelent szakértőket. Azután Borbély György titkár terjesztette elő a jelentését, amelyben megemlítette, hogy a pálvázó művészek köziil többen tiltakozó iratot küldtek a bizottsághoz, hogy Istók János művét zárja ki a pályázatból, amely szerintük nem felei meg a pályázati feltételekben kijelölt Vs-nyi aránynak. Itt mindjárt felszólalt Enyedy Barnabás bizottsági tag s felhívta a gyűlés figyelmét arra, hogy a nyilatkozatot aláirt pályázók között egy hamis aláírás is szerepel, mire a bizottság a pályázók nyilatkozatát tárgytalannak vette. Ekkor az elnök indítványára az egész bizottság átment a tárlatra, h iuy megejtsék a részletes bírálatot, s itt folytatódik a bizottság ülése. Bosnyák Zoltán mindjárt az ülés elején kifogásolta, hogy Iniók nem magyarázta meg a műleírásában, hogy a vázlatának 5-szörösót hajlandó elkészíteni, de Borbély György titkár helyreigazítása után a gyűlés nem 1 artotta alkalmasnak komoly tárgyalásra ezt a technikai momentumot. A tárlatra érkezvén, Nyári Sándor dr üdvözölte a művészeket s kijelentette, hogy a beérkezett pályázatok közül ő maga nem talál kivitelre alkalmas munkát s indítványt adott be, hogy válassza ki a bizottság a 6 legjobb munka szerzőjét s ezek körött, tűzzön ki ujabb pályázatot. Itt a tárgyalás egyszerre kióiesedjtt s a megjelent tagok közül többen szenvedelmesen állást foglaltak a mostani végleges döntés mellett. Nyáry jndiiványa mellett szólaltak fel Szamovolszky Ödön ós Tóth István művészek, szakértők is, akik mellé hasonló inditványnyal csatlakoztak Bosnyák Zo lán, aki három izl>en szólalt tel, P.ílffy László, Csertán Károly, Csák Károly dr ós Hajdú Gyula dr bizottsági tagok.